Írott és elektronikus média régen és ma

 Széles körben elterjedt tévhit,hogy csak az embereknél fordul elő táplálékallergia,mert az állatok úgyis tudják,mitől lesznek betegek. Ez tévedés. Legalábbis ez derül ki a Magyar Mezőgazdaság folyóirat 2022/32. számának cikkéből,melynek Szerzője Bárdos B.Edit,címe:A kocák sem isznak eleget. A cikm végén Szerző egész hasábot szentel a sertéseknél előforduló táplákékallergia kérdésének. Mint írja,ez a jelenség egyre ritkább,mert egyre kevesebb konglicinin nevű fehérje található a takarmányban. A konglicinin a szójában található fehérje,amely hiperimmun-túlérzékenységet(köznapi nyelven:allergiát) vált ki. Ebből a fehérjéből egyre kevesebbet kapnak a sertések. Tehát nem csak az embernék,de az állatoknál is előfordul táplálékallergia. Érdemes volna e tekintetben megvizsgálniba kutyák és macskák táplálkozását. 

 Új sorozatunkban európai folyóiratok (tudományos,kulturális,szakmai,történelmi és egyéb témájúak) irásait ajánljuk figyelmükbe. -Czifrik Katalin:A vízgazdálkodás meghatározza a jövőnket.Magyar Mezőgazdaság,2022.aug.10.10-12. A címben minden benne van,de hogy részletesebben is:szó esik pl. a vízbiztonság növeléséről. -Glant Tibor:Tudományos béke.Rubicon,2020/6-7.77-91. Az első világháború után Wilson elnök egy tudományos testület segítségével tanulmányozta az igazságos béke lehetőségeit.Kiváló történelmi írás a legnépszerűbb történelmi folyóiratban. -Horváth Levente:Ki mondja meg nekem,ki vagyok?Reformátusok Lapja,2023.január 8.24-25. Gyönyörű és elgondolkodtató írás a helyes önismeretről. -Oravecz Imre:Idézzünk szellemet,megjelenik.Élet és Irodalom,1983.január 28.,1.o. A már érett költő visszatekint fiatalkori verseire és nem túl elégedett.Taszítóak azok a nagy szándékok és nagy szavak. -A.K.Ramanujan:Egy folyó.Az indiai költő versét Dezső Csaba fordította.Alföld,2022/8.30-31. Epi...

 Igen érdekes,az állatokkal foglalkozó tenyésztők,hobbitenyésztők,állatorvosok,pszichológusok szélesebb körét is érdeklő cikkre hívnám fel a figyelmet. A Magyar Mezőgazdaság a magyar agrárium 1876 óta létező sajtóterméke,hetente jelenik meg nyomtatásban. A 2022/32. számban olvashatjuk Bárdos B.Edit:A kocák sem isznak eleget című cikkét. Ebből kiderül,hogy ellés előtt és után az anyakocára nagy veszély leselkedik:a hasmenés illetve a bélsárpangás. Mindennek úgy lehet elejét venni,hogy elegendő vizet kell itatni a kocával,másrészt gondoskodni kell arról,hogy elegendő rostokban dús ételt fogyasszon. Ez a tápláléknak legalább 12 %-át tegye ki. Tehát nemcsak az ember esetében jelent problémát a kevés folyadékfogyasztás és a rostokban szegény táplálkozás,hanem az állatoknál is. A cikkben konkrétan a sertésekről van szó,de gyanítom,hogy az összes háziállat esetében fennáll ez a probléma.

 Olvasom a Tiszatáj folyóirat 2022.októberi számában Turi Tímea:Egy szörnyeteg című versét,és közben ráébredek valamire. Mégpedig arra,hogy minden ember személyiségének van olyan része,alkotóeleme,mely mintha nehezen akarna emgedelmeskedni a kontrolláló akaratnak. Mintha önálló életet élne,olykor elszabadulna,olykor ő maga a ketrec,amely-úgy érezzük-fogva tart. Persze,nem az egész emberi személyiség ilyen (meg is őrülnének a pszichológusok,nem lenne egy kuncsaftjuk sem,hiszen aki kontrollálhatatlanul rab,az nem fog felkeresni szakembert) ,csak egy része, de azért fájdalmas tud lenni ez is. Olyan,mint egy nyűgös,gazdája számára is terhes háziállat. Turi Tímea verse viszont a magyar kortárs irodalom egyik remeke,ajánlom mindenkinek elmélyült olvasásra. (Turi Tímea:Egy szörnyeteg. Tiszatáj,2022.október,43.o.)

