Írott és elektronikus média régen és ma

 A kacsacsőrű emlős a világ egyik legkülönlegesebb állatfaja,átmenetet képez a hüllők, a madarak és az emlősök között. Kizárólag Ausztrália keleti tengerpartjainál él. Kétéltű életmódot folytat.  Hogy még mi mindent kell tudni a kacsacsőrű emlősről? Mivel nehéz megfigyelni az életmódját, viszonylag kevés tudományos cikk született erről a különleges lényről. Magyar nyelven talán a legjobb Mervyn Griffiths:A kacsacsőrű emlős című cikke a Tudomány folyóirat 1988.júliusi számának 46-53. oldalán.Szerző nagyon pontosan, alaposan belemegy témájába, a kétéltű életmódtól kezdve a kloákás emlősök szaporítószerveiig mindenre kiterjed figyelme.  Jómagam egyetlen dolgot emelnék ki a nagyszerű írásból. Az evolúcióbiológusok már a 19.század óta keresik az ún." hiányzó láncszemeket", azaz a fejlődés egyes lépcsőit összekötő átmeneti formákat. Amikor a tudományos közösség megismerte a kacsacsőrű emlőst, sokan azt hitték, itt a hiányzó láncszem a hüllők és a madarak között. Ezeknek a kutatókna

 Gyászol a magyar és nemzetközi tudományos élet. 2023.szeptember 12-én, életének 86. évében elhunyt Daróczy Zoltán matematikus. Nemzetközi hírű tudós volt, aki leginkább a függvényegyenletek- és egyenlőtlenségek témájában alkotott maradandót,de tájékozott volt tudománya valamennyi ágában. Daróczy Zoltánt gyászolja családja, a matematikusok közössége, a Debreceni Egyetem, és az MTA.  Bővebben: mta.hu

 A fény kezdettől fogva meghatározza növény sorsát, már akkor hatással van rá, amikir még ki sem kelt. Erről szól a Tudomány folyóirat 1988.júniusi számának cikke. Szerzők:Phyllis B. Moses és Nam-Hai Csua. Címe:A növényi gének fénykapcsolói. A fény tehát már akkor hat a növényi gének egy részére, mikor a növény még mag-állapotban van. Az ilyen géneket nevezi a tudomány fényérzékeny elemkenek ( LRE). Az LRE-kutatás azóta a mikrobiológia egyik kurrens ágáva fejlődött.  A cikkből megtudhatjuk, mi a fotomorfogenezis ( a fény kialakítja a kikelő növény méretét, alakját). Megismerkedünk egy természetes génsebésszel, az Agrobacterium tumefacians nevű mikrobával, amely génei egy részét a kikelő növénybe ereszti, gyökérgolyvát okozva ezzel. Megtudjuk, miért a Föld bolygó leggyakoribb enzimje a RUBESCO nevű enzim. De tovább is lépünk: megtudjuk, hogyan mérjük meg a növényekbe jutó mRNS mennyiségét.  Ajánljuk a cikket mindenkinek, akit érdekel a biológia, a mikrobiológia, az agrárium ( a kísérlet

 A modern mezőgazdaság, a nagyüzemi növénytermesztés elképzelhetetlen korszerű műtrágyázás nélkül. Csakhogy 2020 után a műtrágya-ágazat nemzetköz válságba került. Hogy hogyan és miért, megtudhatjuk az Agrárágazat című szakfolyóirat 2022.májusi számából. (Gönczi Krisztina:Műtrágyakrízis-kinek hol szorít a cipő?, 30-34.o.).  Megtudjuk, hogy a műtrágyakrízisnek alapvetően három oka van: - energiaválság - háború - büntetőintézkedések Megismerkedünk a világ legnagyobb műtrágyagyáraival, részletes képet kapunk az európai piacról.Megtudjuk, mley államok a világ legnagyobb műtrágya-exportőrei illetve importőrei.   Európában a műtrágya 30 %-át importból fedezték a háború előtt. A foszfátalapú termékeket Marokkóból, a nitrátalapú termékek nagy részét Oroszországból szerezte be a kontinens. az orosz-ukrán háború kirobbanása után pár hónappal mélypontra került az európai műtrágyagyártás: nem érekezett alapanyag, Magyarország legnagyobb gyára le is állt. Nagy reményeket fűztek a németországi káliu

