Írott és elektronikus média régen és ma

 Mit szólna hozzá,ha beteg muskátlijához vagy barackfájához ugyanúgy tudna telefonon vagy interneten növényorvost hívni,mint ahogy a beteg állatokhoz állatorvost? Dohy János(1905-1990)pontosan ezt akarta amint az Vinczeffy Imrének a Debreceni Szemle című kulturális folyóirat 1998/1.számában közzétett tanulmányából kiderül. Dohy János azt szerette volna,ha a magyar agrár-felsőoktatásban,a világon elsőként,növényorvosokat is képeznének. Tehát,ha egy kertésznek gombás lesz a barackfája,nem innen-onnan,magazinokból meg a netről oldja meg a problémát,hanem szakképzett növényorvos segítségét vegye igénybe. Az már mondjuk más kérdés,hogy hamvadó szirmú muskátlijukhoz hányan hívnának növényorvost.... Amint az lenni szokott,mármint:amint az Magyarországon lenni szokott,az ötletet kapásból elvetették. Ráadásul Dohy professzort  belekeverték az 1956-os mosonmagyaróvári sortűz nyomán kibontakozó koncepciós perbe. Öt évet le is ült,azután szépen lassan engedték vissza a felsőoktatásba. 85 évesen ha

 A mai, 21.századi értelmiséget általában társadalmi kérdések izgatják, ezekkel lehet bekerülni a médiába. Talán nehéz is elképzelni, hogy volt olyan időszaka a magyar művelődésnek, mikor az értelmiséget, az írástudókat, leginkább a magyar nyelv helyzete foglalkoztatta. Mert volt ilyen kor, bizony.  Igen, kitalálták. a nyelvújítás koráról beszélek. Arról az időszakról, mikor is hosszú, olykor véget nem érő levelezéseket folytattak egy-egy szó helyes magyarosítása témájában; mikor életre szóló sértődések keletkeztek abból, hogy valaki mit szólt Kazinczy vagy Kölcsey legújabb írásához. Szellemileg igencsak fortyogó korszak ez: meg kellett tanulnunk helyesen írni és beszélni magyarul. Lefektetni a modern kommunikáció alapjait.Nem kicsi tét.  A Debreceni Szemle című tudományos-kulturális folyóirat 1998/1. számának 48-58. oldalán olvashatjuk Tóth Péter írását Fejezetek egy grammatika regényéből címmel. A tanulmány az 1795-ben megjelent Debreceni Grammatika című könyv keletkezéséről szól. Me

 A Debreceni Szemle című tudományos-kulturális folyóirat 1998/1.számának 82-94.oldalán olvashatjuk Bényei József:Az alkotó értelmiség szervezeti kezdeményezései Debrecenben 1957-1978 között című tanulmányát. Nagyon komoly,őszinte,a vizsgált témát több szempontból is körbejáró írás ez,méltó az alaposabb olvasásra. Megtudhatjuk,milyen élénk szellemi-egyesületi élet volt Debrecenben a Horthy-korszakban (hozzátehetnénk:és elképesztően fejlett sajtó!),megismerhetjük az Ady Társaságot,együtt érezhetünk a művészklubjának érdektelenségét elszenvedő,majd Szegedre költöző Mocsár Gáborral. Elgondolkodhatunk azon,hogy 1956 után mennyire félhetett a hatalom az értelmiségtől,ha még egy napilapot sem engedett...Megtudhatjuk,miért indult kétszer is útjára (1972,1979) a Debreceni Kör. Nagyon önkritikusan jár el Bényei József,amikor nem kizárólag a kommunista apparátus nyomását,hanem a debreceni értelmiség részéről jelentkező bizalomhiányt is felsorolja a megszűnés okai között. Sőt,saját,nem mindig előr

 Kezembe került a Debreceni Szemle c.tudományos folyóirat 1998/2.száma,s ebben volt szerencsém olvasni Pusztai Gábor:Egy hazánkfia a holland gyarmati irodalomtörténetben. Székely László a Holland-Indiákon című,kitűnő és gondolatébresztő tanulmányát. Remek publikáció ez,eredeti forrásokra alapozva. Olyan magyar alkotó embert mutat be,akit mi itt Magyarországon kevéssé ismerünk, Hollandiában viszont jelentős irodalmi személyiségként tartják szánon Székely László Ajakon született,Kisvárdán és Debrecenben járt iskolába,de egy idő után megúnta a tanulgatást,és Szumátrára költözött. Ez a sziget akkor a Holland-Indiáknak nevezett terület része volt. Székely László itt munkafelügyelő lett,több ūltetvényen is kipróbálta magát. Aztán elcsábította egy ültetvényes feleségét,akivel aztán összeházasodtak. A helyi holland közösség erre kitaszította őket.  Mindezen kalandos életút mellett Székely László regényeket írt,melyek itthon is megjelentek. Kassákot(akit itthon a kor gyanakvással kezelt),Márait

A Debreceni Szemle tudományos és kultuárlis folyóirat. A humán- és a természettudományok köréből egyaránt közöl cikkeket, tanulmányokat, könyvrecenziókat. a 2015/3. szám témái, a teljesség igénye nélkül: - Milyen kőzetörleményeket alkalmaznak Magyarországon és Európában a talaj javítására? Melyek az alginit, perlit, bentonit főbb tulajdonságai? Milyen gyakorlati tapasztalatok támasztják alá a közetőrlemények alkalmazásának szükségességét? Ezekre a kérdésekre keresi a választ Kátai Lajos, Zsuposné Oláh Ágnes és Tállai Magdolna tanulmánya. - Hogyan készül a nevezetes emlékévre, a 300. évfordulóra a debreni katolikus társadalom? Bosák Nándor megyéspüspök válaszol Orosz István kérdéseire. - Hogyan született újjá a 17-18. században a debreceni katolikusság, s milyen szerepe volt az újjászületésben Csáky Imre megyéspüspöknek? Milyen volt 1715 után a református egyház viszonya a katolikusokhoz? Vajon a kölcsönös sérelmek bosszút szültek, vagy kompromisszum született, melynek keretei közöt

A Debreceni Szemle tudományos folyóirat, mely humán- és reáltudományok témaköréből egyaránt közöl írásokat. A Debreceni Egyetem illetve az MTA Debreceni Akadémiai Bizottsága adja ki. A 2018/1. számban Kocsis Fülöp írását olvashatjuk, mely a görögkatolikusok 19-20. századi, nem éppen egyszerű helyzetéről szól. A tanulmány legfőbb tanulsága az, hogy az egyház nem függetlenítheti magát az aktuális politikai-társadalmi viszonyoktól. Hunyady György írása a rendszerattitűd Kérdését tárgyalja. Szól arról, hazánkban miért alakult kissé felemásan a társadalmi közérzet kutatása a rendszerváltás után. Rámutat, hogy Jost és Banaji rendszerigazolásról szóló elmélete hazánkban a gyakorlatban is bebizonyosodott. Akit Debrecen helytörténete érdekel, szintén talál a folyóiratban olvasnivalót: Papp József fényképekkel gazdagon illusztrált tanulmánya Debrecen századfordulós építészetét tárgyalja. Olyan épületekről esik szó, mint a MÁV Állomás, a Piarista Főgimnázium, vagy éppen a pallagi Gazdasági Akadé