Írott és elektronikus média régen és ma

 A Pesti Napló a 19.század egyik legnépszerűbb magyarországi sajtóterméke volt. A lap 1850.október 1-i számának 3. oldalán olvashatjuk,hogyan mentette meg Sobri Jóska-halála után is- a kolozsvári német színházat. Persze,a cenzúra miatt nem lehetett mindent leírni,dehát azért történész az ember,hogy összerakja a mozaikdarabkákból a valóságot. 1850. A szabadságharc leverése után vagyunk,alig több,mint két évvel. Az önkényuralom szigorúan korlátozza a magyar nyelvű kulturális intézményeket. A hatalom nem támogatja magyar nyelvű színházak műkődését. Kolozsvárott is csak német nyelvű színházat engedélyeznek. Csakhogy a város túlnyomórészt magyar polgárságát ez nem különösebben érdekli. Az előadások jóformán üres nézőtér előtt zajlanak. Frieze,a német igazgató teljesen kétségbe van esve. Színháza a csőd szélén áll. Ekkor támad egy ötlete. Magyar darabot játszik. A cikk nem írja,mit szólt ehhez a cenzúra,azt gyanítom,nem örült neki. Hogy ne legyen annyira feltűnő,egy-ahogy a cikk írja-"z

A Pesti Napló 1877.január 3-i számának esti kiadása vezércikkében a keleti kérdéssel foglalkozik. A cikk Szerzője úgy véli, Oroszország csak azért kért két hónap haladékot, mert bármilyen háborús konfliktus esetén úgy tudja beállítani, mintha azt Törökország robbantotta volna ki- magyarul: át akarja tolni a felelősséget. A cseh lapok ezzel szemben úgy vélik, Oroszország azért kért fegyverszünetet, mert nem bízik abban, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia melléjük áll Törökországgal szemben. Törökország ugyanakkor kijelentette: semmi olyan feltételt nem fogad el az európai nagyhatalmak részéről, mely sértené az ország önállóságát. A török hadsereget mozgósították Persia határán. Salisbury brit külügyminiszter persze mielőbbi megegyezést szeretne. Belgium: Brüsszel polgármestere üdvözölte a belga királyt, s arra kérte, hogy ne vigye ki az ország határain túl a hadsereget. Magyarul: Belgium ne gyarmatosítson ( Mi, akik már tudjuk a jövőt, ismerjük Belga-Kongó megszerzésének véres történet

Mivel a megboldogult 19.században a napilapoknak volt reggeli és esti kiadása- és volt közönség, mely ezeket megvásárolta- kijelenthetjük: az akkori középosztálybeli átlagember sokkal tájékozottabb volt, mint a mai középosztálybeli átlagember. A Pesti Napló 1877.január 3, reggeli kiadásának vezércikke az orosz-török háborúval foglalkozik. Annyira reális volt a háborús veszély, hogy Andrássy Gyula osztrák-magyar közös külügyminiszter haza sem ment karácsonyra. Aztán az oroszok két hónapos fegyverszünetet kértek, ezt meg is kapták, ám a Pesti Napló cikkírójában maradt némi kétség afelől, hogy Oroszországnak békések-e a szándékai? Nemcsak azért kértek haladékot, mert az előző, kölcsönből finanszírozott mozgósítás a rossz egészségügyi viszonyok miatt kudarcot vallott? A másik vezető anyag arról a bizottságról, szól, melyet Bulgária ( ekkor a Török Birodalom egyik tartománya) zavaros politikai helyzete okán hoztak létre. Bulgáriában lemészároltak több tucat keresztényt, állítólag állami se

A Pesti Napló a dualizmus korának vezető sajtóterméke, a 19.század magyar történelmének hű útmutatója. Az 1877.január 2, esti kiadás tartalmából, a teljesség igénye nélkül: - Romániában keveslik a török által adott engedményeket. Úgy érzik, hogy a szultán investitura-joga gátolja Nagyrománia kialakulását. - A keleti kérdést illetően: a fegyverszünet 2 hónappal meghosszabbodott, a cikkíró szerint " minden oroszok békés cárja időt akar nyerni arra, hogy hadserege teljesen kész legyen a hadjáratra". - Törökországban Muszhad pasa közbenjárására szultán alkotmányt adott a népnek, a fővárosban örömünnepet rendeztek. - Üzleti hírek: az előtőzsdén jóval magasabban jegyezték az osztrák, mint a magyar hitelrészvényeket. - A gazdasági egyesületek köréből: a bihari, békésmegyei( sic!), erdélyi gazdasági egyesületek számolnak be tevékenységükről. -Gonda Béla cikke a rétöntözésről. 

