Bejegyzések

Reader's Digest címkéjű bejegyzések megjelenítése

Emlékezés Grace Hopperre

 Grace Hopper neve Európában nem annyira közismert, inkább csak a szűkebb informatikus-szakma számára jelent valamit.Az USA-ban viszont a tudománytörténet egyik nagy alakjaként tartják számon, méghozzá jogosan. A Reader's Digest Válogatás magazin 1994.decemberi számában J.A.N. Lee:A felejthetetlen Grace Hopper című cikke állít méltó emléket a számítástechnika-informatika nagy alakjának. Grace Hopper munkássága két tekintetben volt úttörő: 1. Jelentősen közreműködött a COBOL számítógépes nyelv megalkotásában, ez volt az első olyan nyelv, ahol ember és gép hatékonyan tudott kommunikálni egymással. 2. Hopper felismerte, hogy előbb vagy utóbb a számítógép minden család házába eljut. Ezzel megfogalmazta a személyi számítógép koncepcióját. Csakhogy ennek létrehozásához és elterjesztéséhez szükség van egységes szabványokra. Addig minden, a gyártásban érdekelt cég maga határozta meg a paramétereket,ezeket egységesíteni kell.  J.A.N.Lee cikke kitűnő, közelebb hozza az olvasóhoz ezt a kitűnő

Történelem:A ruandai polgárháború első percei

 Már a modern kori történelem tragikus lapjaira tartozik, hogy 1994-1995-ben véres polgárháború zajlott a Közép-Afrikában található Ruandában. A hutuk és tuszik összecsapásának több százezer halálos áldozata volt.  A Reader's Digest Válogatás magazin 1994.decemberi számának 67-72. oldalán olvashatjuk Malcolm McConnell: Menekülés Ruandából című írását ,amely a ruandai polgárháború első pillanatairól szól. A kint dolgozó amerikaiak életéért és ügyeiért felelős munkatárs felesége távolból hangzó robbanásokra lesz figyelmes. Pár óra múlva a vérszomjas milicisták már a családját fenyegetik, menekülniük kell. Már majdnem elérik a burundi határt, amikor belebotlanak egy teljesen irracionálisan működő, " katonai" egységbe, tizenévesekből álló milíciába. A történet végét nem árulom el, de annyit mondok: a cikk kiváló, érzékelteti azt a kegyetlenséget, feszültséget, amely az ilyen és ehhez hasonló fegyveres konfliktusokat kíséri.  Egyúttal sokat megtudhatunk magáról a fegyveres kon

30 éve írták-A gyermek félelmeiről

 A Reader's Digest Válogatás című népszerű magazin 1994.márciusi számában olvashatjuk Mary Murray írását, melynek címe: Mitől fél a gyerek? Négy, valóban megtörtént esetet olvashatunk a cikkben, de ezek annyira jellemzők, hogy érdemes ezeket egyesével elemezni.   Az első esetben egy kétéves fiú riadt meg a babazsúron poénkodó bohóctól. Végül az segített ,hogy a szülők megkérték a bohócot, mutassa meg a srácnak, hogyan festi ki magát.A kisfiú megértette, hogy a bohóc is ugyanolyan ember, mint a többi, csak ki van festve.  A második esetben egy ötéves fiú ijedt meg egy népszerű tudományos tévécsatorna műsorát nézve- a dínóktól. Merthogy ott, a dokumentumfilmben, szó esett arról is, hogy bizony nem voltak ezek az állatok olyan aranyos jószágok, mint a rajzfilmeken. Az anya elmagyarázta a fiúnak, hogy a rajzfilmen látott dínó meg a dokufilmen látott dínó nem ugyanaz, mindkettő fikció.  Legjobban tetszett a szörnyes sztori, ez az a bizonyos "szörnyek vannak a szobában". Az apu

