Írott és elektronikus média régen és ma

 Az Új Írás című folyóirat 1975.májusi számának 80-82. oldalán jelent meg Illyés Mária: Barcsay Jenő rajzairól című írása. Nagyon magas szintű képzőművészeti jártasságról tanúskodó írás. Szakértőként elemzi az akkor hetvenöt éves mester rajzait, rézkarcait. Ám felvet egy ennél általánosabb, a képzőművészet egészére kiterjedő kérdést is. Mégpedig azt, hogy egy festő munkásságában milyen viszony áll fenn a rajzok és a " valódi" festmények között.  A reneszánsz kortól kezdve a rajzot a festészet afféle előiskolájának, az anyaggyűjtés legjobb módjának tartották. Vannak festmények, melyhez több száz grafikai előtanulmány készült. Később aztán ez a viszony változott, a grafika, a rézkarc mindinkább önálló művészeti ággá vált ( recenzens hozzáteszi: ez nem kis részben a 16.században megjelenő új tudománynak, a térképeszetnek is köszönhető.A koraújkori térképek valóságos művészeti alkotások.). A festészet és a rajz mindinkább elvált egymástól, s bár az olajfestményekhez, akvarellekhe

 Meglepő,de örvendetes módon a szlovák média higgadtan,sportszerűen fogadta a Ferencváros Slovan Bratislava ellen aratott 4-1-es gyòzelmét.Nem volt hergelés,nem volt médiahiszti,elismerték,hogy jobb volt a Fradi. Nagyon tetszett Weis vezetőedző reakciója,aki elismerte,hogy rosszul cserélt. Volt egyszer egy futballmeccs,továbbjutott a BL-selejtezőkör következő fordulójába a Ferencváros,jöhet a következő ellenfél. Hajrá!

 1965-ben elindult egy nemzetközi biológiai program (IBP),melynek célja az volt,hogy a halászat termelékenységének növelésével megoldják az éhínségek problémáját. A magyar sajtóban érdemes Dr.Lányi György cikkét(Halgyárak az óceánon. Delta,1976/11.26-28.oldal)áttanulmányozni. A program abból indult ki,hogy míg a fejlett tőkés országok mezőgazdasága alig növekszik(Olaszország 0,4 százalék évente,Japán 5 százalék öt év alatt,Hollandia 3 százalék négy év alatt),addig a tengeri halászat termelékenysége akár 44 százalékkal is növelhető. Mindenféle szerkezeteket,lézerrel működő szonárokat,ultrahang-kibocsátó,halakat vonzó kütyüket helyeztek üzembe. A kifogott tengeri hal mennyisége a sokszorosára nőtt. De:1. Az afrikai,ázsiai,latin-amerikai éhínségeket mindez nem oldotta meg. A kifogott hal egyszerűen nem jutott el a lakossághoz 2. Nagyon sok halfaj a kipusztulás szélére jutott. Túlhalászták őket. Úgyhogy-bár a Delta magazin cikke reményteljes és optimista hangvételű,az IBP program nem válto

 Az 1970-es években Magyarországon megkezdődött a történelmi szembenézés. Azok a magyar értelmiségiek, akik nem helyesen cselekedtek a Rákosi- korszakban, majd a korai Kádár-korszakban, kitárták a szívüket. Persze, nem direktben és nem is a mainstream-médiában, hanem kevésbé olvasott kulturális folyóiratokban, többnyire irodalmi köntösbe csomaglva.  Az Új Írás című folyóirat 1975.februrái számában jelent meg Bihari Sándor: Krónika című verse. 5 szonettből álló ciklusról van szó, mely a fiatal értelmiség feltűnését, manipulatív úton történő vezető szerephez juttatását, valamint magára eszmélését jeleníti meg.  Az első szonett a " szentségtörés szertartsáról" szól, ez feltehetőleg arra utal, hogy a marxista képzettségű fiatalok lerombolták a régi, polgárinak, reakciósnak minősített tabukat.  A második szonett a szocializmus türelmetlen építéséről szól, arról, mekkora szerepet vállalt ebben az akkori ( 1950-es évekbeli) fiatalság. A harmadik szonett az eszméből való kiábrándulás

