Írott és elektronikus média régen és ma

 Amint azt a világ minden írott sajtó-és médiaterméke, és hírportálja közölte:2022.május 13-án Finnország kormányfője kérte,hogy az országot vegyék fel a NATO-ba(jómagam az origo.hu portálon láttam a hírt, megtekintés 2022.május 13,,14 óra 14 perc). Pontosabban:ez még nem hivatalos csatlakozási kérelem,hanem a finn elnők egy nyilatkozata.  Más körülmények között azt mondanám:Isten hozott,kedves Finnország! Csakhogy a csatlakozási kérelem beadásának hátterében az orosz-ukrán háború áll. Finnország azért adja fel második világháború óta fennálló semlegességét,mert nem érzi magát biztonságban.Ez az orosz-ukrán háború hatása. Oroszország máris bejelentette válaszlépését:elzárja a gázt. Véleményem szerint Putyin ezzel hatalmasat hibázik. Elveszíti azt a maradék,icipici bizalmat,ami vele kapcsolatban még fennállt. Valószínűleg Svédország is benyújtja NATO-csatlakozási kérelmét. 

 A Reader's Digest Válogatás Magazin 1996.decemberi száma hozta le Margaret Thatcher: Út egy békésebb világ felé című cikkét. Nagyon érdekes, hogy egy volt brit miniszterelnök( 1979-1990) hogyan látja a világ helyzetét, 6 évvel a kommuinzmus bukása után. A cikk főbb gondolatai a következők: - Nehéz lesz a szovjet nyomás alól felszabadult országokban kiépíteni a piacgazdaságot - Nem a nemzetközi szervezetek döntötték meg a kommunizmust, hanem " az amerikai vezetés alatt álló egyesült Nyugat a bátor ellenzéki hazafiak segítségével". A nemzetközi szervezetek önmagukban nem képesek fenntartani a békét és a biztonságot. - A Nyugat a kommunizmus megdöntése után önélegültté vált. Csökkentette hadi kiadásait, növelte jóléti kiadásait, ezzel költségvetési deficitet idézett elő, mert a jóléti állam többe került, mint egy jó hadsereg.  -"Mindenki osztalékot követelt magának a békéből, de a nyugati politikusok túl gyávák voltak ahhoz, hogy elmagyarázzák:a béke osztaléka egyedül

 A világ minden vezető sajtóorgánuma, internetes portálja, televíziója, rádiója az orosz-ukrán válság fejleményeit hozza vezető anyagként. Február 22-én az orosz csapatok megindultak a két, kizárólag Oroszország által elismert köztársaság felé, hivatalosan azért, hogy ott békefenntartói szerepkört töltsenek be. Közben összeült az ENSZ BT, az EU és a NATO pedig folyamatosan arra biztatja a két országot, találjanak valamilyen diplomáciai megoldást.  Talán még van remény arra, hogy nem a fegyverek ereje fog dönteni. Talán még van remény arra, hogy a diplomácia megakadályozza civilek halálát, a menekülhullámot. Kelet-Európa történelme annyi szenvedéssel van teli, ne szaporítsák most ezek számát. Legyen béke! 

 A koronavírus okozta társadalmi válság mellett szinte alig foglalkozik a média a hagyományos,politikai-katonai válságokkal. Most éppen keleti szomszédunknál,Ukrajnában éles a helyzet. Az oroszok több hadosztályt is az orosz-ukrán határ mellé helyeztek,Ukrajna pedig közös hadgyakorlatot tervez a NATO-val. Persze,el lehet azon vitatkozni,mi volt előbb:a tyúk vagy a tojás,a lényeg ugyanaz marad:a helyzet feszült. Zelenszkij elnök pedig próbálja kapacitálni a NATO vezetését:ugyan,vegyék már fel Ukrajnát is a világ legnagyobb katonai szervezetébe. Mindenesetre lelki szemeim előtt már magam előtt látom a sok ukrajnai menekültet,amint Magyarországon keresik a biztonságot,a túlélést. Magyarország semmi esetre sem járna jól egy ukrajnai háborúval. 

 1999-ben a NATO tagállamai támadást inéztek Jugoszlávia ellen. Szomszédos ország lévén,Magyarország igencsak érintetté vált a hadműveletekben. Ahogy az már lenni szokott,kis hazánkban lábra kapott a pesti pletyka,miszerint a magyar haderő nem képes megvédeni a magyar légteret,stb. Ezen félelmek eloszlatására a magyar katonai vezetés sajtótájékoztatót tartott,ahol jelen voltakba fontosabb írott és elektronikus sajtótermékek képviselői. A Top Gun folyóirat képviseletében jelen volt Kővári Gábor is. Megjelent írása:Készūltség!Első fok...indít...gurul...felszál! In:Top Gun,1999/7.,32-33.o. A cikk nagyon jól bemutatja a MIG-29-esek jó szereplését,azt,hogy a pilóták vészhelyzet esetén szinte azonnal felszállnak és a probléma helyére repülnek. Bemutatja a sajtótájékoztató helyszínén megtekintett Mi-24-es harci helikoptereket. Ami miatt Kővári Gábor aggódik,az a technológiai inkompatibilitás a NATO fegyverzete és a magyar haderő fegyverzete között. Majd a cikk végén a Szerző egyértelműen pozi

