Írott és elektronikus média régen és ma

 Olvasom a Népszava 2021.szeptember 1-számamában Dr.Kopácsi János:Online ügyintézés ügyfélbarát módra című írását,és azon gondolkodom,mi baj történhet akkor,ha nincs otthon irodám. Hiába ugyanis az ügyintézés gyorsabbá és pontosabbá válása,több területen még mindig ott tartunk,hogy a Kedves Ügyfél szkenneljen be,nyomtasson ki mindenféle papírokat,ezeket töltse fel,stb. Van egy bűnöm. Nincs otthon se nyomtatóm,se szkennerem. De miért is lenne?Magánszemélyek általában nem tartanak otthon ilyesmit. A vállalkozók azok,akiknek nem okoz gondot,ha le kell fénymásolni,be kell szkennelni,digitálisan alá kell írni,ki kell nyomtatni valami okiratot. Csakhogy számszerűleg ők vannak kevesebben. Ha már online ügyinzézés nem lehetne az állampolgárok többségének érdekeit és lehetőségeit figyelembe venni?Amúgy a Népszava cikke kiváló,életszerű. (Dr.Kopácsi János:Online ügyintézés ügyfélbarát módra. Népszava,2021.szeptember 1.10.o.)

 A Népszava napilap 2021.szeptember 1-i számának 6.oldalá olvashatjuk egy felmérés megdöbbentő eredményét. Eszerint az elmúlt évben-tehát 2020-ban-a magyarországi cégek 64 százaléka tapasztalta,hogy üzleti partnere késve fizet.  Persze,mondhatjuk,ez volt a COVID-időszak,feje tetején állt minden. Csakhogy,sajnos,a probléma nem múlt el a járvány megszelidülésével. Az utóbbi idők nemzetközi konfliktusai,az infláció,az ellátási láncok megszakadása szerte Európában komoly problémává tette a késedelmes fizetést. Hogy ebből a helyzetből hogyan lesz kiút,azt még nem látni. Mindenesetre a cikk kitűnő,objektív.  (P.Zs.:A cégek kétharmadának késve fizetnek. Népszava,2021.szeptember 1.,6 o.)

 Akit érdekel Budapest várostörténete- meg úgy általában véve az egész magyar történelem-az olvassa el Torma Tamás:BFolytonos laha, EMKE, Új Blaha című írását, mely a Népszava napilap 2021.szeptember 6-i számának 5. oldalán jelent meg. Szó esik benne a Blaha Lujza tér történetéről, megtudhatjuk, miért is hívták a régi EMKE kávéházat úgy, ahogy hívták, megsirathatjuk a kommunista hatalom által lebontott régi Nemzetit, gondolatban ott lehetünk az első aluljáró átadásánál,illetve levonhatjuk a tanulságot:A budapesti Blaha Lujza tér állandósága a változásban rejlik.  Nekem nagyon tetszett ez a cikk, kicsit nosztalgikus érzéseket ébresztett bennem, de maga az összhatás túlmutat ezen. Torma Tamás cikke nem más, mint történelem alulnézetből, a magyar múlt egésze egyetlen pontból, a Blaha Lujza térről nézve. Kitűnő írás, ajánlom mindekinek. 

 Azt már régóta tudjuk,hogy a hambuger,a sajtburger,a kóla,a sült krumpli nem tartoznak a leginkább egészséges ételek közé. Varga Péter Népszavában megjelent cikke (A sajtburger is bűnös,Népszava,2021.szeptember 6.,16.o.) azonban új dimenziókat is felvillant a témában. Mégpedig a sajtot. Azt gondoltuk eddig,hogy legalább az az egy dolog egészséges a burgerekben. De kiderült,hogy nem. Merthogy a sajt kazeint tartalmaz,amely vegyület pedig opiátokat tartalmaz,amely pedig elősegíti a táplálékfüggőség kialakulását. Aha,mondtam első olvasásra,és leesett a tantusz. Hogy amikor burgerre gondolunk,mondjuk,a munkahelyen ebédidő közeledtével,miért sajtburgerre és nem sima hamburgerre gondolunk.Most már értem. A cikk kitűnő,nagyon sok meglátást tartalmaz az egészséges táplálkozással kapcsolatosan. 