A rendszerváltás után, de még az uniós csatlakozás előtt, hazánkban rengeteget beszéltek az ún. Phare programról. Magyarország és Lengyelország gazdasági fejlesztése regionális alapon- ez volt a Phare-program eredeti célja,később aztán még tíz ország csatlakozott a programhoz. Amikor aztán 2004-ben Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz, megszűnt ez a program, amely jellegét tekintve projekt-csoportnak minősíthető. Érdekes lenne egyszer- majd amikor a politikai helyzet már lehetővé teszi- megírni a phare teljes történetét. A regionális földrajz tudománya biztosan gazdagodna egy ilyen témájú, átfogó jellegű disszertációval.  A Falu,Város, Régió című folyóirat 1999/5. számában nagyon érdekes interjút olvashatunk Lunk Tamással, az FVM Területfejlesztési Phare Programirányító Iroda igazgatóhelyettesével. Lunk Tamás elmondj,a mi volt szokatlan Magyarország számára a program végrehajtásánál, azaz a pályázatok írásakor és pénzek felhasználásakor. Nagy vonalakban a következők emelhetők k

 Chicago, az USA egyik legnagyobb és legismertebb városa, számtalan építészeti és kulturális nevezetességet kínál a turisták számára. Van azonban egy nevezetesség, amit senkinek nem kellene elmulasztania, ha Chicagoban jár! Ez pedig a Buckingham-szökőkút. 133 fúvókája van, hatalmas, kivilágított, és elképesztő látvány, ahogy- háttérben a chicagói felhőkarcolókkal- éppen dolgozik. Ha eljutsz ebbe az amerikai nagyvárosba, feltétlenül állj meg ez előtt a szökőkút előtt, az emberi mérnöki munka csodálatos alkotása.  Részletesebb információt, képeket a 3.évezred című folyóirat 2011.júniusi. számában találsz, a 79. oldalon. 

 Lázár Ervin,akit manapság talán meséiről ismerünk legjobban,elképesztő erejű novellákat is írt. Ezen remekművek egyike a Rakéta Regényújság 1988/11. számában olvasható,címe:Az óriás. Hőse egy átlagos kiskamasz fiú,aki azt hiszi,hegyet mászik,pedig csak egy óriás fekvő testén igyekszik átjutni. Azért érdekes ez a novella,mert leírja,hogyan is küzdünk meg ellenségeinkkel. Tárgyiasítjuk vagy antropomorfizáljuk őket/azokat. Mar az éhség-mondjuk,mintha az éhség valami élőlény lenne. Legszívesebben kihajítanám az ablakon ezt a bónusz-rendszert-mondja a vállalat középvezetője,mintha az emlegetett bónuszrendszer valami megúnt használati tárgy vagy rosszcsont személy lenne. A magyar nyelv ilyen:konkretizálja az elvontat. A gyermeki gondolkodás pedig pláne ilyen. Lázár Ervin novellája kiválóan irodalmi formába önti ezt a gondolkodást. Érdemes elolvasni. Rakéta Regényújságot pedig jobb könyvtárakban vagy antikváriumokban találhatunk. Annyit elárulok,hogy az 1988/11. számban Agatha Christie-regén

