Bejegyzések

1996 címkéjű bejegyzések megjelenítése

Dél-Afrika átalakulása az 1990-es években

 Már ez is történelem...A Dél-Afrikai Köztársaság a 20.század második felében az aparthaid rendszer elnyomásában élt. 1994-ben azonban megbukott a diktatorikus rendszer (ennek jeleként a sokáig politikai fogolyként börtönben ülő Nelson Mandela lett a köztársasági elnök),s lassan ugyan,de megkezdődött a demokrácia kiépülése. A Newsweek hetilap 1996.január 15-i száma képes mellékletet közöl a Dél-Afrikai Köztársaság átalakulásáról. Szó esik a gazdasági változásokról,az export és import élénküléséről,a modern kommunikációs hálózatok kiépüléséről,s arról,hogy egyre több turista keresi fel a természeti szépségekben gazdag országot. A cikkek nagyon őszinték,igazak. Pozitív módon viszonyulnak a változásokhoz,de nem hallgatják el a    problémákat sem. Ajánljuk a Newsweek vonatkozó számát történészeknek,gazdasági szakembereknek. 

Már megint egy cikk a hódokról, de ez nagyon jó

Amikor belekezdtem Bakos András cikkének olvasásába ( Itt járt Robin.Hódsors Magyarországon:pörkölt vagy projektpartner, Magyar Narancs , 2023.február 6. 18.20.o.), arra gondoltam: na, má' megint egy cikk az aranyos, ám kissé veszélyes hódokról, hogy mekkora zsenijei is ők az állatvilágnak, és hogy ne bántsuk őket, stb. Mert rengeteg ilyen, mondjuk ki nyíltan: közhelyektől hemzsegő cikk látott napvilágot az európai írott sajtóban.  Kellemesen csalódtam:Bakos András nagyon új, az átlagolvasó ( azaz jómagam) számára eddig ismeretlen dolgokat mond el ezekről a meglehetősen mostohán kezelt lényekről. Például megtudjuk, hogy minden hód épít gátat, ellentétben a korábban elterjedet nézettel,miszerint csak a kanadai hód teszi ezt. Azt is megtudjuk, hogy hazánkban 1996-ban Gemencen indult meg a hódok visszatelepítése. Aktualitása is van a hód-kérdésnek: az egyik településen olyannyira elszaporodtak, hogy gyérítéshez kellett folyamodni- a Szerző nem feltétlenül ítéli ezt el, de a nyilatkozó

Az autizmus új megközelítése-cikk 1996-ból

 Régóta törik a fejüket az orvosok, neurobiológusok, hogy mi is pontosan az autizmus. Sokáig azt gondolták, hogy egyszerűen csak az alacsnyabb intelligenciaszint eredménye. Ezt a nézetet az 1990-as években tudományosan cáfolták. A Newsweek hetilap 1996.május 13-i számában jelent meg Sharon Begley és Karen Springen cikke Life in a Parallel Word címmel. Ebben hivatkoznak a Yale és a New York University kutatóinak eredményeire.  A legújabb ( ne felejtsük:1996-ot írunk!) kutatások szerint az autizmus egyfajta szociális kapcsolattartási félelem, bezárkózás- a cikket úgy értelmeztem, hogy a kulcsszó a "félelmen" van. Be is mutatnak ( fényképen is) egy 6 éves kislányt, aki elájul akkor, ha a kifestőkönyvében vagy meséskönyvében az alakok mindkét szeme ránéz.Tehát az autizmus valami furcsa rettegés az arcoktól, szemektől, az eleven emberektől- ilyesmiről szól a cikk. Ajánljuk ezt a cikket orvosoknak, pszichológusoknak,gondozóknak no és autista gyermekek szüleinek. Érdemes elolvasni e

Hogyan építsünk hangfalat?

