Írott és elektronikus média régen és ma

A Népszava a magyar szociáldemokraták és a velük szoros kapcsolatban álló szakszervezetek lapja volt. Az 1908.augusztus 16-i számban az akkor már elismert költőnek,novellistának és publicistának számító Ady Endre Párizsból küldött tudósítását(pontosabban:publicisztikáját) olvashatjuk,melynek címe:Megszerettetik a hazát. Ady hazagondol,a cikk teljes egészében Magyarországról szól,pontosabban a Nyugat-Európát megjárt magyar értelmiségről. Azokról,akik összehasonlították Magyarországot Európa fejlettebb országaival. A 19.században még szeretettel és jobbítani akarással-elég Széchenyi István gróf,Petőfi Sándor,Berzeviczy Gergely,Kecskeméthy Aurél nevét megemlíteni. Ady Endre úgy látja,a 20.század elején megjelent egy új,fiatal,Európa-szerte kapcsolatokkal rendelkező értelmiségi réteg,akik már nem szeretettel bírálják hazájukat,nem a jobbítás,a felzákóztatás szándékával,hanem utálatból. Utálják a magyar társadalmi berendezkedést,az "úri,papos betyáruralom"viszolygást vált ki belől...

Hát, ez a magyar történelem úgynevezett rendszerváltó korszaka, a korábbi szocialista sajtótermékek megújultak, a Nők Lapjából így lett Magyar Nők Lapja. Az 1989/1. számban három politológus ( a szót is még csak ekkoriban szokta az újságolvasó- médiafogyasztó közvélemény) beszélt arról, hogy a magyar demokrácia micsoda nehézségek elé néz. Veszekedős demokrácia, idézik Bibó István szavait. Aztán egy értelmiségi hölgy nyílt levelet írt Glatz Ferenc művelődési miniszternek, melyben azt kéri, ne kelljen a tanároknak jellemzést írni továbbtanulni szándékozó 14 éves gyerekekről, hiszen ebben a korban a jellem folyton csak változik. Nagy szó volt, hogy ilyesmikről lehetett egyáltalán írni. Hogy meg lehetett kérdőjelezni. A hátlapon viszont ott a rendszerváltás negatív aspektusa: egy Walt Disney- kiadvány reklámja. Kissé giccses.