 A fizikai,kémiai,biológiai laborokban dolgozó kutatók egyik nagy problémája volt,hogyan lehet lefényképezni a sokszor elképesztő sebességgel mozgó és sok esetben elképesztően parányi lényeket. A Delta magazin 1968/1. számából kiderül,hogy már 1968-ban használtak kifejezetten erre a célra kifejlesztett fényképezőgépeket és ún.időmikroszkópokat. Már volt olyan fényképezőgépük-elég nagyméretű készülékre tessék gondolni,mely percenként 2-3000 felvétel készítésére volt alkalmas. Meg tudták örökíteni az üveglapra cseppentett vízcsepp ellenmozgását,huszonhét felvétel készült arról,hogyan csapódik neki egy légpuskalövedék egy acéldrótnak. A gázsugarakban áramló szikrafüggönyöket is képesek voltak megóörökíteni.Felvétel készült két fénylő szilárdtest összeütközéséròl,60 milliomod és 100 milliomod másodperccel az ütközés után. Nem gondolnánk,de a Delta folyóiratban bemutatott képek fekete-fehérek. A cikk jó,némi politika azért vegyül bele:1968 lévén,túlhangsúlyozzák a szovjet tudósok szerepét.

 A Rakéta Regényújság 1988/23. számában olvashatjuk a kiváló író, Bodor Ádám elbeszélését. Utasemberek a címe. Cselekménye nagyon röviden összefoglalható:egy faluba két idegen utas érkezik, nagyon furcsákat beszélnek, majd egyikükről kiderül, hogy ő gyújtotta fel a falut huszonöt éve. Most engedték ki a börtönből, és itt szeretne lakni, az azóta újjáépült községben, számítva a lakók bocsánatára. hát, a lakók, akiknek a házát felgyújtotta, nincsenek olyan kedvüknek, hogy beszélgessenek ezzel a furcsa fockóval. Meg akarják ölni... Bodor Ádám arra a kérdésre keresi a választ, lehetséges-e a történelmi bűnök megbocsátása, ez 1988-ban igencsak fontos kérdése volt nemcsak Magyarországnak, de a teljes Közép-Európának is. Szerző arra a következtetésre jut, hogy nem, nem lehet megbocsátani.  Kitűnő, legmagasabb szintű irodalom, ajánljuk mindenkinek. Kár, hogy mostanában nem ilyen színvonalú anyagokkal van teli a média.  Ma már nem létezik a Rakéta Regényújság, úgyhogy linket sem tudok kitenni. 

 Az Új Írás című folyóirat 1975/7.száma közli Ferenczy Béninek,a magyar szobrászat és éremművészet mindmáig legnagyobb alakjának Monumentalitás és méret című írását,pontosabban:esszéjét. Ferenczy felidézi Robert Musil osztrák író egyik írását,melyben A tulajdonságok nélküli ember című világsikerű regény szerzője arról ír,hogy Európa nagyvárosaiban nagyon sok a monumentális,ronda emlékmű. Sokszor London vagy Párizs lakói sem tudják,ki mivel érdemelte ki,hogy egy akademikus stílusú szobrász többméteres szobrot szentel neki. Ferenczy szerint-aki alig titkoltan egyetért Musillal- a jó emlékmű emberléptékű. Amit a köznyelvben monumentalitásnak hívunk,az pont a tárgy elszakítása az embertől,a valóságtól. Szerző hosszasan elemzi Michelangelo híres Dávid szobrát. Az itáliai reneszánsz zsenije trükközött a perspektívával:minél közelebb megyünk,annál kisebbnek látszik a szobor. Firenze városi tanácsa teljesen dilettáns módon,egy városhoz közeli mezőn állíttatta fel a szobrot,ezáltal arányait ves

 A Rakéta Regényújság 1988/23. számában olvashatjuk Ébert Tibor novelláját,amely a sokatmondó Szerelem címet viseli. A novella voltaképpen egy képzeletbeli bírósági tárgyalás leírása.Az ügyben szerepel egy dúsgazdag férfi,Arnold,aki anyagi javakkal halmozta el szerelmét,Katalint:autókkal,jachtokkal,olajfinomítóval,hidroplánnal,kikötőkkel.Csak éppen a szeretetét,a finom érzéseit nem volt képes kimutatni. Katalin pedig pont erre vágyott.A háttérben meghúzódó képzeletbeli tanúk: a a halász,az olajfúró munkás,a fuvaros,a hajóskapitány,a pilóta pedig pontosan ezt tudná megadni Katalinnak. Gazdagságot,átlagon felüli anyagi javakat viszont nem. Vajon kinek a javára ítél ez a képzeletbeli bíró? Ébert Tibor novellája-mindössze két hasáb terjedelmű-a magyar irodalomban szokatlan hangvételű,furcsa,de jó írás. Érdemes elolvasni!A Rakéta Regényújság régebbi példányait pedig jobb antikváriumban lehet beszerezni. 