 A Földgömb folyóirat 2021.november-decemberi számában jelent meg Szigeti Ferenc:Varasd és Győr-barokk ego vs.modern építészet című írása. Ha röviden össze akarnám foglalni a tartalmát,annyit mondanék:a rendkívül színvonalas,gondolatébresztő cikk azt a problémát taglalja,építsük-e újjá történelmi városainkat,vagy őrizzük meg építészeti kincseit változatlan formában? Jómagam kissé tendenciózusnak éreztem azt,hogy a győri Kisfaludy Színház építészeti anomáliái is belekerültek a cikkbe. Ez a színházépület ugyanis se nem barokk,se nem műemlék,hanem a kádári szocializmus építészetének egyik alkotása,szinte természetesnek vehetjük,hogy ma már korszerűtlennek számít. A helyi lakosság egy része viszont megszokta,ragaszkodik hozzá. Ebben semmi rossz nincs:a "mi szép?" kérdését a hagyományok mindig és mindenhol befolyásolták. Ettől eltekintve a cikket nagyon jónak találom,ajánlom olvasásra építészeknek,várostervezőknek. 

 2021-ben mutatta be a magyar köztelevízió a Toldi című,12 részes rajzfilmsorozatot,Jankovics Marcell és csapatának alkotását. A Demokrata című hetilap 2021.március 10-i számában érdekes interjút olvashatunk Jankovics Marcell rendezővel,melyet Német Dániel készített. Címe:Legénytoll az állon. A rendező szerint Arany János kitűnő műve,a Toldi,nem klasszikus hősének,hanem elbeszélő költemény,amely egy kamaszfiú felnövekvéséről,lelki önállósulásáról szól. Jankovics Marcell szól azokról a mitológiai párhuzamokról,melyek számára a történetből előbukkantak-hogy melyek ezek,azt most nem árulnám el,benne van a cikkben...Arról is beszél a Rendező,hogy miért jobb a kétdimenziós forma a mostanában divatba jött,amerikai eredetű háromdimenzióssal szemben. Kitűnő interjú,jóval több,mint egyszerű promóció. Érdemes elolvasni,különösen azoknak,akik hivatásszerűn kerülnek kapcsolatba a Toldival,irodalmunk egyik csúcsteljesítményével. 

 A körforgásos gazdaság-a kifejezést a környezetvédők ismertették meg a világgal-lényege,hogy az egyszer már felhasznált nyersanyagból új nyersanyagot és végül új készterméket nyerünk. Angol rövidítéssel ezt 10R-nek is hívják.  Akit részletesen érdekel a téma,az remek bevezetést talál a Népszava 2021.december 20-i számának 16.oldalán. Marnitz István cikkének címe:Kifogytunk a nyersanyagokból. Alcím:Pazarlás.A kimerülő erőforrásokkal szemben a "körforgásos gazdaságnak"nevezett újrahasznosítási elv érdemi megoldást kínál. Marnitz egy táblázatban sorolja fel a 10R-t,azaz a körforgásos gazdaság lépéseit. Ezek a következők: Elutasítás-Csökkentés-Megújítás-Újrahasználat-Javítás-Felújítás-Újragyártás-Továbbhasznosítás-Újrahasznosítás-Visszanyerés. A Népszava kitűnő cikke  inkább azoknak szól,akik úgymond belekóstolnak a témába,frissen találkoznak vele. Akik részletesebben kívánnak tájékozódni,számtalan információs forrást találnak a neten illetve a kónyvtárakban.

 A Földgömb folyóirat 2021.november-decemberi számában olvashatjuk Nagy Éva Johanna:Lanzarote. tüzes, szeles, emberi című, gazdagon és igényesen illusztrált írását a népszerű és egzotikus nyaralóhelyről ( Lanzarote a Kanári-szigetek egyike, Spanyolországhoz tartozik).  Nekem, mint röghöz kötött közép-európainak, két dolog volt furcsa. Egyik a meglehetősen furcsa holdbélinek is nevezhető természeti formák, másik dolog pedig a szőlőművelés.  Mifelénk a szőlőt nagy, hosszú tőkesorokban nevelik. Lanzarote szigetén pedig minden tőke egymagában áll, körülvéve egy körkörösen elrendezett talajjal. Ott úgy nevelik a szőlőt, mint nálunk a gyümölcsfákat. Nyilván közrejátszik ebben a tengerszint feletti magasság, valamint a vulkanikus talaj. Nagyon érdekes, szép. Lehet, hogy jövőre elutazom oda. 