 Én nem tudom,de szerencsére voltak és vannak,akik tudják...A Hobby Elektronika című folyóirat 1996/1. számában olvashatjuk Bassó Andor:2×4 W-os aktív hangfal című cikksorozatának első részét. Szerző azzal-a számunkra,egyszerű felhasználók számára nem túl örvendetes-megállapítással kezdi,hogy az elektronikai cégek gyakran túl magas teljesítményt adnak meg hangfalaik műszaki adatainak felsorolásakor. Szerző mélyen megdöbben azon,hogy az akkori (1990-es éveket írunk) magyarországi műszaki boltok munkatársai ezeket az adatokat kommunikálják a vevők felé,egy kivételt említ a Szerző,amikor is az eladó megsúgta a vevőnek a valós teljesítményt...Ezután ismerteti a megépítendő hangsugárzó szerkezetét,közöl két kapcsolási rajzot is. Nagyon jó,egyedi hangvételű szakcikk. 

Már ez is történelem:Hong Kong magániskolái az 1990-es években

 A Nagy-Britannia és Kína közötti szerződés értelmében 1997-től hong Kong visszakerült Kínához. Ahogy közeledett ez a bizonyos 19997-es év, a nemzetközi sajtó és média egyre inkább aggódni kezdett...A Newsweek című amerikai hetilap ( olyan népszerű volt az olvasók körében, hogy cég beszüntette a printelt kiadást, de az olvasók nyomására egy év múlva mégis újraindították) 1996.junius 24-i száma közli Lynette Clementson cikkét ( Little Red Schoulhouses.Teaching children a new way to think after 1997. 27.o.), amelyben hongkongi magániskolások fejtik ki véleményüket a közelgő csatlakozásról. Volt, aki aggódott, volt, aki nem. Működtek már ekkor kínai pedagógia elvek szerint működő iskolák is, a cikk főként ezekre koncentrál.Volt, akit csak az érdekelt, hogy az ohiói egyetemre kapott ösztöndíja ne vesszen kárba.  Az egész cikkből árad valami naiv fiatalság. Úgy érezték a megkérdezettek, bárhogy is alakuljanak a nagypolitikai dolgok,nekik mindenképpen jó lesz. Kínában is jó lesz, meg a hong

Tábortűz hangját utánzó zajgenerátor,1996-ból

 Hihetetlenül gazdag az emberi kreativitás,mindig is az volt és mindig is az lesz. A Hobby Elektronika című szakfolyóirat 1996/1.számában (Reinicz Béla:Hang(ulat)os tábortűz,21-23.o.),tehát még jóval a computerek széleskörű elterjedése előtt egy magyar szakember tábortűz hangját utánzó zajgenerátort tervezett és készített,elektrotechnikai tudásbázissal és eszköztárral. Aki kevesli a szerkezet hangerejét,kívülről csatlakoztathat  hangszórókat a készülékhez. Kandalló tüzének  pattogását is remekül utánozza Reinicz Béla készüléke. Igazi romantika... Azóta már persze computerizálódott a zajok-zőrejek előállításának iparága.De azért jó tudni,hogy a szánítógépek korszaka előtt voltak  tehetséges magyar ujítók. Jó lenne,ha többet  láthatnánk-olvashatnánk a 21.század újítóiról,kreatív hazai zsenijeiről is. Amúgy-ha még nem derült volna ki-véleményem szerint a cikk kitűnő,a mai kor technika iránt érdeklődő fiataljainak pedig ott vannak a kapcsolási rajzok...

Történelem,1956: Forradalom és gyerekek

 A Kincskereső című,fiataloknak szóló irodalmi folyóirat 1996.októberi számában Eörsi László az 1956-os forradalom és szabadságharc gyermek-hőseiről emlékezik meg. Igen,voltak ilyen hősök,írja,de konkrét személyeket nem nevez meg. Azt viszont leírja,hogy kevés a dokumentum ezekről a gyerekekről. Inkább csak általánosságokat említ,ez pedig történelmi témájú írásnál nagyon zavaró. Azt sem magyarázza meg,ki az a Balogh Andris,s miféle versről van itt szó. A legmeglepőbb viszont az,amit Eörsi Mansfeld Péterről leír. Az ő interpretációjában Mansfeld egy autótolvaj banda feje,aki csak később lesz forradalmár. Ennek ellentmond,hogy gépjárművel fuvarozott forradalmárokat. Szóval,Mansfeld itt,ebben az interjúban,egy olyan jég hátán is megélő csibész. Nem tudom. Más történészek mást mondanak. 