 Magyarországon az 1960-as évek végén bukkant fel az ún.naiv művészet. A "naivak"amatőrök voltak,akik a világ nagy összefüggéseit-vagy éppen ellenkezőleg:a falusi mikrovilág kis összefüggéseit-örökítették meg,hol jól,hol rosszul. A kulturális sajtóban,médiában nagy vita bontakozott ki a naiv művészetről.  A Forrás című folyóirat-a korabeli kulturális sajtó egyik fő reprezentánsa-vitát rendezett az új jelenségròl. E vitában megszólalt Ortutay Gyula,a korabeli néprajztudomány(sokak szerint túlértékelt) reprezentánsa. Ortutay mindenekelőtt az esztétikum fontosságára hívta fel a figyelmet. "Az alkotás-ha hivatásos művészé,ha naiv művészé-alkotás, és esztétikai megítélése mértéke nem lehet engedékeny,mentegetőző.'-írja Ortutay. Ezzel rátapintott az érzékeny pontra:a naiv képzőművészek sokszor az alkotás öröméért alkottak,sok esetben nem is ismerték a festészetet,szobrászatot,fafaragást uraló esztétikai kategóriákat. Többnyire a maguk örömére festettek,faragtak. Ortutay jo

 A világ összes valamit is számító írott és elektronikus sajtó- és médiaterméke az enegiaválságról ír. Kedves Látogatóinknak ajánlom a vg.hu internetes oldalt (ez régebben a Világgazdaság folyóirat oldala volt, de a printelt változat nemrégen megszűnt). Itt sok érdekes és releváns cikket, elemzést talál erről a témáról. Most recenzens szeretné megosztani néhány gondolatát a témáról. 1. Érdemes lenne máris takarékoskodni, pl. városok közvilágításnak csökkentése, üzletek kirakatának éjszakai elsötétítése, halasztható rendezvények lemondása, elhalasztása stb. 2. Véleményem szerint nem lesz orosz gáz. 3. Ebben a helyzetben- véleményem szerint- az a jó döntés, hogy újra kell indítani- leszögezve: ez mint válságintézkedés, nem feltétlenül örökre szól-  a már leszerelt hagyományos energiaforrásokat:szénerőmű, atomerőmű. Ez növeli ugyan a globális felmelegedést, de ezt most be kell vállalnunk, átmeneti időszakra, azért, hogy legyen energiánk. 4. Fel kell tárni új gázmezőket. Szakemberek szeri

 Nagyon nehéz dolog krimit írni,de ezen belül is még nehezebb kétszereplős kriminovellát írni. Robert J.Higgins ebbe a nehéz és kemény fába vágta a fejszéjét,mikor megirta A mászótárs című novelláját. Magyarul megjelent a Rakéta Regényújság 1988/23.számának 29-30.oldalán,Németh Ferenc fordításában.  Két betörőről szól a történet,akik a város ugyanazon részén tevékenykednek. Egyikük nevét már felkapta a média,valóságos sztár,másikuk még ismeretlen,de nagyon is ambíciózus. Közös balhét kezdenek...Többet nem spoilerezek a sztoriról,hiszen két oldal az egész. Az ám,de milyen két oldal!Remek karakterformálás,elképesztően jó párbeszédek,megszakítva cselekményes részekkel illetve belső monológokkal. Működik a félrevezetés művészete,és kerül egy kis akció a végére. Robert J.Higgins kitűnő kétszemélyes krimit írt,a műfaj alműfaján belül-ha egyáltalán létezik ilyen alműfaj-az egyik legjobbat. Drámai az egész,annyit mondhatok.Nagyon odatette magát az író,ami a technikát illeti. Minden mondat,mind