 A "hagyományos",tulajdonképpen a gimnáziumi tankönyveken alapuló történetírás és irodalomtörténet-írás meglehetősen pontatlan képet rajzol a huszadik század európai történelméről. Példának okáért:a magyar kultúrtörténetben engesztelhetetlen ellenfélnek tekinti a népieket és urbánusokat. Ha valaki elolvassa Papp István cikkét, valami más, sokkal szebb kép rajzolódik ki előtte. Már a cikk címe is elgondolkodtató:Népiesek és urbánusok: egy tábor két szárnya. Mert bizony, többségük valahol egy táborhoz tartozott, a demokrácia és a magas szintű kultúra-művelés táborához. Mindannyian azok dolgoztak, hogy Magyarországnak és Európának jobb legyen. Babits, Illyés, Németh László, Hatvany Lajos báró és a többiek a korszerűsödés, mint paradigma, mentén látták a világot. Abban különböztek, ahogy ezt a korszerűsítést megvalósítani kívánták. Minden történelemmel foglalkozó, vagy a történelem iránt amatőrként érdeklődő Olvasó számára nagyon nagy szívvel tudom ajánlani ezt a cikket.  (Papp I...

 Olyan volt ez futballmeccs, hogy ha nem magyar érdekeltségű lett volna, alaposan megfontolnám, írjak-e róla bejegyzést. Magyarország- Koszovó 2-0, Szoboszlai Dominik és Nagy Zsolt góljaival.  Az első félidőről szó se essék. Nem EB-re készülő csapathoz méltó játékot mutattunk.  A második félidőben irányítottuk a játékot, kreatívak voltunk, és ügyesen kidolgoztunk pár helyzetet, ebből lett a két gól.  Ezen a meccsen a játékunk nem működött, viszont a védekezésünk volt olyan jó, hogy  megakadályozza, hogy a koszovóiak játéka működjön.  Ez a teljesítmény az EB-n kevés lesz.  De, hogy lássuk az érem másik oldalát is:2022.november 17 óta a magyar válogatott nem szenvedett vereséget!!  Pedig az ellenfelek nem akármilyenek voltak:Bulgária,Csehország,Észtország,Görögország, Koszovó,Litvánia, Luxemburg,Montenegró,Szerbia,Törökország. Szerintem a világ bármely válogatottja elfogadná, hogy ilyen ellenfelek ellen veretlen maradjon. Marco Rossi csapata összess...

 Manapság, ha azt írja valaki: megdöbbentő, akkor az Olvasó valami negatív, valami szörnyű dologra gondol. A klmíaváltozás kifejezés hallatán pedig a pusztulás, a tragédiák jutnak eszünkbe.   Azért vannak kivételek. A National Geographic folyóirat 2022.októberi számában olvastam Martin Gregus Jr. Nyaralgató jegesmedvék című írását. A pompásan illusztrált cikk azt mutatja be, hogyan alkalmazkodnak a klímaváltozáshoz egy, a kanadai Manitoba tartományban élő jegesmedve-kolónia tagjai.  Már önmagában az, hogy kolóniáról beszélünk, furcsa, hiszen ezek az állatok általában egyedül, legfeljebb kiscsaládban élnek. Itt, Manitoba tartomány északi részén azonban kialakult egy csapat, élén egy hatalmas termetű nőstényel. Martin Gregus Jr. 33 napig fotózta a jegesmedvéket, s megdöbbentő dolgokat tapasztalt. Látott például legelő( !!) jegesmacikat- recenzensnek eszébe ötlött:a macskák is szoktak füvet enni, ha vitaminhiányuk van-, vagy éppen madárfiókákat fogyasztó egyedeket. Kedv...

