Írott és elektronikus média régen és ma

 Mi sem jelzi jobban a 20.századi magyar történelem tűnékény változékonyságát, mint Károlyi Mihály (1875-1955) alakjának, politikájának interpretálása. Úgy változott a Károlyi Mihály- interpretáció, ahogyan történelmünk. Az első világháború után pár hónapig ünnepelték őt,ő volt az " őszirózsás forradalom" vezető politikusa, arca, ahogy ma mondanánk. Azt hitte a közvélemény- a konzervatívok is-,hogy ő lesz az, aki megoldja a vesztes oldalon helyet foglaló Magyarország gazdasági-társadalmi problémáit. 1919 és a Tanácskoztársaság bukása után Károlyi lett minden rossznak atyja. A Budapesti Hírlap ( konzervatív napilap Rákosi Jenő vezetésével) olyan 1919.október 7-i számának vezércikke olyan jelzőket aggat rá, mint "szégyenteljes alakja korunknak és históriánknak", " bűnkrónika rovott alakja", korcs mágnásivadék", " sikkasztó". 1945 után Károlyi Mihály újra hős lett, afféle proto-baloldali, aki már az 1910-es években felismerte, hogy a magyar tár

 Az első világháború Magyarországot- csakúgy, mint Ausztriát- alaposan megtépázta, ráadásul az ország a vesztes oldalon találta magát. 1919.januárjában megkezdődtek a Párizs környéki béketárgyalások, ahové a magyar felet meg sem hívták, mivel az antanthatalmak nem ismerték el a magyar kormányt.  Az ország keleti része román megszállás alatt volt, a nagyhatalmak rólunk tárgyaltak, gazdasági téren sem álltunk jól, teljes volt a bizonytalanság. A korabeli magyar közvélemény mindenbe belekapaszkodott,ami csak egy kicsit is erősítette, egy kicsi biztonságérzetet is adhatott a magyarságnak.  A Pesti Hírlap, Magyarország akkori legnépszerűbb országos politikai napilapja 1920.május 1-én leközölte egy bizonyos Rizzetti nevű olasz szenátor levelét. Rizzetti ellenezte azt, hogy a nagyhatalmak túlzottan megbüntessék Magyarországot. Néhány idézet a leközölt levélből:"...hiba volna Magyarországot széttaglalni...Magyarország változatlanul megtartsa (sic!) természetes földrajzi határait...Ha háro

 A vg.hu gazdasági portálon ( megtekintve 2022.10.11.,11 óra 7 perc) olvashatjuk K.R.O. cikkét, melynek címe:A háború borít mindent, luxustermékké vált a hús és a kenyér című írását. Elképesztő adatokat találunk a kiváló cikkben.:szeptemberben a margarin ára 61,2 százalékkal nőtt, a cukoré 10 százalékkal, a tojás ára 53,7 százalékkal, a péksütemények 48,1 százalékkal drágultak. A kenyér pedig 76,2 százalékkal lett drágább. Szerintem a helyes megfogalmazás úgy lett volna, hogy az egy évvel korábbihoz képest. pl.A margarin sem egy hónap alatt drágult 68 százalékot... Itt már csak az a kérdés, mit fogunk enni? Hát azt, amit az infláció megkímélt, vagy legalábbis nem annyira érintett:zöldséget( tegnap vettem paprikát 650 forint volt kilója, tavaly ilyenkor ennél jóval drágábban adták), meg ilyesmit. Az biztos, hogy a háborús infláció- amelyről szeretném hangsúlyozni, nem a kormány és nem az ellenzék műve, az első és második világháború idején és után is nagyon magas volt az infláció- egyh

Nagyon nehéz jó filmet készíteni régészeti ásatásról. A National Geographic tévécsatorna remekül megoldotta a feladatot.Egy,az első világháború egyik legvéresebb ütközetében, a somme-i csatában használt óriási lángszóró maradványait kereste egy kutatócsoport a föld alatt. A film remekül visszaadta a csapat munkájának nehézségét.A néző mindvégig azon szurkol:találják meg végre azt a vacak lángszórót. Amúgy nem semmi egy fegyver volt,100 méter hatótávolságig képes volt tüzet okádni. A néző napról napra átélte azt, ahogy a csapat ennek a nem mindennapi fegyvernek nyomait kereste. Nemcsak történelmet kaptunk a NatGeo csatornától,de jelenkori izgalmat,emberi történeteket is. Remek tévé-élmény s egyben komoly tanulás is volt ez az egy óra. Gratulálunk nemcsak a tudósoknak, hanem a NatGeo tévécsatornának is!