 A Magyar Teátrum folyóirat 2020.decemberi számaban olvashatunk interjút Csiszár Imre Kossuth-díjas rendezővel. Az interjút Seres Gerda,a kultura.hu munkatársa készítette. Két,számomra nagyon rokonszenves megszólalása is van a kitűnő rendezőnek.1.Szerinte nem elég,ha a színházi előadás pusztán kérdéseket tesz fel. El kell,hogy gondolkodtassa a nézőt,és bizonyos esetekben válaszokat is kell,hogy adjon.2.Csiszár nem szeret vígjátékokat,bohózatokat rendezni. Komoly műveket vállal,amiben megmutatkozhat az az áldozat,amit a színész és a produkció többi munkatársa beletett az előadásba. Nagyon szimpatikus,értékközpontú hozzáállás ez. Ma,amikor egyes rendezők csak a média-közpotúságot tartják értéknek,jólesett ilyen okos,klasszikus szellemű megnyilatkozást olvasni. 

A csillagászattal foglalkozó tudományos ismeretterjesztő sajtó és média- nem utolsó sorban a nagy  brit természettudós és tudománynépszerűsítő, David Attenborough filmjei és könyvei nyomán- általában a Földet illeti a " kék bolygó" jelzős szerkezettel. Pedig van a Naprendszerben egy másik bolygó ,amelyre sokkal inkább illene ez az elnevezés. Ez pedig- mint a 3. Évezred című lap 2012.februári számának 70. oldalán látható fényképből kiderül- a Neptunusz.  Ez a bolygó teljesen kék, pontosabban északi része kék, a déli pedig kékeszöld. Azért alakult így- áll a cikkben- mert a Neptunusz metánrétege elnyeli a vörös és infravörös sugarakat. Ezek pedig kék színben láthatók- az emberi szem számára. Mint egy hatalmas óceán... Nagyon jó kis cikk, érdemes elolvasni!  Tehát mostantól: a kék bolygó a Neptunusz! ( Legalábbis itt, ezen a blogon...) A 3.Évezred című folyóiratról itt tudhat meg többet. 

 A biológusok,közülük is pedig a rovarkutatók( entomológusok),gyakran kísérleteznek hangyákkal.Sokszor több ezer pélányt használnak egy kísérlethez. Kérdés,hogyan különböztetik meg egymástól a kísérlet során a különböző példányokat? A Reader's Digest Válogatás magazin 2013.januári magyar nyelvű számában megmutatja a megoldást az indiai A. Muhamed Babu PhD. Amint az a gyönyörű fotókon is látható,a kutató színes cukorkákkal eteti a rovarokat,különböző színűekkel. A hangya eszik a cukorból,a felvett tápanyag pedig a potrohában köt ki,hogy ott emésztődjék meg. Így aztán lesznek kék,zöld,sárga stb potrohú példányok,akik így,eltérő színekben pompázva,már könnyen megkülönböztethetők a kutatók számára.  Na,ezek a nagy tudományos ötletek. Egyszerű,olcsó,csak egy kis ravaszság kellett hozzá. A folyóirat weboldala korábban az rd.hu volt, viszont több Kedves Látogatónk jelezte, hogy nem él az oldal. Vajon mi lehet a probléma?

 A Rakéta Regényújság(az 1980-as évek egyik legnépszerűbb sajtóterméke volt) 1988/23. számában olvashatjuk Paula Fichtinek,Dr.Sigmund Freud hűséges szobalányának visszaemlékezéseit. Paula 53 éven keresztül szolgálta a professzort,a pszichoanalízis atyját,és családját,elkísérte őket a londoni emigrációba is. Ott volt és ápolta a doktort,amikor annak állkapcsában rákos daganatot találtak.  Nagyon megható,manapság ritkán tapasztalható történet a hűségről,a kitartásról.53 év...gondoljunk csak bele! Paula túlélte a Freud család összes tagját.Mindvégig hű maradt Freud doktor emlékéhez.