Szociológia:Így látták helyzetüket a magyar fiatalok 1995-ben

 A Reader's Digest Válogatás magazin,a világ egyik legolvasottabb nyomtatott sajtóterméke 1995/9.számának 37-42.oldalán reprezentatív kózvéleménykutatást olvashatunk a magyar fiatalok világképéről,hangulatáról,gondolkodásáról,jövőképéről. Néhany,21.századi olvasó számára is érdekes adatot idézünk a meglehetősen széles körű és tematikájú felmérésből. A megkérdezett fiatalok 73 százaléka helyesli Magyarország nyugati integrációját,s csak 7 százaléka ellenzi,a többiek nem tudják illetve bizonytalanok.60 százalékuk az életben való siker eléréséhez az iskolázottságot tekinti legfontosabbnak,61 százalék a nyelvismeretet,53 százalék az önbizalmat,recenzens szerint utóbbi aránytalanul kevés.58 százalékuk tartja fontosnak a munkahely jó megválasztását,49 százalékuk tartja legfontosabbnak a jó munkahelyi légkört,43 százalék az érdekes munkát,49 százalék a megfelelő fizetést.72 százalékuk vallja azt,hogy az egyetemi-főiskolai tanulmányok költségét teljes egészében az államnak kell fedeznie.30

Hogyan különböztetik meg egymástól a hangyákat a biológusok?

 A biológusok,közülük is pedig a rovarkutatók( entomológusok),gyakran kísérleteznek hangyákkal.Sokszor több ezer pélányt használnak egy kísérlethez. Kérdés,hogyan különböztetik meg egymástól a kísérlet során a különböző példányokat? A Reader's Digest Válogatás magazin 2013.januári magyar nyelvű számában megmutatja a megoldást az indiai A. Muhamed Babu PhD. Amint az a gyönyörű fotókon is látható,a kutató színes cukorkákkal eteti a rovarokat,különböző színűekkel. A hangya eszik a cukorból,a felvett tápanyag pedig a potrohában köt ki,hogy ott emésztődjék meg. Így aztán lesznek kék,zöld,sárga stb potrohú példányok,akik így,eltérő színekben pompázva,már könnyen megkülönböztethetők a kutatók számára.  Na,ezek a nagy tudományos ötletek. Egyszerű,olcsó,csak egy kis ravaszság kellett hozzá. A folyóirat weboldala korábban az rd.hu volt, viszont több Kedves Látogatónk jelezte, hogy nem él az oldal. Vajon mi lehet a probléma?

Töltött káposzta,különlegesen, puliszkával tálalva

 Aki szereti a hagyományos nagyi-konyhaművészetet 21.századi stílusban újragondolni,az feltétlenül olvassa el a Reader's Digest magazin 2013.januári magyar nyelvű Válogatását! A neves román séf,Horia Virlan egy elképesztően különleges töltöttkáposzta-recepttel örvendezteti meg a Kedves Olvasókat!A receptet a 23.oldalon találják. Nem szeretnénk elárulni a nagy titkot,annyit elárulunk,hogy rakott(!) és sütőben sült töltött káposztáról van szó,puliszkával és erőspaprikával,és természetesen tejföllel tálalva. Fantasztikus! Nem mondom,hogy könnyű étel,nem kezdő szakácsoknak való,de érdemes belevágni,biztosan megkapja az ember érte a vendégeitől az őszinte dicséretet.

Mi az a Pantone-skála?

 A Reader's Digest magazin a világ egyik legolvasottabb sajtóterméke,minden szám telis-tele van nagyon érdekes cikkekkel. A 2014.áprlisi számban például Pagan Kennedy írását olvashatjuk a Pantone-skáláról. A Pantone-skála színskála,ahol minden színnek saját kódja van. A nárciszsárga például 123. Amikor azt halljuk-látjuk a médiában,hogy egy cég levédetett egy színt,akkor tulajdonképpen arról van szó,hogy ezen a skálán védetett le egy kódot. A 356 kódszámú szín például a Heineken-zöld nevet viseli. A 279 kódszám neve ENSZ-kék. A Pantone-skálát Lawrence Herbert amerikai nyomdaipari vállalkozó találta ki az 1960-as években,hogy az egész világon egységes színeket lehessen használni.  A cikk kitűnő,akit részletesebben érdekel,olvassa el a Reader's Digest 2014.áprilisi számának 34-35.oldalán! Sajnos, nem találni a magazin magyar nyelvű kiadásának weboldalát. 