Bevallom férfiasan: Nem tartozom Tormay Cécile Bujdosó könyvének rajongói közé. Megértem persze, hogy az első világháború és Trianon után, abban a történelmi szituációban, felgyűlt a sok magyar sérelem, és ezt valahogy ki kell írni, meg kell fogalmazni, ki kell mondani, bele a világ arcába- ennek ellenére úgy vélem, a hisztériakeltés még nem fegyver. Az csak indulat. Örömmel olvastam Szolláth Dávid írását (Az elbeszélő hitelvesztése) a Jelenkor című irodalmi és művészeti folyóirat 2013.februári számában. Mindennel egyetértek. Ez a könyv antiszemita, méghozzá csontig-velőig. Azonkívül rosszul szerkesztett, valószerűsége megkérdőjelezhető. Szolláth Dávid erre remekül rámutat tanulmányában, mely őszinte, intelligens- ellentéte az általa elemzett műnek. Jó lenne, ha a magyar kulturális médiumokban csak ilyen színvonalú írásokat olvasnánk. Tormay Cécile-t nem szabad felvenni a középiskolai tananyagba! Ha pedig már megtörtént, a magyartanárok tanítsanak inkább mást! 

A Rubicon történelmi magazin a hazai ismeretterjesztő médiapiac meghatározó szereplője. A színvonalas folyóiratban a magyar és egyetemes történelemről olvashatunk igen magas színvonalú, egyúttal laikus érdeklődő számára is érthető írásokat. A 2018/5.szám az első világháborúról szól. Kaba Eszter tanulmánya (Magyar hadifoglyok Oroszországban, orosz hadifoglyok Magyarországon a nagy háború idején) nemzeti emlékezetünk egy kevéssé ismert epizódjára, az első világháború emberveszteségére világít rá. A Nagy Háború idején több százezer magyar került külföldre- nem önszántából. Az oroszok, mint az Kaba Eszter írásából kiderül, igyekeztek az adott körülmények között a lehető legjobb ellátást biztosítani a Monarchia hadseregéből odakerült foglyoknak! Ez még nem a második világháború, itt még a polgári erkölcsök illetve a nemzetközi egyezmények valóban meghatározók. Igaz, így is volt tífusz meg vérhas, de messze nem olyan mértékben, mint a II. világháború idején, vagy éppen a GULAG táborokban. S

A História folyóirat megszűnésével a magyar történettudomány gyógyíthatatlan veszteséget szenvedett. De nézzük a történelmi folyóirat virágkorát, az 1990-es éveket! Az 1994/5-6. szám tartalmából: - A szarajevói merényletről szól Szász Zoltán írása. Kiderül, hogy a középiskolai tankönyvek fényévekkel vannak lemaradva a kutatás mögött. A tankönyvek szerint egy Fekete Kéz nevű szervezet tagja volt Gavrilo Princip, itt erről szó sincs. Az Egyesülés vagy Halál nevű szervezet követte el az első világháborút kiváltó terrorcselekményt, mely szervezet hátterében az Ifjú Bosznia nevű, méginkább kiterjedt szervezet állt. - Kronológia az első világháború előzményeiről, 1894-1914. - Magyarország számára káros vagy hasznos volt, hogy a Habsburgok uralták? Ez a mai napig vitatéma a történetírásban. - Varga J. János írása a Habsburgok 18. századi reformterveiről, különös tekintettel az adópolitikára. A magyar nemesség nem volt hajlandó adózni. - Vörös Károly cikke Ferenc József egyéniségéről. Lehet,