Azon gondolkodtam valamelyik nap, a mai,21.századi világban, ismerjük-e még személyesen a szellemi embereinket: íróinkat, művészeinket, tudósainkat? Megismerjük-e egy író arcát, ha elmegy mellettünk az utcán? Vagy annyira lefoglal bennünket saját dolgunk, hogy észre sem veszünk senkit, csak megyünk előre?  A Nők Lapja hetilap 2022.augusztus 3-i számában olvashatjuk Dobray Sarolta publicisztikáját Keresem címmel. A műfaj egyik gyöngye. Arról szól, hogy az írónő egy " rajongója" ( és ezt a szót most én, a recenzens teszem idézőjelbe), jobban ismeri az írónő munkásságát, mint ő maga. Gyűjti az idézeteket, egy noteszba gyöngybetűkkel jegyzeteli is.  Igen, akad ilyen még a 21.század rohanó világában is.  Azt gondolom, ez az elismerés minden díjnál és honoráriumnál többet ér. Hogy akad valaki, aki egy írónő leírt szavait noteszba másolja. Odafigyel rá.  Érdemes lenne ezt a publicisztikát elolvasni minden Írónak és Olvasónak...

 Csepregi Éva a Neoton Família együttes énekese volt, az 1980-as években számtalan slágerrel ( Nyár van, Kétszázúhsz felett,Ha elmúlik karácsony, Santa Maria,Szép nyári nap és még sorolhatnám) a magyar könnyűzene élvonalbeli csapatai közé tartoztak. Megnyerték a Yamaha-fesztivált, és felkerültek az amerikai slágerlista 3. helyére ( ezt a bravúrt szerintem soha nem fogja megismételni magyar együttes vagy előadó, bár ne legyen igazam).  A Nők Lapja hetilap 2022.08.03-i számában szenzációs interjút olvashatunk Évával. Koronczay Lilla készítette, a címe: " jövőre átadom a stafétabotot". Ebben az írásban nem a zenéről, a Neoton-dalokról vagy a Neotonról olvashatunk- bár természetesen ez a téma is előkerül-, hanem az énekesnő magánéletéről. Intelligensen, okosan- lám, így is lehet magánéletről írni. Megtudjuk, hogyan alakult Éva viszonya skót férjéhez, miért nem ment ki Skóciába, hogyan került közel az apjához Heatlie Dávid, az énekesnő fia. Nagyon gondolatébresztő, mélyen emberi b...

 Bevallom,puszta véletlenségből került kezembe a NézőPont folyóirat 2022.tavaszi száma. Átlapozom,gondoltam.A 82.oldaltól kezdődően olvashatjuk Vitéz Ferenc Kétperceseit. Elsőrangú irodalmi élmények.  Nem Örkény-utánérzések,teljesen egyedi látásmód sugárzik a művekből. A főhős bizonyos J.Károly,aki teng-leng az élet árnyékosabbik oldalán,de ez őt annyira nem zavarja. Pénzt nyer sorsjegyen,erre lejár a sorsjegy. Gondolja,olvas egyet,erre bezárják a könyvtárba,mert a könyvtárosnőn az olvasószemúvege van. Ezek a kétpercesek a mai magyar valóságról szólnak,örömről-bánatról. Javaslom mindenkinek olvasgatásra. Lesznek,akik magukra ismernek. 

 A Magyar Krónika-amely szerényen "magazin"-nak titulálja önmagát,szerintem a "folyóirat"címke sokkal jobban illene hozzá-98-99.dupla számában,mely 2022.július-augusztusában jelent meg,olvashatunk kitűnő cikket Rosta Gábor főiskolai tanárról,a Városi Kertek Egyesület elnökéről és az általa képviselt mozgalomról.A cikk Póla Gergely és Máth Kristóf munkája. Megtudjuk a cikkből,hogy a városi kertek mozgalma az Egyesült Államokból ered,a világháborúk idején a kormányzat igyekezett élelmiszer-önéllátásra ösztökélni a lakosságot. A háború alatt létesített városi kertek egy része aztán a háború után is tovább működött. Rosta Gábor beszél arról,milyen nehézségekbe,bürokráciába ütközött a mozgalom magyarországi beindítása.Ma már Budapesten és Szentendrén működnek városi kertek. Szó esik a rendszer működésének alapelveiről is.A földterület közös,de mindenkinek saját parcellája van,aźért felel. Mindenki csak saját  használatra termeszthet virágot vagy élelmiszer-növényt. Kezdé...