Margaret Thatcher az egységes atlanti világról írt cikket 1996-ban

 A Reader's Digest Válogatás Magazin 1996.decemberi száma hozta le Margaret Thatcher: Út egy békésebb világ felé című cikkét. Nagyon érdekes, hogy egy volt brit miniszterelnök( 1979-1990) hogyan látja a világ helyzetét, 6 évvel a kommuinzmus bukása után. A cikk főbb gondolatai a következők: - Nehéz lesz a szovjet nyomás alól felszabadult országokban kiépíteni a piacgazdaságot - Nem a nemzetközi szervezetek döntötték meg a kommunizmust, hanem " az amerikai vezetés alatt álló egyesült Nyugat a bátor ellenzéki hazafiak segítségével". A nemzetközi szervezetek önmagukban nem képesek fenntartani a békét és a biztonságot. - A Nyugat a kommunizmus megdöntése után önélegültté vált. Csökkentette hadi kiadásait, növelte jóléti kiadásait, ezzel költségvetési deficitet idézett elő, mert a jóléti állam többe került, mint egy jó hadsereg.  -"Mindenki osztalékot követelt magának a békéből, de a nyugati politikusok túl gyávák voltak ahhoz, hogy elmagyarázzák:a béke osztaléka egyedül

Történelem,1956:a Szabad Kossuth Rádióról

 A Reader's Digest Válogatás magazin 1996.novemberi számában olvashatjuk Földes Péter:Szabad Kossuth rádió...szép? című írását,amely személyes visszaemlékezés arról,hogyan próbálták megújítani a hazug kommunista rádiót az 1956-os forradalom és szabadságharc idején. Földes Péter maga is tagja volt a Szabad Kossuth Rádió vezetőségének. Megtudhatjuk,hogyan szórta a kommunista propagandát az állami rádió még az októberi napokban is. Csak október 30-án vált szabaddá a rádió,ekkor alakult meg a Szabad Kossuth Rádió. Földes negyven év után is hitelesen,plasztikusan idézi fel azt a meghatottságot,ami akkor fogta el őket,amikor először szóltak a mikrofonba.  Aztán jöttek a tragikus novemberi napok,a szovjet hadsereg visszatért,a rádió sorra mondta be a rossz híreket. A megtorlás idején Földest 9 évre ítélték. A cikk méltó megemlékezés a huszadik század egyik legnagyobb történelmi eseményéről. 

Az EQ öt összetevője

 Van egy nagyon jó cikk(több is van,de most csak az egyikről írunk)a Reader's Digest magazin 1996.augusztusi számában. Daniel Goleman írta,és az érzelmi IQ-ról,azaz az EQ-ról szól.Nagyon eleven,mindennapi példákkal alátámasztott,pörgős és okos kis írás. Goleman szerint az érzekmi IQ összetevői az alábbiak:önismeret,a hangulat irányítása,önmagunk motiválása,a hirtelen késztetéseknek való ellenállás képessége,emberismeret. Azért érdekes ez a felsorolás mert a magyar pszichológiai szakirodalom és ennek nyomán a magyar média,leginkább csak az utóbbit sorolja az EQ összetevői közé. Goleman szemlélete sokkal átfogóbb,divatos szóval:holisztikusabb. Érdemes elolvasni,így 25 év után is nagyon frissnek,újszerűnek hat. 

Nevelhetünk-e erkölcsös gyermeket?

