Írott és elektronikus média régen és ma

A Népsport 1970.május 1-i számának 3. oldalán Borbély Pál írása próbálta magyarázni, miért is nem jutott ki a magyar labdarúgó- válogatott az 1970-es labdarúgó VB-re. Szerinte azért, mert fiatal csapatunk még nem érett meg rá...Erre mai, 21.századi fejjel csak annyit tudok mondani:hm...Ha innen nézzük, így igaz, ha onnan nézzük, onnan sem igaz. Nem ezzel szeretnék ebben a bejegyzésben foglalkozni.Azt azért elmondanám, hogy akkoriban 16 csapatos volt a VB. Meg azért azt sem érdemes figyelmen kívül hagyni, hogy akkoriban olyan nagy egyéniségek futballoztak Magyarországon, mint Albert, Bene, Dunai II, Mészöly és társaik.  Van a cikkben egy érdekes bekezdés. A válogatott edzőmeccset játszott Szentendrén, és valahogy nagyon nem alakultak jól a dolgok ( anno az ötvenes években Puskásék tízet rúgtak ilyen csapatoknak). Szóval, az egyik szurkoló a sokadik rossz lövés, elrontott csel után kiakadt, és azt mondta:-Nem érdemes ezekre szót vesztegetni.  Borbély Pál, valami erkölcsi felsőbbrendűségt

 A Magyar Krónika-amely szerényen "magazin"-nak titulálja önmagát,szerintem a "folyóirat"címke sokkal jobban illene hozzá-98-99.dupla számában,mely 2022.július-augusztusában jelent meg,olvashatunk kitűnő cikket Rosta Gábor főiskolai tanárról,a Városi Kertek Egyesület elnökéről és az általa képviselt mozgalomról.A cikk Póla Gergely és Máth Kristóf munkája. Megtudjuk a cikkből,hogy a városi kertek mozgalma az Egyesült Államokból ered,a világháborúk idején a kormányzat igyekezett élelmiszer-önéllátásra ösztökélni a lakosságot. A háború alatt létesített városi kertek egy része aztán a háború után is tovább működött. Rosta Gábor beszél arról,milyen nehézségekbe,bürokráciába ütközött a mozgalom magyarországi beindítása.Ma már Budapesten és Szentendrén működnek városi kertek. Szó esik a rendszer működésének alapelveiről is.A földterület közös,de mindenkinek saját parcellája van,aźért felel. Mindenki csak saját  használatra termeszthet virágot vagy élelmiszer-növényt. Kezdé