 A Tudomány című folyóirat 1988.februári számában olvasom David Crews cikkét,melynek címe:Egynemű gyíkok udvarlása:az agy evolúciójának modellje. A cikk egy igen különleges gyíkfajról,a futógyíkok családjába tartozó Cnemidophorus uniparensről szól. Az USA délnyugati részén élő állatfaj uniszex módon él. A faj csak nőstényekből áll,melyek szűznemzéssel szaporodnak. Külső megtermékenyítőre,azaz hímre,nincs szükségük. David Crews azt vizsgálja tanulmányában,hogyha egyszer szűznemzéssel történik a szaporodás,miért szerepel a nőstények szexuális viselkedésében az udvarlás. A nőstények a peteérés előtti szakaszban olyan viselkedésformákat mutatnak,mint más gyíkfajoknál a hímek. Vajon mi lehet ennek az oka és evolúciós magyarázata? A futógyík őse egy biszexuális gyíkfajta volt-ennek vajon van köze a különös viselkedéshez? Megtudhatják,ha elolvassák David Crews kiváló cikkét a Tudomány folyóirat 1988.februári számában. Ajánljuk biológusoknak, evolúciókutatóknak,mindenkinek,akit érdekelnek a te

 Neuronok, mint logikai eszközök...Hogy 1943-ban a legtöbb ember azt sem tudta, hogyan kell ezt a mondatot érteni, abban biztos vagyok. Két amerikai kutató viszont jóval előrébb járt, mint mások, megkérdőjelezte a szokványos paradigmákat. Warren S. McCulloch és Walter H. Pitts 1943-ban neuronokon, mint logikai eszközökön végzett kísérleteket. Mindez a Tudomány című folyóirat 1988.februári számában közölt cikkből ( David W.Trank és John H.Hopfield:Kollektív számolás neuronszerű áramkörökben) derül ki.  De persze a tanulmány sok más érdekességet is elárul. Az 1960-as években a Kaliforniai Egyetemen már adaptív neuronokat és tanulni képes hálózatokat alkottak ( informatikusok: ugye, ismerős fogalmak ezek?). Csak összehasonlításképpen:Magyarországon ekkor kezdett lassú terjedésbe a televízió.... A cikk természetesen nemcsak történeti áttekintést, hanem önálló kutatási eredményeket is tartalmaz. Megtudjuk, mi a számítási energia, miért nőtt meg az érdeklődés az 1980-as években az " ide

 Bombasztikus tudományos cikket olvastam az origo.hu -n internetes portálon ( 2023.április 4.). Izraeli kutatók szerint, amikor a növényeket -paradicsomot és dohányféléket vizsgáltak- stressz éri, pl. megvágják a szárukat, akkor bizony jajgatnak. Kb. egy méter távolságra hallható hangot adnak ki, csak éppen ultrahang- tartományban, tehát az ember ezeket nem hallja. Viszont bizonyos állatok,főként rovarok igen, és ezen állatok gyakran felelnek is a növény hangjára.  Tehát:állatok és növények folytatnak egymással párbeszédet! De növények is beszélgetnek egymással olykor, még stresszmentes állapotban is.  Ez mindent megváltoztat,amit eddig a növényekről és az állatokról tudtunk. Hihetetlen és egyben felemelő:a növények intelligenciája ezek szerint sokkal fejlettebb, mint azt hittük. Gyanítom, a fák is kommunikálnak egymással auditív módon.  Szerintem eddig ez 2023 legnagyobb tudományos felfedezése. 

 Az informatika története mára önálló tudománnyá vált. Jómagam is szívesen nézegetek régebbi számítástechnikai-informatikai szaklapokat. Némi nosztalgia is van bennem-tudjátok,az a bizonyos "hej,amikor még voltam" életérzés.  Kezembe került a PC World magazin 1997.augusztusi száma. Ennrk 16-17.oldalán részletes statisztikát közölnek az akkori magyarországi számítástechnikai helyzetről. Csak egy adat:a férfiak 41 százaléka használt már egyáltalán számítógépet.  Ezen cikk alapján játsszunk egy kis kvízjátékot!Kérdés:1997-ben a magyarországi háztartások hány százalékában volt személyi számítógép? a, 13      b,23    c,33    d,43 Aki nem akarja tudni a helyes választ,ne nézze tovább a cikket! A helyes válasz az a,!Tehát a háztartások mindössze 13 százalékában volt computer. Viszont érdekes,hogy ezen háztartások 66 százalékában egynél több számítógép működött. A diplomások között is csak 26 százaléknak volt otthoni számítógépe!! Más világ volt,az biztos. Gratulálok azoknak,akik elt