 A Reader's Digest magazin 1996.októberi számának cikke szerint (Szabados Krisztián:Hogyan nevelhetünk erkölcsös gyermeket?, 121-124.o.) igen.Elég, ha tudatosítjuk értékeinket, elmondjunk a gyerkőcnek, mi a jó és mi a rossz, felismerjük a bűntudat hatalmát ( apropos:nem ezt művelte másfél évezreden át a katolikus egyház?) no és persze támogatjuk az iskolai erkölcsi nevelést. Itt máris felmerül az első kérdés: ki mondja meg, mi a helyes erkölcs? Szabados Krisztián elmélete szerint -melyet egyébként kitűnően, szép és érthető magyarsággal fejt ki- a gyermek erkölcsi fejlődése a családon és az iskolán múlik. Ez az, amivel vitatkoznék. Mert a 21.században sok más olyan tényező van, amelyek jelentős hatással lehetnek a gyermek erkölcsi fejlődésére, s amin a szülők- mert elsősorban nekik szól ez a cikk- nem igazán tudnak változtatni. Ilyen tényezők: - haverok - internet, ezen belül is filmek, játékok - a felnőttek példaadásának hiánya, társadalmunk vezető rétege egyre erkölcstelenebb - a

Jó tanács téli autóvezetéshez:ne járasd üresben a motort!

 A Reader's Digest magyar kiadásának 1996.novemberi számában olvashatjuk Bob Sikorsky kitűnő írását,melynek címe:A téli autózás trükkjei. Kilenc nagyon fontos és jó tanácsot ad a Szerző mindazoknak,akik télies körülmények között használják gépjárművüket. Az első tanács az,hogy-az általánosan megszokottól eltérően-ne járassuk üresben a motort,vagy legalábbis ne sokáig. Mivel hideg az egész gépjármű,könnyebben kopnak az alkatrészek. Csak egy pici ideig,kb.fél percig járassuk a motort üresben,utána kezdjünk hozzá a "normális"vezetéshez.  Hát,akkor csináljuk így!

Élet és Tudomány, 1996/27.

Az Élet és Tudomány Magyarország egyik legnépszerűbb ismeretterjesztő folyóirata. Az 1996/27. szám témáiból, a teljesség igénye nélkül: - Milyen is volt a honfoglaló magyarok legendás fegyvere? Hogyan lőttek vele és mekkora volt a lőtávolság? - Miről írt 25 éve az Élet és Tudomány? Valóban létezett az a bizonyos felfedezetlen fülöp-szigeti törzs, vagy csak Marcos elnök találta ki, hogy odacsalogassa a turistákat? - Bakteriológia: Miért veszélyesek a shigella baktériumok? Hogyan terjednek át ezek a bacilusok a betegekre? - Orvostudomány: A terhességi magas vérnyomás: miért nem foglalkozunk eleget ezzel a problémával? Hogyan és miért lehet a preeklampszia későbbi betegségek forrása?Mit tehetünk, ha idejében felismertük a betegséget? - Matematika: Mi is az a bűvös négyzet? Milyen négyzet szerepel Dürer híres festményén? - Meteorológia: alapismeretek és új felfedezések a szivárványokról. Miért kell a Napnak 42 foknál alacsonyabban tartózkodnia a szivárvány kialakulásához? Mi a mellé

Soros Györgyről áradozott az amerikai magazin

A Readers's Digest a világ legolvasottabb magazinja, az volt már az 1990-es években is. Az 1996.februári számban James O. Jackson cikke ( Soros György, a jótékony milliárdos) úgy mutatja be Sorost, mint egy földreszállt angyalt. Erre persze aktuálpolitikailag mondhatnánk, hogy no lám,megnyilatkoztak a kis liberálisok, de a cikk elolvasása után a pártpolitikai és migrációválságos aktualitásoknál sokkal elvontabb, pontosabban: általánosabb gondolat ötlött eszembe. Ezek a jótékonykodó milliárdosok ( Carnegie, Soros, Diana hercegnő stb.) elképesztő módon el tudják bűvölni a médiát. Az újságírónak nem is kell korruptnak lenni ahhoz, hogy elhiggye: az ajándékozás pusztán szívjóságból történik. Valahogy az ilyen emberek olyan aurával bírnak, hogy leveszik lábukról a hiszékenyeket. És az újságíró hiszékeny, mivel kíváncsi. És mivel hiszékeny, másokat is képes hiszékenységre bírni. Jószándékkal manipulál. Mert az Olvasók szeretnék elhinni, hogy a világ mégsem olyan rossz. hogy vannak még