 A Magyar Narancs hetilap 2021.január 21-i számában jelent meg egy szenzációsan jó színikritika Puskás Panni tollából. Címe:A történelem mellékszereplői. Az írás Radu Afrim rendező Grand Hotel Retromadár illetve az előadás előzményeként felfogható Retromadár blokknak csapódik és a forró aszfaltra zuhan című produkcióját értékelte. Méghozzá nagyon jól,feltéve ugyanazt a kérdést,amit a rendező:mi,egyszerű emberek,a történelem mellékszereplői,mikor számolunk le a diktatorikus politikai rendszer emlékével,a huszadik századi múlttal?Nehezebb megszabadulni egy tapétától,mint tudomásul venni,hogy az ország vezetőjét mostantól nem XY-nak,hanem NZ-nek hívják. Érzelmileg manipulált társadalomban élünk,az elengedés pszichológia attitűdje még nem alakult ki. Mint egy búvópatak,időről időre visszatérnek a már-már elfeledett múlt bizonyos elemei.Nem tudunk csak úgy szakítani a múlttal. Miután elolvastam a Magyar Narancsban megjelent kitűnő kritikát,megnéztem az előadást online,a Tompa Miklós társula

 Hét kis véletlen-ez a címe Gothár Péter 2021-ben bemutatott filmjének. A kiváló rendezésen túl Rezes Judit és Mészáros Blanka remek alakítását kell kiemelni.Számomra arról szól ez a film,hogy mindannyian érdekesek és értékesek lehetünk egymás számára,ugyanakkor mindannyiunknak megvan a saját sorsa,saját végzete. A Magyar Narancs hetilap 2021.május 20-i számában jelent meg (-ts- jelöléssel) egy kitűnő filmkritika. Személyes,egyedi paradigma meglétét tükröző,érzékeny és gondolatgazdag írás. A címe:Az utolsó művészfilm. Véleményem szerint ez nem jó cím. Mert mindig is lesznek a hétköznapi tingli-tangliknál mélyebb,valóságérzékenyebb filmek. A rendező-zseniktől senki nem tudja elvenni az alkotás jogát,legfeljebb ideig-óráig korlátozni azt. Úgyhogy nem ez volt az utolsó művészfilm. Fognak még születni művészfilmek. Csak szülessen rájuk elegendő néző is. 

 Az 1945 után létrejött kelet-európai kommunista rendszerek tönkretették az egyházakat. Hogy hogyan,azt Balogh-Zila Teodóra Berecky Ildikó nyugdíjas lelkésszel készült intetjúja (Ne engedjük el a szórvány kezét!Reformátusok Lapja 2021.december 12.,11-14.o.). A 12 oldalon Ildikó néhány mondatban felvázolja,hogyan lehetetlenítették el a kommunisták 1945 után az egyházak működését  Elvették az egyház földjeit,államosították az iskolákat. A korábban az egyház fenntartásában jelentős szerepet játszó,sok esetben presbiteri feladatokat is betöltő nagygazdákat kuláknak minősítették,gyakran lakhelyük elhagyására kényszerítették. Az egyházakat állami irányítás alá vonták,önmagukat nem is lettek volna képesek fenntartani a gyülekezetek..A hívők korábbi ajándékai elmaradtak. Vajon a rendszerváltás meghozta a változást?Részben-felel erre Bereczky Ildikó. Az egyházak visszakaphatták az iskolákat,a földet viszont nem . Ahogy mondták,legelő birka nélkül.  A kitűnő interjút olvasva azt kívánom,korszerű

 Azt mondják a szakemberek,hogy Európában-és azon belül Magyarországon-munkaerőhiány van. Ugyanakkor az is igaz,hogy sok frissdiplomás fiatal valahogy nem talál állást. Nem ellentmondás ez? Egy nagyszerű kiadványt ajánlok az érintettek figyelmébe. Az ÁllásStart 2021 című bookazine véletlenül került kezembe,de érdemes volt belelapozni. A legmenőbb szakemberek mondják el,hogyan érdemes önéletrajzot írni(konkrét gyakorlati példákkal,egyesével megjelölve a jó illetve rossz megoldásokat),mire is szolgál a kísérőlevél,milyen típusú pszichológiai alkalmassági tesztek vannak,mi az a stresszinterjú,milyen kérdéseket,feladatokat kaphat a jelölt egy állásinterjún(pl. Ismertessen olyan helyzeteket,amikor konfliktusba került egy ügyféllel.Hogyan kezelte a szituációt?). Egyáltalán:arról is szó esik,miként érdemes pályát választani. Külön cikk foglalkozik a középkorú pályamódosítók,karrierváltók  világával. Ajánlom ezt a kiadványt mindenkinek,aki állást keres,meg azoknak is,akik még jobb állást keres