 Az emberi intelligenciának, kétségtelenül, vannak biológiai mozgatórugói is. Amit azonban az 1970-es években a Hendrickson kutatópáros állított, miszerint az egyes ember intelligenciája attól függ, milyen gyorsan és hatékonyan képesek idegsejtjei egymással kommunikálni,nos, az már merő áltudomány. A szinaptikus intelligencia elméletéről a Delta magazin ( azóta már megszűnt) 1980/8. számában olvashatunk.  Hadd soroljak most itt néhány ellenérvet: 1. Nem egyfajta intelligencia van, jelenlegi ismereteink szerint kilenc. Mindegyiknek az alapja pusztán az idegsejtek egymáshoz való kapcsolódása lenne?Példának okáért:az érzelmi intelligencia is idegsejtek működésének eredménye? 2. Pszichológiai jelenségeket pusztán biológiai okokkal magyarázni:biológiai determinizmus. 3. A környezetnek semmi szerepe sincs az intelligencia alakításában? Vagy a környezeti hatás olyan erős, hogy befolyásolja az idegsejtek ingerületátvivő képességét? 4. Hendricksonék szerint a sejteknek van intelligenciája. 5. A

 Egyre több,főként a hivatalos,akademikus történetírással szembenálló sajtótermékben olvasni olyan cikkeket,melyek a párthusokat és a szkítákat ugyanazon népként írják le. A Világ Magyarsága című közéleti havilap 2020.novemberi számában F.F.aláírással jelent meg ezt a kérdést is érintő cikk. Tisztázni kellene,mi a tudomány álláspontja. A parthusok egy,a Közel-Keleten élő nép volt,többször háborúztak a római birodalommal. A szkíták pedig a sztyeppén vándorló,harcoló-kereskedő nép volt. A két ókori nép között bizonyára volt kapcsolat,de szó sincs arról,hogy ugyanazok lettek volna. A szkíták és a magyarok közötti kapcsolat pedig szintén tisztázatlan. Csak annyi biztos,hogy valószínűleg volt. 

 Az Élet és Tudomány ismeretterjesztő folyóirat 2020/38.számában olvashatunk egy nagyon érdekes írást Reichardt Richárd tollából. Címe:Fehérjemérnöki mutatvány. A cikk arról szól,hogy japán kutatók megalkottak egy mesterséges fehérjét,melynek a CPTX nevet adták. A CPTX feladata,hogy helyreállítsa a szervezetben található,de nem jól működő szinapszisokat. Most nem térnék ki arra,hogy mi a szinapszis,miért kell helyreállítani,ezeket a Szerző részletesen leírja cikkében,méghozzá úgy,hogy laikus is megérti. Inkább fel szeretném hívni a figyelmet egy alkalmazási területre,melyet a cikk nem említ.  A depressziót többnyire pszichiátriai betegségként tartjuk számon. Csakhogy az időben elnyúló depressziónak vannak olyan fizikailag jelentkező mellékhatásai,amelyek-tudomásom szerint,de lehetséges,hogy tévedek- okozhatnak szinapszisok egyensúlyának megbomlásával járó betegségeket. Érdemes lenne tehát ezt a fehérjét depresszióban szenvedő betegeknek is "beadni". A cikk egyébként szól arró

 A telex.hu internetes portálon(megtekintés:2022.május 8.,21 óra 9 perc) olvastam cikket Kende Anna lemondásáról. Kende Anna azért mondott le akadémiai bizottsági tagságáról,mert diszkriminatívnak tartja,hogy a 2022-ben a Magyar Tudományos Akadémiai tagjelöltjei között nincs nő. 26 jelölt-26 férfi. Igazat adok Kende Annának. Egy tízmilliós,fejlett tudományos élettel rendelkező országban nem találtak egyetlen nőt,aki méltó volna akadémiai tagságra? Rengeteg nő dolgozik nálunk a tudományos életben,az egyetemeken. Kutatóként,oktatóként,tudományos munkatársként. Egy sem akadt köztük,aki méltó lenne akadémiai tagságra?Nem hiszem el. Érdemes lenne átgondolni azt a listát.  xxxxxxxxxxxxxxxxx Eddig tartott az eredeti kis bejegyzés, amit erre a témára szántam. Aztán másnap gondoltam egyet, s felmentem a Magyar Tudományos Akadémia weboldalára ( megtekintés:2022.május 9., 9 óra 46 perc), és ott meglepve tapasztaltam, hogy 2022.új akadémikusai között igenis vannak nők, én hirtelenjében öt hölgy

