Írott és elektronikus média régen és ma

Rendhagyó katalógus egy darabját olvashatja itt a Kedves Látogató. Több ezer darabból álló újság-és folyóirat-gyűjteményem cikkeit rendezem szerzők szerinti betűrendes (betűrend nem az MTA,hanem a józan ész szerint).Ilyet még senki nem csinált,de szerintem hasznos.Jó böngészést! Természetesen folyamatosan frissülő adatbázisról van szó. Rövidítések: DSZ-Debreceni Szemle ÉK-Éjféli Kiáltás HVG-Heti Világgazdaság MK-Magyar Konyha NLP- Nők Lapja Psziché RL-Reformátusok Lapja RTT-Református Tiszántúl SZF-Szépirodalmi Figyelő TD&T-Theatre,Design and Technology ÚISZ-Új Ifjúsági Szemle Maurice Miereau:Man of Steel (Steven Heighton:Stalin's,Carneval ill. Brian Bartlett:Planet Harbour ill. Joan Crate:Pale as Real Ladies).Books in Canada,1990.jan-febr.,46-47. Mihancsik Zsófia:Hasonlóságok,különbségek,mélyebb értelmek:1993-2000:Beszélgetés Haraszti Miklóssal.Beszélő,2000.apr.80-85. Mikita Gábor:"Egyetemes ember "a színházban.120 éve született Nádasdy Kálmán.Nemzeti,2024/10.36-41. ...

 Ebben a bejegyzésben érdekes, releváns cikkek elérhetőségét közöljük. A téma: Debrecen története.A válogatás természetesen szubjektív. A cikkek,tanulmányok,esszék  megjelenési helyének felsorolását-az egyszerűség kedvéért- a megjelenés időrendjében olvashatják. A nemzeti hadsereg bevonulása Debrecenbe. 8 Órai Újság, 1920.március 13, címlap. Baranyi Béla:A gazdaság helyreállításának első lépései Debrecenben és Hajdú-Bihar megyében 1944-45-ben.In.:Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve X.,Debrecrn 1983.5.skk.  LNagy Zsuzsa:A város küzdelmes negyedszázada. ( recenzió a Debrecen története 1919-1944 című könyvről). Alföld, 1987/2. Major Zoltán László:Debrecen város szociálpolitikája az 1945-1950 közötti időszakban.In.Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XVII.Debrecen,1990.111-124. Pallai László:Szabó Kálmán polgármesteri tevékenysége Debrecenben 1945 és 1948 között.Debreceni Szemle 1994/1. 116-134. Szél Rozália ( összeáll.):A szabadságharc napjaiból 1848.12.28-1849.01.03. Ugyan...

 A 20-21.században a fejlett államok egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a környezetvédelemre. Próbálják növelni azon eszközök számát, mellyel tehetnek a globális környezeti problémák ellen.  Ezen eszközök egyike a különböző környezetvédelmi adók, díjak, illetékek bevezetése. Erről a kérdésről a mainstream médiában nagyon keveset hallunk, ezért is keltette fel az érdeklődésemet egy, a Debreceni Szemle című folyóirat 1997/1. számában megjelent cikk. Kuti István és Szolnokiné Karkus Mária tanulmánya kitér az adók bevezetésének módjára, a fogalmi problémákra, bemutat bizonyos csoportosításokat, s felvet különböző kérdéseket: mekkora az adók ösztönző hatása? Egyáltalán: mennyire célszerű ezen környezetpolitikai adók alkalmazása? Hogyan rendelkezzenek a befolyt összegek felhasználásáról? Egyáltalán: melyik szerv jogosult kivetni ilyen adókat: az állam, az országgyűlés, vagy erre szakosodott szervezetek?  Foglalkoznak egy nagyon speciális közgazdasági folyamattal, a környezeti va...