 Jómagam az origo.hu internetes portálon olvastam (megtekintés:2022.július 8.10 óra 1 perc) a tragikus hírt: lelőtték volt japán miniszterelnököt, Abe Sindzót. Két lövés érte, miközben beszédet tartott, az egyik átszakította a tüdejét, a politikust kórházba szállították. Reményemet fejezem ki, hogy sikerül megmenteni az életét, a merénylő pedig megkapja a legszigorúbb büntetést.  Sajnos,magyar idő szerint 2022.július 8-án délután szomorú hírt közöltek az orvosok. Japán egykori miniszterelnöke nem élte túl az ellene elkövetett merényletet,s a kórházban elhunyt. Részvétünk a családnak,és egész Japánnak.  Kiegészítés,2022.07.14: Kiderült, a tettes egyszerűen nem volt elégedett a volt kormányfő munkájával. Arra is fényt derített a vizsgálat, hogy a rendőrök nem álltak a helyzet magaslatán, túl laza volt az ellenőrzés. 

 Aki szereti a hagyományos nagyi-konyhaművészetet 21.századi stílusban újragondolni,az feltétlenül olvassa el a Reader's Digest magazin 2013.januári magyar nyelvű Válogatását! A neves román séf,Horia Virlan egy elképesztően különleges töltöttkáposzta-recepttel örvendezteti meg a Kedves Olvasókat!A receptet a 23.oldalon találják. Nem szeretnénk elárulni a nagy titkot,annyit elárulunk,hogy rakott(!) és sütőben sült töltött káposztáról van szó,puliszkával és erőspaprikával,és természetesen tejföllel tálalva. Fantasztikus! Nem mondom,hogy könnyű étel,nem kezdő szakácsoknak való,de érdemes belevágni,biztosan megkapja az ember érte a vendégeitől az őszinte dicséretet.

 Középiskolai irodalomtanulmányaink egyik legrokonszenvesebb alakja Francois Villon francia költő. Falta a nőket, börtönben ült, bűncselekményeket követett el. Igaz vagány fickó volt. Legalábbis így tanultuk.  Az Alföld irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat 2021/8. számában, a kilátó rovatban olvashatjuk Ádám Péter cikkét(" Én, Francios Villon...". Valóság és ráció Villon költészetében, 56-58.oldal). Szerző erősen megkérdőjelezi a hagyományosan, az európai köztudatban elterjedt Villon-képet. Szerinte - Villon három nevet is használt - nem biztos, hogy a versekben leírt események fedik a valóságot - egyáltalán nem biztos, hogy ült börtönben - A költő egy " másik Ént tol előtérbe", magyarán szólva: keveri a fikciót a valósággal. Ádám Péter ezek után óvatos kritikával illeti Mészöly Dezső, Szabó Lőrinc és Vas István Villon-fordításait. Szerinte  - sokat feladtak a versek eredeti értelméből - nem ritkák a képzelt sorok sem. Szerző maga is fordította a nagy francia k

 A Falu, Város, Régió című terület-és településfejlesztési folyóirat 1998/10.számának 21.oldalán olvashatjuk Benyó Bertalan tervező A csepeli HÉV és a 103-as autóbusz című cikkét. Az írás lényege az, hogy miután a kormány úgy döntött, nem vesz részt a 4-es metró tervezésében és megépítésében, ez lehetőséget nyújtana a fővárosnak a közlekedés decentralizációjára.  Ennek jegyében fogalmazza meg óhaját Benyó Bertalan:a csepeli HÉV álljon meg a Lágymányosi híd alatt. Ez, Szerző szerint, oldana azon a centralizáción, amely a fővárosi tömegközlekedést akkor jellemezte.  A cikk remekül érvel, érdemes elolvasni mindenkinek, akit érdekel Budapest múltja, közlekedése.