Bejegyzések

Tehetségkutató módszer, a sportból kiindulva

 A magyar oktatás történetét át-meg átszövik az ilyen-olyan tehetséggondozó programok. Ezek egy része bevált, más része el sem indult a megvalósítás útján-a forráshiány, ugyebár... Az Új Köznevelés folyóirat 72. évfolyamának 10. számában egy igencsak különleges tehetségfejlesztő pedagógiai programmal találkoztam. A Komplex 3+T módszer atyja Orbán Sándor testnevelőtanár és cselgáncsedző.  A program lényege, hogy nem járulékos kiegészítő dolognak tekinti a sportot. A különböző sportágak technikáit egy mozdulatsoron belül ötvözik, így a sportolást kreatív időtöltéssé változtatják. Minden modul ( ha jól értelmeztem) hármas felosztásban működik:sport,művészetek, kutatások.  A módszert közel 25 éven át alkalmazták és számos kitűnő eredményt értek el vele, sikerélményt okozva a szakközépiskolás-szakiskolás tanulóknak.  Nem tudom, most hogy áll ez a program, alkalmazzák-e még. Ha valaki tudja,írja meg!  (Orbán Sándor:A Komplex 3+T módszer mindenkinek.Sport, művészet és kutatás a tudatosság jeg
Megjegyzés küldése
További információk

Nordic walking:egy nem is annyira egyszerű sport

 A Nordic walking látszólag a világ legegyszerűbb sportja. Kell hozzá két bot, meg két láb. A sportágat még cukorbetegek is űzhetik ( lásd erről a Diabetes című folyóirat 2017/3. számában a cikket). Jómagam vettem a bátorságot és kipróbáltam ezt az " egyszerű" sportot. Nem annyira egyszerű. Merthogy: - ha túlságosan gyors tempóban lépeget az ember, előbb-utóbb akkorákat lép, hogy úgy érzi, kiszakad a csípője. Érdemes tehát, különösen a magamfajta kezdőknek, kis lépésekkel, rövidebb távon kezdeni. - igen nagy szerepet játszik a terep. Nem annyira egyszerű kikerülni két bottal a kezedben egy sárfoltot, mint azt gondolnád. Erősen a lábad alá kell nézni. Gondokat okozhatnak az élesebb kanyarok is. - megállás előtt lassítani kell, mivel jóval hosszabbakat lépsz, mint a hétköznapi életben. Ha nem akarsz a földön ülve kikötni, érdemes a " megálló" előtt fokozatosan lassítani, aztán felemelni a botot, és az utolsó egy-két lépést már normál járásban megtenni. A Nordic walkin
Megjegyzés küldése
További információk

Vajon mit gondolnak az orvosok a kórházi sorozatokról?

 Nem sok jót.Legalábbis ez derül ki a HVG hetilap 2018.március 8-i számában közölt cikkből. Az amerikai St.Joseph Kórház és Egészségügyi Központ baleseti sebészei arra figyelmeztették a kórházi sorozatok készítőit (valószínűleg az akkoriban futó Grace Klinika sorozatra is gondoltak),hogy elővigyázatosabban járjanak el a filmek készítésénél. Megtudjuk a cikkből,hány beteget visznek műtőbe az intenzívről a valóságban és a sorozatokban,vagy mennyi egy baleseti sérült beteg átlagos felépülési ideje a sorozatokban és a mindennapi valóságban. Az orvosok azt is kiemelték:a kórházi sorozatoknak nagyon nagy a felelősségük,mert sok potenciális páciens kizárólag ezekből szerzi egészségügyi ellátással kapcsolatos ismereteit.A cikk rövid,de nagyon tanulságos,elgondolkodtató. (Szerző jelölése nélkül:Fantázia és valóság. Sorozatos félreértés. HVG,2018.március 8., 38.oldal)
Megjegyzés küldése
További információk