Történelem,1956:a Szabad Kossuth Rádióról

 A Reader's Digest Válogatás magazin 1996.novemberi számában olvashatjuk Földes Péter:Szabad Kossuth rádió...szép? című írását,amely személyes visszaemlékezés arról,hogyan próbálták megújítani a hazug kommunista rádiót az 1956-os forradalom és szabadságharc idején. Földes Péter maga is tagja volt a Szabad Kossuth Rádió vezetőségének. Megtudhatjuk,hogyan szórta a kommunista propagandát az állami rádió még az októberi napokban is. Csak október 30-án vált szabaddá a rádió,ekkor alakult meg a Szabad Kossuth Rádió. Földes negyven év után is hitelesen,plasztikusan idézi fel azt a meghatottságot,ami akkor fogta el őket,amikor először szóltak a mikrofonba.  Aztán jöttek a tragikus novemberi napok,a szovjet hadsereg visszatért,a rádió sorra mondta be a rossz híreket. A megtorlás idején Földest 9 évre ítélték. A cikk méltó megemlékezés a huszadik század egyik legnagyobb történelmi eseményéről. 

Ennyiért ettek a családok 2008-ban

 A Reader's Digest Válogatás magazin 2008-ban megkért a világ különböző pontjain élő családokat,számolják össze,mennyit költenek egy héten élelemre. A magyar kiadásban aztán (Peter Menzel-Faith d'Alusio:Ami az asztalra kerül. Reader's Digest,2008.szeptember,34-41.oldal.Később a felmérés könyv alakban is megjelent). Az eredmények nagyjából a várt szintet hozták,de ettől függetlenül szomorúak. Egy négytagú,francia értelmiségi család heti 62 027 forintot költött élelemre. Egy négytagú amerikai család 50 510 forintot,de eltökélték,hogy kevesebb gyors-és készételt fogyasztanak a jövőben. Egy hattagú kínai család esetében ez az összeg 8459 forintra jött ki,hozzátéve,hogy ők az éves fogyasztás kb.10 százalékát a kiskertben megtermelték. Egy dél-szudáni,éppen Csád egyik menekülttáborában élő család heti 3630 forint értékben kapott segélyt az ENSZ-től,zabkása formájában,ezt egészítették ki heti 183 forint értékű vásárlással,főleg magvakat,fűszereket vettek. Tehát egy francia család

Kit vagy mit tartott érdekesnek Európában egy amerikai újságíró 2008-ban?

 Mindig is érdekelt,kiket vagy miket tartanak érdekesnek az Európába átruccanó amerikaiak. Mit gondolnak rólunk,hogyan látnak bennünket. Kezembe került a Reader-s Digest Válogatás magyar kiadásának 2008.júliusi száma,melyben Lisa Donafee amerikai újságíró készitett afféle válogatást,koktélt Európa érdekességeiről. Az összeállításban egyaránt szerepelnek alkotások és érdekes személyek. Kit vagy mit talált érdekesnek Európában 2008-ban egy amerikai újságíró? Az összeállítás Anna Nyetrebko orosz operaénekesnővel kezdődik. Következik az egymilliárd euróból felújított londoni Eurostar-terminál,ami tulajdonképpen egy metróállomás,luxus-szolgáltatásokkal,mint pl. egy 90 méter hosszú pezsgőbár. Ezt követi az 53 éves szlovén sportoló,Martin Streel,aki átúszta a Föld legnagyobb folyóját,a dél-amerikai Amazonast. Christian Mungiu román rendező,a 2007.évi Cannes-i Filmfesztivál győztese,reméli,hogy hazájában javul a filmgyártás helyzete,s a jelenlegi (2008) 80 mozi száma gyarapodni fog. Egy brit c

