Írott és elektronikus média régen és ma

 Olvastam egy cikket arról,hogy Lettországban és Lengyelországban milyen a szakképzés rendszere. A Bádogos című szakfolyórat 2022/1. számának 70-72.oldalán olvasható cikk Szalai Levente kitűnő munkája. Két tévhitet azonnal eloszlat az írás. 1. A magyar szakmunkástanulók körében elterjedt az a nézet,hogy a szakképzősöknek bezzeg más országokban nem kell közismereti tárgyakat tanulni,csak nálunk. Ez nem igaz.  Lengyelországban és Lettországban is tanulnak közismereti tárgyakat. 2. Az ösztöndíjak mértéke. Hazánkban,főként a diákok között,elterjedt olyan nézet,hogy de bezzeg más országokban sokkal magasabb az ösztöndíj,csak nálunk tartják ilyen csórón a diákokat. Ez sem igaz. Egy lengyel bádogostanuló kb.22 000 forintnak megfelelő összeget kap havonta. Ez a harmadik évre felmehet 396 zlotyra,azaz kb.29 000 forintra. Akik résztvesznek egy szakmai partnerprogramban,azok kb.39 000 forintnak megfelelő összeget kapnak,de ők már dolgoznak gyárban is. Lettországban 40 és 150 euró közötti...

 A Népszava 2020.november 6-i számában jelent meg Doros Judit:A bádogember című cikke. Az igencsak életszerű,lüktető publicisztika a magyar gazdaság egyik legnagyobb problémájáról,a munkaerőhiányról szól. Egy hetven felé közeledő bádogosmester beszéli el,hogy öt tanulójából egy sem lett bádogosmester,inkább elmentek könnyebb,kényelmesebb szakmákba.  Nagyon tetszett a cikk stílusa,problémaérzékenysége. Bizony,nagyon kevés a jó szak-és segédmunkás Magyarországon.Elképesztő a munkaerőhiány. Szállodaigazgatók takarítják a lépcsőt,mert felmondott a takarítóbrigád. A hipermarket osztályvezetője beül a pénztárgép mögé,mert nincs pénztáros. Emberhiánnyal küzd szinte minden ágazat. Ma a főnök,az ügyvezető,a kirendeltségvezető,úgy kel fel reggel,hogy azon izgul,megvan-e még minden  dolgozója. Ilyen ez a mai magyar világ. Furcsán kapitalista.