 Annak idején tele volt ezzel az írott és elektronikus média. Franciaország kormánya nemet mondott az USA vezett koalíció iraki háborújára,erre az amerikaiak olyan dühösek lettek,hogy átnevezték a náluk francia burgonyának hívott sültkrumplit. Legalábbis ez volt az,ami a médiában lejött erről az egészről. A HVG 2003.május 3-i számában megjelent cikkből (Nagy Gábor:Washingtoni feszültségkeltés.Nagyhatalmi dac. HVG,2003.május 3., 19-20.o) azért kiderül,hogy ennél azért komolyabb volt a dolog. Az USA megpróbálta Franciaország helyzetét aláásni a NATO-ban,azáltal,hogy a Franciaország által nem komolyan vett Védelmi Tervezési Tanácsot próbálták megtenni legfelsőbb döntési fórummá. Sőt,az Irak elleni támadás kudarca után ellentét robbant a külügyi és a hadügyi tárca között. Erről persze mi,magyarok,semmit nem tudtunk,csak a sültkrumpli-probléma áradt minden csatornából. Mi a tanulság?A média leegyszerűsít. Aki komolyabban akar tájékozódni,annak komolyabb forrásokat kell használnia. Ennyi.  A

Amerikában időről időre megtörténik, hogy a kormányok, kül- és hadügyminisztériumok, és a különböző titkosszolgálatok népszerű magazinokba csempésznek be politikai tartalmú írásokat- ki tudja, miért...Véleményem szerint Dale van Atta A veszélyes orosz című, a Reader's Digest magazin 1999.májusi számában megjelent írása is ezek közé tartozik. Van Atta alapos információkkal rendelkezik Primakovról, a Jelcin-párti orosz miniszterelnökről, még azt is tudja, hogy nem volt szabad az idős Primakov jelenlétében az apjáról, egyáltalán: az apaságról beszélni. Ez mindenképpen belső informátorra utal. Van Atta még azt is feltételezi, hogy ennek a kényszerű hallgatásnak Primakov-apuka zsidó származása az oka, ami ,valljuk be, a poszt-sztálini Oroszországban sem kifejezetten előny. Karrier szempontjából biztosan nem. A cikk olyan politikusként mutatja be Jevgenyij Primakovot, aki Nyugat-ellenes, egyértelműen az orosz nemzeti érdekek képviseletére törekszik, utálja a NATO-t, és iránbarát. Nem s

A Magyar Hírlap Polgári Közéleti Napilap 2018.május 24-i számából, természetesen a teljesség igénye nélkül, pusztán kedvcsináló-figyelemfelhívó jelleggel: Kétnapos konferencia kezdődött Budapesten az EU jövőjéről Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági miniszter a nemzetek megerősítésének fontosságát hangsúlyozta. Szó esett arról is, hogy a liberális média továbbra is lepopulistázza azokat, akik a migráció ellen emelnek szót- A Visegrádi országok szövetséget kötnek azért, hogy Európa a jövőben is erős maradjon. - Amerikának és a NATO-nak olyan politikát kell folytatnia Ukrajnával, hogy figyelembevegye a kárpátaljai magyarság érdekeit. - A Soros által fizetett civil szervezetek továbbra is rágalmazzák Magyarországot és a magyar kormányt. Azt sugallják, hogy a FIDESZ nem tiszta eszközökkel nyerte meg a 2018-as választásokat- Sport: Két magyar női labdarúgó a BL döntőjében. Jakabfi Zsanett és Marozsán Dzsenifer egymás ellen is játszhat- Unai Emery lesz az Arsenal csapatának vezetőedzőj

A Népszabadság című baloldali napilap 2011.június 22-i számának tartalmából: Tömegszerencsétlenség- elaludt a sofőr?- Korrupcióval vádolják a MOL vezérigazgatóját, a FIDESZ szerint oroszok állnak a háttérben- Stohl András perében nem született ítélet, szeptemberre halasztották a tárgyalást- A NATO elveszített egy gépet Líbiában- A szlovén miniszterelnök politikai ámokfutása- Nem hallgatták meg a bizottsági ülésen a magyar ellenzék alkotmánybíró- jelöltjeit- Tüntetett Miskolcon az MSZP, szerintük helyre kell állítani a jogállamot