 Vajon mi lett az 1970-es -80-as évek nagy lázadóival,a punkokkal?Vajon betagolódtak a rendszerbe,kétgyermekes kertvárosi családapák lettek,vagy továbbra is rendszerkritikusak maradtak?Többek között erről is írt Szentesi Zöldi László a Magyar Demokrata című hetilap 2021.február 3-számában. A cikk címe:Államilag dotált lázadók. A cikk megírásához az apropót a HétköznaPI CSAlódások nevű punkzenekar botrányos televíziós szereplése adta-de nemcsak erről esik szó a kitűnő cikkben. Hanem arról is,hogy van-e létjgosultsága a punk lázadásának most,a 21.században. Ráadásul úgy,hogy ez a lázadás politikailag motivált. Nem szeretném elvenni a Kedves Látogatók kedvét a cikk elolvasásától,úgyhogy többet nem mondanék:nagyon jó írás,tessék elolvasni. Inkább arról írnék néhány sort,én magam miért nem lettem punk. Mert lett volna rá lehetőségem,hallgattam annak idején Beatricét,Aurorát,de nekem hiányzott valami,aminek minden művészetben jelen kell lennie:a kifinomultság. Ezért inkább soft rockot hallga

 Olykor sokkal több és jobb pszichológiát lehet tanulni irodalmi alkotásokból, mint lélektani szakkönyvekből- én legalábbis így vagyok vele. Elolvastam Schillinger Gyöngyvér: Április huszonegy című novelláját az Alföld folyóirat 2021/2. számában (25-28.oldal), és sok mindent megértettem a gyász feldolgozásáról- amit addig is sejtettem, csak valahogy homályosan, alaktalanul gomolygott bennem.Schillinger Gyöngyvér kisepikai műve megtanított arra, hogy legalább magam előtt kimondjam ezeket az érzéseket, gondolatokat. A novella hőse, az egyes szám első személyű elbeszélő egy barátja apjának kínos jelenetekkel tarkított temetésén vesz részt- eközben pedig újra átéli saját, édesapja elvesztése felett érzett gyászát. A két gyász, a két elvesztés-érzés összekeveredik.  Amit tanultam ebből a nagyon értékes műből: 1.A gyász nem múlik el, nincs olyan, hogy vége, ez nem film, nem sportverseny. 2. Az ember csak rosszat tesz magának azzal, ha erőlteti a túllépést. Minden folyónak megvan a maga apály

 A Magyar Demokrata című hetilap 2021.március 17-i számának 60-63.oldalán olvashatjuk Farkas Anita: Rímben nem ismert tréfát című cikke,amely Romhányi Józsefre emlékezik.Méghozzá nagyon szépen. Romhányi,a Rímhányó magyaritotta meg nekünk az amerikai rajzfilmsorozatok legjobbjait:a Frédi és Bénit,a Maci Lacit. Ő írta a Mekk Elek és a Doktor Bubó szövegét. Jómagam mégis a Mézga család című rajzfilmsorozat szövegét érzem Romhányi főművének. Hihetetlen találó szatíra az 1970-es évek magyar társadalmáról.  Farkas Anita megemlíti cikkben,hogy Romhányit mellőzte a hivatalos kultúrpolitika,s akkoriban-a huszadik század második felében-a populáris kultúrát mostohagyerekként kezelték. Ez igaz,és nem szép. De azért gondoljunk abba bele,hogy akkoriban olyan egyéniségek alkottak a magyar irodalomban,mint Weöres Sándor,Nagy László,Szécsi Margit,Illyés Gyula,Juhász Ferenc és még sokan mások. Talán nem is volt rossz ötlet őket előtérbe helyezni Romhányival szemben. Aki a maga műfajában zseni volt,hihe

 A második világháborúval foglalkozó szakirodalom többsége a szövetségesek 1943-as szicíliai partraszállását sikertelen hadmúveletként értékeli. Legfőképpen azért,mert több tízezer német és olasz katona a szárazföldi Olaszországba menekült,tovább folytatva a harcot az angol és amerikai szövetségesek ellen. James Holland brit hadtörténész a BBC History folyóirat 2021.márciusi számának 33-39.oldalán megjelent Szicília bevétele című cikkében másképp értékeli a hadjáratot. Szerinte a szíciliai hadművelet (Husky) igenis eredményes volt. Mivel indokolja ezt? 1.A szigetet 38 nap alatt elfoglalták 2. A helyi lakosság nagy része rokonszenvvel fogadta a szövetségeseket 3. A katonák nagy részének sikerült leküzdeni az elképesztő hőséget és a betegségeket 4. Sikerült úrrá lenni a logisztikai nehézségeken a,kevés volt a kikötő b.  a szigeten elképesztően sok a hegy c. a városok régi építésűek,az utcák kicsik,szűkek,a nagy amerikai járművek nem fértek el rajtuk 5. A hadjáratban sok tapasztalatot gyű