Félmillió éves faépítmény

 Korábbi tudásunk szerint az első faépítményeket Kr.e.9000 körül építették őseink. Úgy tanultuk, hogy az ősember kizárólag kőből készítette eszközeit és barlangokban aludt. Azonban tavaly, a zambiai Kalambo-vízesésnél olyan régsézeti leleteket találtak a Liverpooli Egyetem kutatói, melyek azt igazolják, hogy kb. félmillió évvel ezelőtt már készített magának faépítményeket az ember. Nem kissé írja ez át mindazt, amit eddig őseinkről tudtunk.  Akit részletesebben érdekel a téma, olvassa el a Demokrata 2023.szeptember 7-i számában Somorjai Viktória kitűnő cikkét. Ebből megtudhatjuk, melyik emberfaj is épített különös faépítményeket a vízesés partján. Megtudjuk azt is, a régészek szerint miért kell a " kőkorszak" elnevezést valami mással felcserélni. (Somorjai Viktória:Félmillió éves faépítmény.Demokrata, 2023.szeptember 27. 40-41.o.)
Megjegyzés küldése
További információk

Az 1956-os nyári olimpiáról

 A Magyar sporttörténet egyik legizgalmasabb, legkevésbé felderített és rengeteg történelmi tévhitel átitatott eseménye az 1956-os melbourne-i náyri olimpiai játékok. Az IPM 1990.februári számában olvashatjuk Malonyai Péter cikkét, Ki jön haza? címmel, mely segít egy kis rendet rakni az olimpiát illetően. Megtudjuk, miért nem nevezett labdarúgásban a magyar válogatott. Akkoriban csak amatőrök indulhattak az olimpián, Puskásról, Kocsiról és a többiekről pedig elég nehéz lett volna elhitetni, hogy amatőrök. Részletesen flesolrja a Szerző, milyen eredményeket lrtünk el ( csodálatos volt a magyar tornászok, főként Keleti Ágnes szereplése), s megtudjuk azt is, kik nem jöttek haza.  Képet kapunk arról, milyen lehetett sportolónak lenni abban az időben Ausztráliában, miközben Budapesten már zajlottak a fegyveres harcok a szovjetekkel.  A cikk második része Bolvári Antallal készült interjú. A zseniális vízilabdaedző , ekkor még játékos,Ausztráliában maradt, civil pályát választott, egy áruház
Megjegyzés küldése
További információk

Számít a házasságban az iskolai végzettség?

 Számít a házasságban az,hogy a felek iskolai végzettsége milyen?Megdöbbentő,de a magyarországi válási statisztikák szerint igen. A HVG 2019.október 31-i számának 22.oldalán,a hvg ténytár rovatban igen tanulságos statisztikákat olvashatunk. Annak talán örülhetünk,hogy Magyarországon a 2010-es évek végén kb. 51 ezer házasság köttetett évente,s 17 ezer házaspár vált el. A lap közli az elvált párok iskolai végzettségét is,ez viszont megdöbbentő.  2018-ban a mintegy 17 ezer válásból 7493 volt olyan,ahol a felek iskolai végzettsége eltért.Tehát az esetek közel 50 százalékában. Legtöbb esetben a feleség volt diplomás,a férj pedig érettségivel rendelkezett. Ezt követi azon esetek száma,amikor érettségizett feleség vált el szakmunkás férjétől. De 846 olyan eset is előfordult,amikor diplomás férj és érettségizett feleség bontotta fel a házasságát.  Magyar társadalomban,magyar kultúrában tehát igenis számít az iskolai végzettség.Még a házasságban is.Hogy ez jó vagy sem?Mindenki döntse el. Szerin
Megjegyzés küldése
További információk

Almási Tamás filmjét néztem, de nem bírtam végig

 Amikor anno az első EDDA Művek feloszlott, bemutattak a tévében egy filmet. Gonosz filmet.Almási Tamás:Kölyköd voltam című alkotását. Nem bírtam nézni, ahogy Attis, Slamó,Zsöci és Buksi egymásnak esik.  Tegnap, közel 40 évvel később újra megnéztem Almási sok botrányt kiváltó filmjét. Most sem bírtam nézni. Szörnyű volt látni, ahogy négy, igen tehetséges ember egymást fúrja-faragja, s mindezt azért, mert- na ez a kérdés,negyven év után is. Hogy miért.  Az EDDA művek feloszlása a huszadik századi magyar kultúrtörténet egyik legszomorúbb epizódja. A bánatot csak részben enyhíti az, hogy 1985-ben Pataky Attis újraalakította a bandát, s sok kitűnő dallal ajándékozták meg a közönséget.  Csak azt az 1983-as feloszlást, csak azt tudnám feledni. Nehéz. 
Megjegyzés küldése
További információk