Szülőknek szól:a gyermek nem mindig úgy érti a szavainkat,ahogy mi akarjuk

 Ez,gondolom,nem nagy újdonság... A Reader's Digest magyar nyelvű Válogatásának 2008.októberi számában jelent meg Cyntia Dermody cikke (Ösztönző szavak). Arról szól,hogy a gyermek sok esetben nem úgy érti a neki mondott szavakat,ahogy a szülők gondolják. A gyermekkel másképp kell kommunikálni. Egy példa:ha azt mondjuk egy kisebb gyereknek,hogy adja oda kedvenc játékát a szomszéd gyereknek,azt a gyerek úgy érti,mintha belőle tépnének ki egy darabot. Nyolc éves korig-írja Dermody-a gyerek szinte egybeolvad kedvenc macijával,kisautójával. Nyolc éves kor alatti gyermekek többségében nincs meg az altruizmus képessége. (Továbbgondolva:ha tehát egy ötéves gyereket azzal vádolunk,hogy irigy,szegény srác csak néz,mint Mari néni a pingvinekre. Egy ötéves gyerekben még nincs meg az a belső parancs,hogy önzetlen legyen).  Nagyon tetszik a cikkben a második tétel. Egy gyereket soha ne az adottságaiért dicsérjünk. Tehát ne azt mondjuk neki,hogy okos vagy vagy erős vagy,hanem azt,hogy keményen do

Nauru,ahol a túl gyors modernizáció majdnem tönkretette az országot

 A Reader's Digest magazin magyar nyelvű Válogatásának 1997.augusztusi számában olvashatjuk Dale van Atta:Az eltékozolt Édenkert című írását,amely Nauru történetét foglalja össze. Naurut sokáig mint óceániai természeti paradicsomot tartották számon,Ausztráliából járták ide üdülni a tehetősebbek. Aztán az 1950-es években egy laboratóriumában unatkozó mérnök foszfátnyomokat vett észre egy fán. Ezzel Nauru sorsa eldőlt. A kis sziget a világ legnagyobb és legjobb minőségű foszfátkincsével rendelkezett. Megindultak az ausztrál,az új-zélandi,az amerikai bányatársaságok. Nauru szegény kis szigetből gazdag ország lett. Dale van Atta szerint ezzel kezdődtek a bajok. Már a függetlenség kikiáltását követő első elnök,Hammer DeRoburt alatt a jóléti kiadások elképesztő méreteket öltöttek. A 21 000 lakosú szigetországban két kórház épült,mindenkinek ingyen járt az egészségügyi ellátás és az oktatás,sőt,még a repülőjegy is. Ezek a kiadások évről-évre nőttek,s ezt a kiadásnövekedést egy darabig ell

Barátság egy kisfiú és egy öreg néni között

 Ha megvizsgáljuk baráti kórünket,rájövünk,hogy a legtöbben hasonló életkorú emberekkel barátkozunk. Iskolatársak,haverok az edzésről vagy éppen a baba-mama tornáról,az íjász-szakkörből vagy a természetjáró ifjúsági klubból:mind-mind hasonló korúak. Mi hoz össze egy barátságot? Közös sors,közös élmények,azonos tapasztalatok. S ezek általában hasonló korú emberekkel történnek meg. A Reader's Digest magazin magyar nyelvű Válogatásának 1997.augusztusi számában olvashatjuk Michael Welzenbach:Barátság az erdő mélyén című,kiváló,irodalmi értékű írását. A rendkívül szép igaz történetben egy kisfiú,akinek szülei gyakran költözködnek,ezért nem tud tartós barátságokat kialakítani,ez a kisfiú egy szép napon az erdőben sétál,összeütközik egy idős hölggyel. A nemrégibeb megözvegyült néni és a kisfiú aztán barátok lesznek. Az asszony mindent megmutat a srácnak amit az erdőről tudni kell. Megismerteti őt a rovarokkal,a virágokkal,a változatos hangon éneklő madarakkal,rengeteg könyvet ad neki kölc

