Írott és elektronikus média régen és ma

 Ördögh Szilveszter a magyar irodalmi élet egyik legeredetibb alakja volt. Nemcsak regényíróként,de szerkesztőként is letette névjegyét. A rendszerváltás után politikai szerepet is vállalt.  Az Alföld irodalmi és művelődési folyóirat 1977/1. számában a fiatal és tehetséges íróval Görömbei András,az akkor fiatal és tehetséges irodalomtörténész beszélget.Az írás címe:"...nemzedékünk eddig még nem próbáltatott ki". Az interjú legmaradandóbb és a 21.századra is érvényes gondolatai a következők:egy kortárs irodalmi műnek úgy kell feltűnnie,mint a buzgár,azaz át kell szivárogni a gátakon. Ördögh azt is vizionálja,hogy hamarosan (1977-ben járunk) jön egy nemzedéki robbanás a magyar irodalomban. És jött hamarosan Esterházy és Nádas. Az is örökérvényű gondolat,hogy egy nemzedék csak úgy találhatja meg önmaga hangját,ha megbecsüli az előző nemzedékeket. Ez így is van.  Megszívlelendő gondolatok,irodalomtörténet és társadalmi kitekintés. Kitűnő interjú. 

 Az Alföld folyóirat 2022/1. számának 30-31.oldalán olvashatjuk Purosz Leonidasz kitűnő versét,melynek címe:Mi,akik nem vagyunk pszichopaták. A vers egy hajdan lázadó,a világot jobbá tenni akaró generáció megszelidült álmairól szól. Az egykor sokat vitatkozó,idealista,senkit és semmit nem tisztelő,mindenre kontrázó értelmiségi fiatalok pár évtized múltán gyermekes családapává szelidültek/értek,a srácok felnőttek,belenőttek a realitásokba,érzelmi világuk is árnyalttá vált. Olykor azonban elegük van az egészből,néha álmodoznak arról,hogy újra fiatalok lesznek.  A vers kitűnő,mindannyiunkról szól. Az a kérdés azoban felvetődik:amit Purosz Leonidasz leírt,nem az a természetes?S nem az a természetellenes és groteszk,ha valaki középkorúan is bennemarad a fiatalkori világjobbítás állapotában? A címben szereplő " pszichopata" szó a társadalmi szintű tudathasadásra vonatkozik. 

 A Magyar Narancs 2022.május 5-számának 40.oldalán olvashatjuk Zipernovsky Kornél kritikáját Pat Metheny budapesti komcertjéről(amelyről,véleményem szerint,szólhatott volna kissé bővebben is a magyar sajtó és média). A Szerző kiemeli írásában azt,hogy Metheny igencsak nyitott a fiatalabb generációkkal való együtt-muzsikálásban. Szól még hangszeres zsenialitásáról:játszik akusztikus-,basszus-és elektromos gitáron is. A kritika,bár igen rövid terjedelmű,rendkívül korrekt,kedvcsináló. Ha sosem hallottam volna Methenyről,a cikk elolvasása után furdalna a kíváncsiság.  Azért-bár megemlíti a Szerző-jobban kiemeltem volna azt a 42 húrost...Igen,egy gitáros,akinek van egy különleges hangszere,egy 42 húros gitár.El tudják ezt képzelni? Ez már az úgynevezett könnyűzene nagyon magas szintje. Gratulálunk!

 Az 1970-es években Magyarországon megkezdődött a történelmi szembenézés. Azok a magyar értelmiségiek, akik nem helyesen cselekedtek a Rákosi- korszakban, majd a korai Kádár-korszakban, kitárták a szívüket. Persze, nem direktben és nem is a mainstream-médiában, hanem kevésbé olvasott kulturális folyóiratokban, többnyire irodalmi köntösbe csomaglva.  Az Új Írás című folyóirat 1975.februrái számában jelent meg Bihari Sándor: Krónika című verse. 5 szonettből álló ciklusról van szó, mely a fiatal értelmiség feltűnését, manipulatív úton történő vezető szerephez juttatását, valamint magára eszmélését jeleníti meg.  Az első szonett a " szentségtörés szertartsáról" szól, ez feltehetőleg arra utal, hogy a marxista képzettségű fiatalok lerombolták a régi, polgárinak, reakciósnak minősített tabukat.  A második szonett a szocializmus türelmetlen építéséről szól, arról, mekkora szerepet vállalt ebben az akkori ( 1950-es évekbeli) fiatalság. A harmadik szonett az eszméből való kiábrándulás

A Nők Lapja a hazai írott média meghatározó szereplője immár több, mint 50 éve. Nők generációi nőttek fel Nők Lapján. Meg kell mondjam, hogy jóval színvonalasabb sajtóterméknek tartom a Nők Lapját, mint sok, az utóbbi években indult női magazint. A 2017/52. tehát utolsó számban egy Olvasó érdekes kérdést intézett Vekerdy Tamás pszichológushoz: mi lehet az oka annak, ha egy nyolcéves gyermek a haját tépi? Méghozzá nem is akárhogy: tenyérnyi foltokat tép ki a a saját hajából! Vekerdy Tamás válaszából kiderül, hogy a gyerek és haj kapcsolata teljesen természetes, a haj egyfajta intimitást fejez ki. A hajtépés viszont nagyon is káros, mert azt jelzi, hogy a gyermek nyomás alatt van. Vagy a szülők vagy az tanítónők túl sokat várnak el tőle, és ezzel a kicsi még nem tud megbirkózni. Vekerdy Tamás a pihenést valamint a terápiát javasolja megoldásként. Hát igen, mondhatnánk, bizonyára elszigetelt esetről lehet szó. De nem! E sorok írójának- kinek eredeti foglalkozása tanár- is akadt olyan

A Biblia és Család a Bibliai Házasságondozó Szolgálat lapja. A 2017.decemberi szám tartalmából, a teljesség igénye nélkül: Dr. Erdélyi Judit írásában olvashatunk az énközpontú világképről, az Istennel való viszony hamis értelmezéséről. Miért kommunikálnak nehezen a generációk- más generációkkal? Mi a különbség a digitális bevándorló és a digitális bennszülött között? Ki volt Jókébed, miért tarthatjuk őt is bibliai hősnek? Isten nagyon nehéz helyzetbe hozta őt, de Jókébed vállalta, hogy bármi áron megmenti fiát, Mózest. Kálvin János is szeretett volna boldog családot, egyik barátját megkérte, hogy kezdje el bonyolítani a hivatalos ügyeket- miközben még menyasszony-jelöltje sem volt. Egy kereskedelmi igazgató otthagyja az állását, és Krisztusnak szenteli életét. Azóta boldog.