 2024.június 9-én Magyarországon önkormányzati és EP-választásokat tartanak. Egy ezzel akpcsolatos, aktuális írásra hívnám fel a figyelmet.  Mi is voltaképpen az önkormányzat? Milyen szerepet tölt be egy demokratikus társadalomban? Hogyan alakult ki Magyarországon a 19.században a modern önkormányzatiság, s mi volt különbség a német és a francia önkormányzati modell között? Miképpen viszonyul egymáshoz a modern államokban az önkormányzati és az országos költségvetés? Ha valakit részletesebben érdekelnek ezek a témák, akkor olvassa el a Debreceni Szemle című folyóirat 1997/1. számában Bódi Ferenc:Gondolatok az önkormányzatokról című írását! Nagyon mértéktartó,okos, közérthető tanulmány.  Remek kiindulási bázis lehet részletkutatásokhoz.Nem politikai pamflet, nem pártpolitikai propaganda, hanem komoly tudományos mű, mely az önkormányzás kérdéskörét társadalmi- közigazgatási szempontból vizsgálja. Történészeknek, szociológusoknak, politológusoknak igen hasznos olvasmány. Ann...

 Mit szólna hozzá,ha beteg muskátlijához vagy barackfájához ugyanúgy tudna telefonon vagy interneten növényorvost hívni,mint ahogy a beteg állatokhoz állatorvost? Dohy János(1905-1990)pontosan ezt akarta amint az Vinczeffy Imrének a Debreceni Szemle című kulturális folyóirat 1998/1.számában közzétett tanulmányából kiderül. Dohy János azt szerette volna,ha a magyar agrár-felsőoktatásban,a világon elsőként,növényorvosokat is képeznének. Tehát,ha egy kertésznek gombás lesz a barackfája,nem innen-onnan,magazinokból meg a netről oldja meg a problémát,hanem szakképzett növényorvos segítségét vegye igénybe. Az már mondjuk más kérdés,hogy hamvadó szirmú muskátlijukhoz hányan hívnának növényorvost.... Amint az lenni szokott,mármint:amint az Magyarországon lenni szokott,az ötletet kapásból elvetették. Ráadásul Dohy professzort  belekeverték az 1956-os mosonmagyaróvári sortűz nyomán kibontakozó koncepciós perbe. Öt évet le is ült,azután szépen lassan engedték vissza a felsőoktatásba. 85 ...

 A mai, 21.századi értelmiséget általában társadalmi kérdések izgatják, ezekkel lehet bekerülni a médiába. Talán nehéz is elképzelni, hogy volt olyan időszaka a magyar művelődésnek, mikor az értelmiséget, az írástudókat, leginkább a magyar nyelv helyzete foglalkoztatta. Mert volt ilyen kor, bizony.  Igen, kitalálták. a nyelvújítás koráról beszélek. Arról az időszakról, mikor is hosszú, olykor véget nem érő levelezéseket folytattak egy-egy szó helyes magyarosítása témájában; mikor életre szóló sértődések keletkeztek abból, hogy valaki mit szólt Kazinczy vagy Kölcsey legújabb írásához. Szellemileg igencsak fortyogó korszak ez: meg kellett tanulnunk helyesen írni és beszélni magyarul. Lefektetni a modern kommunikáció alapjait.Nem kicsi tét.  A Debreceni Szemle című tudományos-kulturális folyóirat 1998/1. számának 48-58. oldalán olvashatjuk Tóth Péter írását Fejezetek egy grammatika regényéből címmel. A tanulmány az 1795-ben megjelent Debreceni Grammatika című könyv keletkezé...

 A Debreceni Szemle című tudományos-kulturális folyóirat 1998/1.számának 82-94.oldalán olvashatjuk Bényei József:Az alkotó értelmiség szervezeti kezdeményezései Debrecenben 1957-1978 között című tanulmányát. Nagyon komoly,őszinte,a vizsgált témát több szempontból is körbejáró írás ez,méltó az alaposabb olvasásra. Megtudhatjuk,milyen élénk szellemi-egyesületi élet volt Debrecenben a Horthy-korszakban (hozzátehetnénk:és elképesztően fejlett sajtó!),megismerhetjük az Ady Társaságot,együtt érezhetünk a művészklubjának érdektelenségét elszenvedő,majd Szegedre költöző Mocsár Gáborral. Elgondolkodhatunk azon,hogy 1956 után mennyire félhetett a hatalom az értelmiségtől,ha még egy napilapot sem engedett...Megtudhatjuk,miért indult kétszer is útjára (1972,1979) a Debreceni Kör. Nagyon önkritikusan jár el Bényei József,amikor nem kizárólag a kommunista apparátus nyomását,hanem a debreceni értelmiség részéről jelentkező bizalomhiányt is felsorolja a megszűnés okai között. Sőt,saját,nem mindig ...