Szinte a bőrén érzi az ember a kanadai hideget

 Ahogy tapossa a havat a messzi Északon,...az ég szürke...csak néhány órára süt ki a Nap... A sajtótól,médiától régebben azt várták el, hogy általa valami szépet,nemeset és maradandót éljen át a befogadó. Aztán ezek az elvárások hirtelen megváltoztak. De még napjainkban is alkotnak olya tehetségek a sajtóban,médiában akik alkotásaikkal képesek igazán gyönyörködtetni. A Reader's Digest 1997.januári számában olvashatjuk Pierre Berton:Azok a régi szép telek című írását. Annyira pontos,életszerű,hogy az Olvasó szinte a bőrén érzi a kanadai telet. Átéljük,milyen lehetett puszta kézzel hozzáérni a fémalkatrészhez a mínusz 40 fokos hidegben. Átérezzük az óvónő helyzetét,aki minden szünetben tizenkét gyerekre adta rá a két zoknit,a kesztyűket,kabátokat,sálakat,majd vette le róluk a szünet végeztével. Szinte együtt fáj a szívünk az Utolsó Hajó utasaival,akik október körül elhagyták Dawson Hillt,hogy melegebb vidéken húzzák ki a telet. S mit érezhettek vajon a parton állók? Ott vagyunk a kan

Az EQ öt összetevője

 Van egy nagyon jó cikk(több is van,de most csak az egyikről írunk)a Reader's Digest magazin 1996.augusztusi számában. Daniel Goleman írta,és az érzelmi IQ-ról,azaz az EQ-ról szól.Nagyon eleven,mindennapi példákkal alátámasztott,pörgős és okos kis írás. Goleman szerint az érzekmi IQ összetevői az alábbiak:önismeret,a hangulat irányítása,önmagunk motiválása,a hirtelen késztetéseknek való ellenállás képessége,emberismeret. Azért érdekes ez a felsorolás mert a magyar pszichológiai szakirodalom és ennek nyomán a magyar média,leginkább csak az utóbbit sorolja az EQ összetevői közé. Goleman szemlélete sokkal átfogóbb,divatos szóval:holisztikusabb. Érdemes elolvasni,így 25 év után is nagyon frissnek,újszerűnek hat. 

Nevelhetünk-e erkölcsös gyermeket?

 A Reader's Digest magazin 1996.októberi számának cikke szerint (Szabados Krisztián:Hogyan nevelhetünk erkölcsös gyermeket?, 121-124.o.) igen.Elég, ha tudatosítjuk értékeinket, elmondjunk a gyerkőcnek, mi a jó és mi a rossz, felismerjük a bűntudat hatalmát ( apropos:nem ezt művelte másfél évezreden át a katolikus egyház?) no és persze támogatjuk az iskolai erkölcsi nevelést. Itt máris felmerül az első kérdés: ki mondja meg, mi a helyes erkölcs? Szabados Krisztián elmélete szerint -melyet egyébként kitűnően, szép és érthető magyarsággal fejt ki- a gyermek erkölcsi fejlődése a családon és az iskolán múlik. Ez az, amivel vitatkoznék. Mert a 21.században sok más olyan tényező van, amelyek jelentős hatással lehetnek a gyermek erkölcsi fejlődésére, s amin a szülők- mert elsősorban nekik szól ez a cikk- nem igazán tudnak változtatni. Ilyen tényezők: - haverok - internet, ezen belül is filmek, játékok - a felnőttek példaadásának hiánya, társadalmunk vezető rétege egyre erkölcstelenebb - a

Jó tanács téli autóvezetéshez:ne járasd üresben a motort!

 A Reader's Digest magyar kiadásának 1996.novemberi számában olvashatjuk Bob Sikorsky kitűnő írását,melynek címe:A téli autózás trükkjei. Kilenc nagyon fontos és jó tanácsot ad a Szerző mindazoknak,akik télies körülmények között használják gépjárművüket. Az első tanács az,hogy-az általánosan megszokottól eltérően-ne járassuk üresben a motort,vagy legalábbis ne sokáig. Mivel hideg az egész gépjármű,könnyebben kopnak az alkatrészek. Csak egy pici ideig,kb.fél percig járassuk a motort üresben,utána kezdjünk hozzá a "normális"vezetéshez.  Hát,akkor csináljuk így!

