Írott és elektronikus média régen és ma

 Az Alföld Debrecenben megjelenő irodalmi,kritikai és művészeti folyóirat. A 2017/10.szám tartalmából: Takács Zsuzsa verse egy gyermek halála kapcsán gondolkodtat el bennünket:vajon mennyi fájdalmat bír el egy ember?S hol kezdődik a reménykedés?-Markó Béla:Predeszrináció című verse-Krusovszky Dénes elbeszélése egy csárdában tartott únnepségen játszódik-Nagyon szép és értő recenzió Nádas Péter:Világló részletek című könyvéről-Beszélgetés Imre Lászlóval és Bitskey Istvánnal a reformációról,abból az alkalomból,hogy 500 éve fogalmazta meg Luther híres 95 pontját. Szó esik reneszánsz,reformáció és humanizmus szerepéről. Bitskey professzor szerint művelődéstörténeti szempontból a reneszánsz két részre osztható:humanizmusra és reformációra. Rotterdami Erasmust nem sikerült megnyerni a reformáció számára,pedig szerették volna-Bálint Péter tanulmányából kiderül,hogy a népmeséket is átitatják keresztény motívumok-Miklya Zsolt versében a Temető lesz a szakrális tér,ahol a lényeges emberi csel...

 Az Alföld Debrecenben megjelenő irodalmi,művészeti és kritikai folyóirat,a magyar irodalom egyik legjelentősebb folyóirata. A 2013/4.szám tartalmából: Garaczi László versei hiányról,betöltöttségről-Mit tehet egy apa,ha rájön,hogy lánya felnőtt filmekben szerepel?Megtudhatjuk Darvasi László Apának hiányzol c.novellájából-Lackfi János ikerversei (Rettegő;Vakmerő) az emberi személyiség két arcát idézik meg. Hol az egyik vagyunk,hol a másik-Krusovszky Dénes gyönyörű,emlékezetes versei,köztük a Kavafisz és nem. Arról szól,hogy kultúra manapság már nem ad vigasztalást-Géczi János:Gránátalma című műve egy jeruzsálemi út élményanyagából íródott-Sopotnik Zoltán:A látnok fáradt című verse maradandó értéke irodalmunknak-Bartók Imre Ujjak című novellája az emberi megbocsátás nehézségeiről szól-Tanulmány a barokk zenéről. Az akkori elméleti írók szerint a jó zenemű oly módon épül fel,mint a szónoklat-Bálint Péter alapos és széles látókörű tanulmánya a magyar népmesékben olvasható átokmondásokr...

 A magyar televíziózás történetében mindig neuralgikus pont a Szenteste,azaz december 24-e estéje. Az elmúlt években a nezőkért való versengés egyetlenegy kérdésre fókuszált:Kevin vagy nem Kevin?Az a tévétársaság ugyanis,aki megszerezte a Reszkessetek,betörők!sugárzási jogát,tarolt. 2023-ban sem volt ez másképp. A Kevin-filmet bemutató Tv2 a 18-49 éves korosztály 37,8 százalékának figyelmét meg tudta szerezni. Ez hatalmas szám,414 000 néző. A konkurrens televíziók ennek közelébe sem jutottak,az RTL Klub például 5,8 százalékos nézettséget tudott felmutatni.  Úgy tűnik,Magyarországon még jó darabig Kevin és a Reszkesssetek,betörők! lesz a legyőzhetetlen karácsonyi tévésztár. Szerintem méltán. Jó ezt a kis történetet nézni. Győz az igazság,ráadásul a legkisebb fiú jóvoltából. Mint egy magyar népmese,olyan ez. 

 A Vasárnapi Újság című hetilap 1894/1. számának 6-7. oldalán olvashatjuk Mikszáth Kálmán:Páva a varjuval című elbeszélésének első részét. A történetben, mely Mária Terézia korában játszódik, Waldeck báró, aki nem mellesleg nyalka huszártiszt is, bákásen lovagol az úton, amikor előáll egy szegény fiatalember, és arra kéri, lője le. Miért?- kérdezi a báró, még fel sem ocsúdva ámulatából. Hát azért, mert a fiatal srácnak ( Nagy Józsefnek hívják) kellett volna vigyázni az apja két lovára, de ellopták a haramiák, s ő most nem mer az apja színe elé járulni. A báró, próbaképpen, ellő a fiatalember füle mellett, de a fickó meg se rezzen. Erre a báró felviszi huszárnak,Bécsbe, a lovak helyett pedig ad kárpótlást.  Szóval, mindannyiunk életébe kellene efféle bőkezű nemesember. Aki egyszer hirtelen megjelenik, kicsit azért próbára tesz, s minden veszteségünket kárpótolja.  És persze irigyelhetjük a Vasárnapi Újság 19.századi, többnyire polgári származású Olvasói, amiért még igazi i...