 A matematika a legtöbb ember számára valami speciális dolog,amihez neki nincs tehetsége. Tudják ezt a matekkal hivatásszerűen foglalkozók is,ezért minden médiamegjelenés során igyekeznek tárgyukat életszerűvé tenni. Olykor azonban túlzásba esnek. A Középiskolai Matematikai Lapok 1969/2. számában található két feladat. Az 1204.feladat szerint két barát,bizonyos Jóska és Gábor,állnak az út szélén nyáron,minden nap,és megnézik 51 egymás után elhaladó autó rendszámát és ha minden szám különbözik,Jóska kap 1 pontot,amúgy Gábor. A végén aztán összevesznek,hogy ki nyer. Könyörgöm:ki az a két bolond gyerek,aki ilyet játszik? Nem tudok elképzelni két kamaszt,amint ilyesmivel múlatják az időt. Az 1209.feladatban négy testvér egy kör alakú legelőt örököl. Önök láttak már kör alakú legelőt? Elképzelhető ugyan,de igencsak ritka. Aztán:a négy testvér mindegyikének 1-1 kecskéje van. Aki valami kicsit is ért az állattenyésztéshez,tudja,hogy aki állatot tart,a lehető legritkábban tart 1 kecskét. Tart

 Rohanó tudományos világunk elszáguld a tegnap eredményei mellett. Ritka dolog manapság, hogy bármely természettudományban egy 1984-es cikk még releváns legyen. Nos, Miklós András háromrészes cikksorozata erre a sorsra jutott. A torzonborz hangjegyek- fejezetek a pszichoakkusztikából című, nagyon komoly és valóban csak szakemberek számára érdekes sorozat második része ( Hi-Fi Magazin, 1984/2, 25-32.o.) például a torzításokról szól. Részletesen elemzi a harmonikus torzítást, az intermoduláris tozítást, illetve a különbségi torzítást. Igaz ugyan, hogy a cikk- nevezhetjük inkább tanulmánynak-  megjelenése óta a technikai eszközök jelentősen változtak, igaz, hogy a világ is sokat ávlzotott, de a hangtorzítások maradtak. Akit érdekel a téma, keresse meg a folyóiratot valamelyik adatbázisban, és tanulmányozza át alaposan a cikket! Megéri!  S hogy mennyire komoly szakmai tényező volt ez a magazin: 1984-ben 58 forint volt egy szám ára! Ez akkor egy magazinért hatalmas összeg volt. De az érdekl

Ismét jelentős felfedezés történt a bibliai régészet területén.  Az izraeli ynet internetes portál adta hírül(2021.03.16.),hogy újabb tekercseket,pontosabban pergamentöredékeket találtak a Holt-tenger partján fekvő Horror-barlangban. Az igen töredezett,éppen ezért igencsak nehezen olvasható tekercseken eddig Zakariás próféta könyvének 8.részét,valamint a 12 kispróféta könyvének szövegét sikerült felismerni,de az értékes lelet tanulmányozása még korántsem tekinthetò befejezettnek.  Találtak még nádból készült hordót,a Bar-kochba-felkelés időszakából származó pénzérméket. A leletegyüttes-melynek tanulmányozása még javában folyik-tudományos értéke felbecsülhetetlen.

Orbán Viktor a 15.bledi stratégiai világtalálkozón azt mondta, Európa nem definiálta önmagát, ezért került hátrányba az USA-val és Kínával szemben. ( origo.hu ,2020.08.31, letöltve 11 óra 39.) A magyar miniszterelnöknek, azt kell mondjam, ezúttal igaza van. Ám Európa öndefiniálását elvégezni, nem is olyan könnyű művelet. Generációk fognak küszködni ezzel a feladattal. Mert Nyugat-Európa, Kelet-Közép- Európa, ahová Magyarország is tartozik, illetve Kelet-Európa teljesen más kultúrát, gazdaságot, társadalmat hordoz. És Nyugat-Európa sem egységes, a franciák és írek kultúrája például köszönő viszonyban van egymással. Hogyan lehetne mégis Európában valamiféle egységet teremteni? Erre nézve mostanában két koncepció járta be a médiát. 1. Valamiféle Európai Egyesült Államok létrehozása, melyet nemzetközi szinten a baloldal képvisel. Nálunk Dobrev Klára politikai programpontjai között szerepel, a jobboldal viszont harsányan elutasítja. Anélkül többniyre, hogy a javaslat konkrétumaival t