A darfúri válság,a történelem és az egyszerű kisember

 A Reader's Digest a világ egyik vezető nyomtatott médiaterméke. Nagyon változatos,igazi,vérbeli magazin,sok külónböző korú és érdeklődésű Olvasó számára nyújt tájékozódást,szórakozást. A 2006.februári számban olvashatjuk Levon Sevunts írását,melynek címe:"Darfúr. Harc az életért". Azért tartom kitűnőnek ezt a tudósítást,mert röviden,néhány mondatban összefoglalja a konfliktus etnikai-politikai-gazdasági okait,de mégsem erre helyezi a hangsúlyt. Nem a "magas" történelem a lényeg,hanem az egyszerű kisember,az éhező tömegek helyzete. Sevunts kiemeli egy kétéves kisfiú történetét,aki már elvesztette az étvágyát,nem akar enni. A tudósítás végül happy enddel végződik,mert Hari végül visszanyeri az étvágyát,hála a Szerző által adományozott szárított datolyának.  Egy háborús konfliktusban ezek az igazi győzelmek. Amikor a legvédtelenebbek,az éhező asszonyok és gyerekek kapnak még egy lehetőséget,eljut hozzájuk a segítség. A remény mindig ott van,még a legnehezebb,legem

Bűnügyi történet precízen,pontosan és kissé unalmasan

 Amíg világ a világ,a könyvek és magazinok olvasói,az "átlag" médiafogyasztók között mindig is népszerűek lesznek a bűnügyi történetek. Hogy ez miért alakult így,azzal már számtalan szakember foglalkozik szerte a világon,nem erről szeretnék beszélni. Hanem arról,hogy a bűnügyi történet sem adja el önmagát automatikusan a médiában.  A Reader's Digest a világ talán legnépszerűbb írott magazinja. A 2009.áprilisi szám végén,"Könyvmelléklet"rovatban olvashatjuk Ann Rule:Kettős félrevezetés című írását. A valódi eseményeken alapuló történet egy meglehetősen impulzív természetű amerikai fogorvosról szól,aki lelövi válófélben lévő feleségét,két gyermeke anyját,majd megpróbálja öngyilkosságnak álcázni az esetet. Aztán hamarosan kiderül,hogy a jó doktor bácsi egyik korábbi barátnője is hasonló körülmények között halálozott el. Hosszú idő telik el,míg a két ügyet összekötik,és bíróság elé állítják a meglehetősen szociopata természetű fogorvost. Aki aztán,enyhébb büntetés r

Naranccsal a szürkehályog ellen

 Az ember igyekszik egészségesen étkezni. Ennek egy formája,amikor kifejezetten egy adott betegség vagy betegségcsoport ellenében táplálkozunk,igyekszünk olyan ételeket fogyasztani,amely megelőzi egy adott probléma kialakulását. A média ehhez minden támogatást megad,sőt,mondhatni elárasztja a nézőt,a hallgatót,az olvasót jótanácsokkal. A világ egyik legismertebb magazinja,a Reader's Digest 2009.áprilisi számának 28.oldalán Janis Graham tollából olvashatunk szembetegségek kialakulását megelőző táplálkozási trükköket. A cikk nagyon jó,tömör összefoglalás (bár tudomásom szerint a zöldhályog szót egybe kell írni, persze lehet,hogy tévedek),a lap szélén pedig az a kis képecske,egyfajta zöldség-saslik,kifejezetten inspiráló,hogy azt ne mondjam,étvágygerjesztő.  Szóval,Graham cikke szerint a zöldhályog ellen legjobb a sárgarépa illetve a leveles kel,szürkehályog ellen a narancslé,sárgafoltok ellen pedig a teljes kiőrlésű gabonafélék. Az nem világos,hogy gyógyító vagy pedig preventív célla