 Bár használom,nem tartozik kifejezett érdeklődésí körömbe a tömegközlekedés,úgy vagyok vele,ha időben jön és célba ér a busz,akkor már kitűnő... Egy HVG-cikkre (Ez a vonat elment.Visszavont HÉV-beszerzés.HVG,2021.április 15.60.o.) mégis felfigyeltem. Eredménytelennek nyilvánítottak egy budapesti HÉV-szerelvények korszerűsítésére kiírt tendert,arra hivatkozva,hogy nincs pénz új szerelvények beszerzésére. A cikk azt sugallja,hogy a főváros által kiírt pályázatot a kormány (az állam)fújta le. Gulyás Gergely és Mager Andrea (akkor állami vagyonért felelős miniszter)neve meg is említődik a cikkben. Két kérdés merül föl az "eccerű halandóban":1.Ha nincs pénz,akkor miért írták ki a tendert? Mennyibe került a tender kiírása,az írásos anyag elkészítése?2. Mi történt azóta az ügyben? Aki a 2. kérdésre tudja a választ(örömmel venném,ha nemcsak  sajtóból,médiából),kérem,írja meg  kommentben! Az is érdekelne,hogy igaza van-e a HVG-nek és valóban az állam állította volna le a beruházást! 

 A Hortobágyi Madárpark- Madárkórház Alapítvány a hazai állatorvoslás- és kutatás kiemelkedő intézménye. A Pusztadoktor magazin 2021.szeptember-októberi számában Dr. Déri János, az intézmény vezetőjének Mire tanítanak az ég madarai? című előadásának szerkesztett változatát olvashatjuk. Szó esik ebben a cikkben arról milyen nehézségek és milyen társadalmi értetlenség közepette kezdte meg működését az intézmény ( még olyan " érvek" is elhangzottak, hogy a törött, sérült madárcsontot nem lehet összeforrasztani...). Megtudhatjuk, hogy jelenleg ( azaz 2021-ben) már 41 telephelyen dolgozik az intézmény több, mint 15 munkatársa és 300 önkéntese. Szó esik még az elvadításról, a territoriális védelemről, megtudhatjuk, mit jelent az, ha egy madárcsapatban egy egyed a többiek fölötti ágon foglal helyet. Szinte magunk előtt látjuk a sast, amint otthagyja fészkét, benne a tojásokkal, mert a fészek közelében emberi tevékenységet észlel. Vagy a solymászt,aki letakarja sólyma szemét, hogy a

 A zenekariárok-süllyedő a színház szerves része, enélkül semmilyen zenei darabot nem tud előadni a társulat. Építése nagyon speciális építészeti-műszaki probléma, egyáltalán nem könnyű, műszaki szempontok mellett tekintettel kell lenni az esztétikai és akusztikai szempontokra is- utóbbira főleg.  A Színpad folyóirat 2021.decemberi számának 25-28. oldalán rövid összefoglaló, rajzokkal is "illusztrált" cikk olvasható arról, hogyan tervezte meg és építette meg egy cég a Tóth József Színház és Vigadó zenekariárok-süllyedőjét. Nem volt lehetőség egyeztetni a fővállalkozóval, csak a terület volt kijelölve, ott sem egyeztek a pontos méretek a tervekkel. 3D szkenneléses eljárással terveztek, spiraliftet használtak, a gyártás során pedig az ingyenes eDrawings programot vették segítségül.Végül határidőre elkészült a létesítmény.  A kitűnő cikkről mindösszesen két dolog jutott eszembe 1. Még sohasem hallottam a Színpad című folyóiratról, remekül "összeismerkedtünk" 2. Az épít

Már ez is történelem, hogy repül az idő... Csehország 2021-ben alsóházi választásokra készült. A Mandiner hetilap 2021/39. számában Csehország választ-Prágai ősz címmel olvasható Greczula Levente László írása. A politikatörténet tudományának nézőpontjából és minőségéből is releváns írásban olvashatunk Andrej Babiš elnökről,megtudhatjuk,mi az az ANO 2011,milyen ellenzéki szövetségek alakultak a jelenleg regnáló kormánypártok ellenében,kik azok a Kalózok és Polgármesterek,s mi a véleménye Babišnak az ellenzékről. A cikk szót ejt a magyar vonatkozásokról,megtudhatjuk,mire is mondják a politikában, hogy "röszkei nagyeskü".  Nagyon korrekt,tárgyilagos cikk,kár,hogy a magyar sajtóban nem csak ilyeneket olvashatunk. Akik Csehország vagy egész Közép-Európa politikatörténetét hivatásszerűen tanulmányozzák,szakmailag mindenképpen értékes anyag.  Itt pedig a hetilap internetes oldalának címlapja: mandiner.hu