A Hajdú-Bihari Napló 2020.március 10-i számának 8.oldalán olvashatunk egy, táplálkozással kapcsolatos cikket. Az ausztráliai Monash Egyetem kutatói feldezték, hogy a rostokban gazdag étrend egészségesebb, mint a rosrokban szegény. Még székletátültetést is végeztek egereken, hogy tézisüket bizonyítsák. A gond ezzel csak az, hogy már öreganyám idejében is tudták, hogy a rostokban gazdag táplálkozás egészéges. Nagymamám mindig etette velünk a nyers és friss gyümölcsöt. Az ausztrál kutatók jószándékát nem vitatva tehát ki kell jelentenünk:a tudományos életben is van egyfajta ciklikusság. Időről- időre felfedezik ugyanazt, aztán előállnak vele úgy, mint újdonsággal. Akik tanulmányozzák a hazai médiát, azok tudják: a politika is hasonlóképpen működik... Ez a Hajdú-Bihari Napló internetes oldala, szerintem nagyon jó: haon.hu

A Valóság folyóirat 1992/7. számában olvasható Varga M. János: Magyar paradoxon? című írása. Voltaképpen egy igen éles bírálat ez, melyre Luigi Luca Cavalli-Sforza professzornak a Scientific American 1991.novemberi számában megjelent cikkére reagál. Cavalli-Sforza szerint a magyar paradoxon az, hogy míg génállományunk túlnyomórészt európa, addig nyelvünk finnugor gyökerű. Varga M. János nem igazán érti, hogy miért olyan nagy paradoxon ez. Hiszen nem egyedi eset, hogy népek genetikai "profilja" és nyelve eltér. Szerző szerint az eltérés egyik legfőbb oka, hogy a magyarság már a Kárpát-medence elfoglalása előtt sem volt egységes: keveredetünk altáji, török, iráni és szláv népekkel. Tovább változott a génállomány a 18.századi nagy betelepítésekkel, valamint a 19.századi nagy asszimilációs kísérletekkel. Nagyon érdekes a cikk, mivel vlóban létünkről szóló tudományos problémával foglalkozik: honnan származunk? Kik az őseink? Mi számít jobban: a nép vagy a nyelv? Ajánlom e cikk

A kérdés azért vetődött fel bennem, mert rendszeresen nézek tudományos televíziókat, és elképedek. Miért tudomány az, hogy egy szerencsétlen emberre feltesznek három golyóálló mellényt, és megnézik, átviszi-e kiskaliberű fegyver? Miért tudomány az, hogy százhúsz éves gyilkosságokat úgy állítanak be, mint kísértethistóriát? Miért nevezzük azt tudománynak, hogy bemutatnak egy tigrist, akinek véres húscafat lóg ki a szájából, majd a kamera ráközelít a véres húscafatra? Ebben hol a tudomány? Ez nem más, mint akciófilm. tudománynak eladva. Nem jó, nem tetszik, rossz irányba vezet. xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx Nézd meg ezt a blogot is: konyv-ajanlo.blogspot.com

A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat Szakmai Szemléjének 2016/1. számában olvashatjuk Simon László: Az információ mint fegyver c. tanulmányát. Nagyon kiváló tudományos munka, nemcsak katonatiszteknek, de történészeknek is szívből ajánlom. A sok elgondolkodtató szöveghely közül most egyet szeretnék kiemelni: a mozgáscentrikus háborúról írottat a 48. oldalon. Nagyon érdekes, hogy ezt ilyenformán megkülönbözteti a hadtudomány, hiszen- gondolhatnánk- minden háború mozgáscentrikus. Szerintem akad egy példa a világtörténelemben, amit manapság elég keveset emlegetünk. Szerintem a leginkább mozgáscentrikus háború a Mao vezette kínai kommunista hadsereg Hosszú menetelése volt. Több ezer kilométeres volt az arcvonal, finoman szólva is rendezetlen az infomációtovábbítás módja, azt pedig, hogy annak a hadseregnek volt-e egyáltalán vezérkara, vagy önjelölt vezetők ad hoc hoztak-e döntéseket, szerintem maga Mao sem tudná megmondani. Ezzel szerettem volna kiegészíteni Simon László gondolatait. xx