 Érdemes lenne nagy zenészeink, zeneszerzőink emlékezetéről külön kötetet kiadni, összegyűjteni a róla szóló emlékezéseket, kritikákat. Szakcsi Lakatos Béla 2022-ben hagyott itt bennünket, emléke elevenen él, hiánya igencsak érezhető. Mindez úgy juott eszembe, hogy elolvastam a Gramofon zenei szaklap 2004.őszi számában Zipernovsky Kornél igencsak értő kritikáját Szakcsi Lakatos Béla Na Dara! ( magyar jelentése: Ne félj!) című albumáról. Zipernovsky kiemeli az album játékosságát, Szakcsi Lakatos " igazi hazatérésé"-nek nevezi a lemezt. Szól arról, mennyi eredetiség van a bőgő és dob játékában. Kiemeli Rostás Mónika és Rostás Csaba énekét. Összességében: egy nagyon pozitív lemezkritikát olvashatunk. Ezeket kellene könyvben kiadni, ezzel is ápolva egyik legnagyobb muzsikusunk zongoristánk emlékét.

 A Kistermelők Lapja 2022.augusztusi számában jelent meg Wekerle László:Feléledhet a háztáji sertéstartás című cikke.Számomra döbbenetes adatokat közölt. 2005.decemberében Magyarország sertésállományának 60 százaléka gazdasági társaságok,40 százaléka magánszemélyek kezén volt. 2019.decemberében a sertésállománynak már 81,6 százaléka volt gazdasági társaságok kezén,18,4 %-a egyéni gazdálkodóknál. A helyzet az,hogy a falusi magánháztartások közúl egyre kevesebben tartanak sertést. Szerző szerint ennek három oka van.1. A fiatalok egyre inkább otthagyják a falvakat 2. Sokkal egyszerübb megvenni a sertéshúst a szupermarketben 3. A sertéspiacon folyton változnak a felvásárlási árak-többnyire nem a termelők javára. Wekerle László szerint az lehetne a megoldás,ha a külónböző,ezzel foglalkozó egyesületek összefognák a gazdákat. Valamint újra kellene nyitni az úgynevezett vágópontokat. Az sem rossz ötlet,hogy a megszokott 100-110 kilogram helyett 130 kilogramm testsúlyra hízlalják a sertések...

 Mostanában elterjedt, hogy a filmkritikákat nem kritikának, hanem recenziónak nevezik. Tehát a kritikus azt mondja, hogy őnékije esze ágában sincs bírálni a filmet, nem prekoncepcióval áll a dologhoz, csak néhány apróság, ami szemet szúr neki, ugyebár...majd állítólagos objektivitásának bizonygatását követően az illető író/újságíró/kritikus,/filmesztéta jó alaposan lehúzza filmet.  Erre gondoltam, mikor olvastam Báron György: Legendásítás című filmkritikáját ( szerintem ez a megfelelő műfaji megjelölés). Az írás az Élet és Irodalom hetilap 2022.október 7-i  számának 23. oldalán jelent meg. Merthogy ez az írás nem ilyen. Ez egy őszinte, hozzáértő és tőrölmetszett filmkritika a Bereményi kalapja című filmről. A kritikus alaposan lehúzza Tóth Barnabást és Papp Gábor Zsigmond rendezőt. Bereményit és Járai Márkot szerencsére nem.   Nekem az a véleményem a filmről, hogy valami tapasztalt, Bereményi-korabeli " ikon" kezébe kellett volna adni. Merthogy portréfilm eset...

 Már dietetikustól is hallottam,hogy a sertéshús egészségtelen,mert túl zsíros. Valóban így van ez? Nem. A Kistermelők Lapja című szakfolyóirat 2022.augusztusi számában jelent meg egy cikk,címe:A zsírosabb sertéshús fogyasztása néha megengedett címmel,melynek tartalmát az alábbiakban összegezhetem: 1. A sertéshús nagyon sok egészséges anyagot,pl. A,B,D vitaminokat,vasat,foszfort,magnéziumot,káliumot tartalmazó,magas fehérjetartalmú hús.Viszont valóban zsíros. 2. Ezért naponta 2-3 egységnél ne fogyasszunk többet.1 egység hús 100 g húst vagy 50 gram sovány sonkát "vagy egyéb felvágottat"jelent. 3.A sertéshúst nagyon jól át kell sütni!Ha grillezzük,150 fok felett,gyorsan,BBQ sütésnél 120 fokon,lassan. Akinek van húshőmérője,használja!A sertésszelet közepe legalább 75 Celsius fokos legyen. A kitűnő cikket mindenkinek ajánlom,akit érdrkel az egészséges táplálkozás.