 Kezembe került a Debreceni Szemle c.tudományos folyóirat 1998/2.száma,s ebben volt szerencsém olvasni Pusztai Gábor:Egy hazánkfia a holland gyarmati irodalomtörténetben. Székely László a Holland-Indiákon című,kitűnő és gondolatébresztő tanulmányát. Remek publikáció ez,eredeti forrásokra alapozva. Olyan magyar alkotó embert mutat be,akit mi itt Magyarországon kevéssé ismerünk, Hollandiában viszont jelentős irodalmi személyiségként tartják szánon Székely László Ajakon született,Kisvárdán és Debrecenben járt iskolába,de egy idő után megúnta a tanulgatást,és Szumátrára költözött. Ez a sziget akkor a Holland-Indiáknak nevezett terület része volt. Székely László itt munkafelügyelő lett,több ūltetvényen is kipróbálta magát. Aztán elcsábította egy ültetvényes feleségét,akivel aztán összeházasodtak. A helyi holland közösség erre kitaszította őket.  Mindezen kalandos életút mellett Székely László regényeket írt,melyek itthon is megjelentek. Kassákot(akit itthon a kor gyanakvással kezel...

A Debreceni Szemle tudományos és kultuárlis folyóirat. A humán- és a természettudományok köréből egyaránt közöl cikkeket, tanulmányokat, könyvrecenziókat. a 2015/3. szám témái, a teljesség igénye nélkül: - Milyen kőzetörleményeket alkalmaznak Magyarországon és Európában a talaj javítására? Melyek az alginit, perlit, bentonit főbb tulajdonságai? Milyen gyakorlati tapasztalatok támasztják alá a közetőrlemények alkalmazásának szükségességét? Ezekre a kérdésekre keresi a választ Kátai Lajos, Zsuposné Oláh Ágnes és Tállai Magdolna tanulmánya. - Hogyan készül a nevezetes emlékévre, a 300. évfordulóra a debreni katolikus társadalom? Bosák Nándor megyéspüspök válaszol Orosz István kérdéseire. - Hogyan született újjá a 17-18. században a debreceni katolikusság, s milyen szerepe volt az újjászületésben Csáky Imre megyéspüspöknek? Milyen volt 1715 után a református egyház viszonya a katolikusokhoz? Vajon a kölcsönös sérelmek bosszút szültek, vagy kompromisszum született, melynek keretei közöt...

A Debreceni Szemle tudományos folyóirat, mely humán- és reáltudományok témaköréből egyaránt közöl írásokat. A Debreceni Egyetem illetve az MTA Debreceni Akadémiai Bizottsága adja ki. A 2018/1. számban Kocsis Fülöp írását olvashatjuk, mely a görögkatolikusok 19-20. századi, nem éppen egyszerű helyzetéről szól. A tanulmány legfőbb tanulsága az, hogy az egyház nem függetlenítheti magát az aktuális politikai-társadalmi viszonyoktól. Hunyady György írása a rendszerattitűd Kérdését tárgyalja. Szól arról, hazánkban miért alakult kissé felemásan a társadalmi közérzet kutatása a rendszerváltás után. Rámutat, hogy Jost és Banaji rendszerigazolásról szóló elmélete hazánkban a gyakorlatban is bebizonyosodott. Akit Debrecen helytörténete érdekel, szintén talál a folyóiratban olvasnivalót: Papp József fényképekkel gazdagon illusztrált tanulmánya Debrecen századfordulós építészetét tárgyalja. Olyan épületekről esik szó, mint a MÁV Állomás, a Piarista Főgimnázium, vagy éppen a pallagi Gazdasági Akadé...