Történelem, a magyar nemzet egyik aranykorából, a dualizmus időszakából! A Pesti Napló 1877.január 2-i számának reggeli kiadása roppant érdekes. Kezdjük például az utolsó oldalon! Ha azt gondolnánk, a 19.század prűdebb volt, mint a mai idők, tévedünk. Dr. Handler Mór hirdetésében például azt olvassuk, hogy nevezett doktor sikeresen kezeli az önfertőzések következményeit, a fehérfolyást, a másodlagos bujakórt, az ondófolyást, a húgycsőfolyást, a vizelési zavarokat- hát ez nem vall éppen prüdériára... Persze, a Pesti Napló politikai lap volt elsődlegesen, az első oldalakon leginkább közéleti témákról olvashatunk: Gorove István, a szabadelvű pártclub elnöke újév alkalmából felkereste a miniszterelnököt, s megvitatta vele az osztrák-magyar kiegyezést illetve a keleti kérdést. A közös minisztertanácsi ülésen megjelentek pedig egyetértettek abban, hogy meg kell állítani az oroszok balkáni invázióját, különben a török szabadcsapatok beavatkoznak, ha kiújul az 1875.évi hercegovinai felkelé

A Pesti Napló 1900.január 6-i számában jelent meg Tömörkény István vezércikke. Kárhoztatja azt, hogy túlzottan is majmoljuk a külföldet(, van, akinek csak a stájer kappan az igazi), hogy nem fogyasztjuk a hazai árut. A Szerző külön kitér az olasz borra, mely szerint- s ezt pontos számítással igazolja- megfojtja a magyar bortermelőket, mivel szerinte pancsolt és olcsó. Tömörkény kiemeli Szabadka városát, mely gátat vetett az olcsó olasz bor beáramlásának. Pesti Napló, 1900. január 6.

A Pesti Napló 1900.január 4-i száma hírül adta, hogy Dr. Hecht Andor magyar orvos, aki fiatal felesége elvesztése után bánatában külföldre utazott, beállt a búr hadseregbe ( ekkor, 1899-1902.között zajlik az angol-búr háború). Sajnos, semmi többet nem lehet tudni a doktor úrról, kerestem lexikonokban, de ő nem szerepelt bennük. Akadt ilyen nevű orvos, az USA-ban- talán leszármazottja?  Aki tudja, hogyan alakult Dr. Hecht Andor további pályafutása, írjon a pblint@gmail.com címre! Köszönöm! GBP, szerkesztő xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx Nézd meg ezt az oldalt is: konyv-ajanlo.blogspot.com

A Pesti Napló 1900.január 3-i számában érdekes vezércikket olvashatunk. A Szerző megállapítja, hogy " Magyarország lakosainak nagy többsége minden rendszeres számítás és gazdasági önfegyelmezés nélkül éli mindennapjait..." Olvasható, hogy az 1899. év nem volt jó a részvénytulajdonosoknak, de a Szerző hozzáteszi: az árfolyam visszaesésében...nagyrészt csupán képzeleti értékek megsemmisülését szemlélhetjük"..." A fantázia bizonyos könyvelési vagyonértéket hozott létre..." Tehát: 1. A magyar lakosságnak már akkor sem volt pénzügyi kultúrája             2. A virtuális gazdaság már akkor is élesen elkülönült a reálgazdaságtól

A Pesti Napló politikai napilap 1900.január 2. számának tartalmából: Újév: Magyarországnak Ausztriától függetlenül kell megoldani politikai problémáit- Tisztelgő látogatások a méltóságoknál. Széll Kálmán miniszterelnök a szabadelvűség fontosságát hangsúlyozta, Perczel Dezső házelnök szerint "világszerte megfigyelhető a parlamentarizmus bizonyos degradálódása- Sándor szerb király Magyarországon tartózkodott- A románok megyegyűlésen tiltakoztak az ellen, hogy nem emelhetnek szobrot Avram Iancunak, viszont Rómában tartózkodó románok megkoszorúzták Traianus császár szobrát- 1899.Magyarországon a gazdasági visszaesés éve volt- Rágalmak Brankovics szerb egyházfő  ellen- Angol-búr háború: elesett Salisbury angol miniszterelnök fia- Prosper Merimée: Aranyhalacskák című novellája