 Ki hinné,de már a hiperszonikus repülőgépek is a repüléstörténet részei. Már 1954-ben,az USA-ban megkezdték e különleges légijárművek fejlesztését. Az Aranysas folyóirat 2022/12.számában olvashatjuk Polgár Tamás: A jövő fuvarosai című cikkét. Nagyon szakszerű,alapos,ugyanakkor olvasnányos,mindenki számára követhető írás. Azt beszéli el,hogyan és miért alakított át az amerikai légierő B-52-es nehézbombázókat teljesen más,polgári-tudományos célokra.  Ajánljuk az Aranysas magazinban megjelent cikket repüléstechnikai szakembereknek illetve történészeknek. 

 Egy nagyon jó,összefoglaló jellegű cikket olvashatunk a Magyar Mezőgazdaság című szakfolyóirat 2022/37. számában. Szerzője Dr.Pepó Péter egyetemi tanár,az MTA doktora. Címe:A szójatermesztés helyzete és fejlesztési lehetőségei. Szerző előbb átfogó képet ad a magyarországi szójatermesztésről,majd ismerteti egy,a Debreceni Egyetem Látóképi Kísérleti Telepén lefolytatott kísérlet eredményét. Ha nagyon röviden össze akarom foglalni:van olyan szójafajta,mely magyarországi viszonyok között is remekül terem.  Minél több hivatásos mezőgazdász olvassa el a cikket,s kapjon kedvet ezen különleges növény termesztéséhez!

 Irodalmi műveket olvasni,értelmezni sokféleképp lehet. Egyik-másik értelmezési mód olykor meghökkentő. Magyarul 1999-ben jelent meg a kubai Pedro Juan Gutièrrez Havanna királya című regénye. Főhőse,Rey,nem találja helyét a társadalomban,mindig a perifériára kerül.Teljesen kilép a normális emberi létből.  Egészen meglepő módon értelmezi a regényt az Alföld irodalmi és kulturális folyóirat 2022/7.számában Báder Petra. A modern spanyol irodalom neves tudósa Túlélni Kubában című tanulmányában azt vizsgálja,hogyan jelentkeznek Gutièrrez regényében az állati motívumok,hogyan interiorizálódik az emberbe az állati lét. Részletesen kitér arra is,hogy milyen szexuális összetevői,megjelenési formái mutatkoznak meg ennek az "állattá levésnek". A tanulmány első olvasásra sokkoló. Elolvastam magát a regényt is:kíméletlen,nyers,őszinte hangvétel az irodalomban. De nagyon magas színvonalú,mind a regény,mind a Báder-féle értelmezés. Csak nem ehhez szoktunk hozzá. 

 A háztartások nagy része használ valamilyen étolajat sütéshez-főzéshez. A használt étolajat az utóbbi években közösségi szinten összegyűjtik és újrahasznosítják,ezáltal növelve a környezet védelmét. A Zöld Ipar Magazin 2022/4.számának 9. oldalán igen érdekes és informatív cikket olvashatunk a használt sütőolaj összegyűjtéséről. Megtudhatjuk,a magyar lakosság hány %-a él a lehetőséggel,mely áruházláncok vesznek részt a tevékenységben és mennyire elégedettek az eddig elért eredményekkel,illetve,hogy milyen technikai problémákkal jár a használt sütőolaj összegyűjtése. Nagyon gondolatébresztő és aktuális cikk.

 Olvastam egy cikket arról,hogy Lettországban és Lengyelországban milyen a szakképzés rendszere. A Bádogos című szakfolyórat 2022/1. számának 70-72.oldalán olvasható cikk Szalai Levente kitűnő munkája. Két tévhitet azonnal eloszlat az írás. 1. A magyar szakmunkástanulók körében elterjedt az a nézet,hogy a szakképzősöknek bezzeg más országokban nem kell közismereti tárgyakat tanulni,csak nálunk. Ez nem igaz.  Lengyelországban és Lettországban is tanulnak közismereti tárgyakat. 2. Az ösztöndíjak mértéke. Hazánkban,főként a diákok között,elterjedt olyan nézet,hogy de bezzeg más országokban sokkal magasabb az ösztöndíj,csak nálunk tartják ilyen csórón a diákokat. Ez sem igaz. Egy lengyel bádogostanuló kb.22 000 forintnak megfelelő összeget kap havonta. Ez a harmadik évre felmehet 396 zlotyra,azaz kb.29 000 forintra. Akik résztvesznek egy szakmai partnerprogramban,azok kb.39 000 forintnak megfelelő összeget kapnak,de ők már dolgoznak gyárban is. Lettországban 40 és 150 euró közötti...