Írott és elektronikus média régen és ma

Az önkormányzati választások közelednek, a balliberális oldalnak megint a második hely jut. Szanyi Tibor, az MSZP agilitásáról elhíresült politikusa pedig új mozgalmat alapított, Igen néven. Erről és az MSZP térvesztéséről olvasható egy igencsak okos és jól megírt publicisztika Sinkovics Ferenc tollából a Magyar Demokrata című hetilap 2019.szeptember 11-i számának 24.oldalán. Sinkovics részletesen leírja, hogyan veszítette el Kádár-nosztalgiás szavazóbázisát az MSZP, miközben került egyre közelebb a szintén szavazóbázisát veszítő liberális oldalhoz. Szanyi Tibort Sinkovics olyan politikusként mutatja be, aki a pártján belüli fokozatos térvesztést érzékelvén, inkább előremenekül, semminthogy be kelljen ismerni vereségét. Ezen jelenség része az Igen mozgalom megalapítása is. Nem mellesleg: Az Igen mozgalmon még valamit csiszolni kell, 2019.szeptember 17-én délelőtt 10.12-kor ütöttem be a keresőbe, és inkább csak a mozgalomról írt cikkek jöttek fel, az Igen weboldala sehol. Nem baj,

Ferenc pápa megváltoztatta a Miatyánkot, " ne vígy minket a kísértésbe" helyett " ne engedj bennünket kísértésbe esni" az új katolikus szöveg. Ferenc pápa azzal indokolta a változtatást, hogy Isten nem engedi az embereket kísértésbe jutni. Protestánsok vitatják ezt az értelmezést, a Reformátusok Lapja 2018.január 14-i számában Vladár Gábor református teológus indokolta meg, hogy miért helyesebb az eredeti változat. Szerinte azért, mert Isten igenis engedi az embert kísértésbe esni, Isten gyakran állítja az embert mindenféle próbák elé. Ha belegondolunk, igaza van Vladár Gábornak. Már csak azért is, mert próbák által, hosszútűrés által erősödik a hit. Magyarul: teher alatt nő a pálma. Ha nincs elég teher, Isten majd ad. De ad elég eszközt, képességet arra is, hogy az egyén győztesen kerüljön ki a kísértések elleni harcból. Ha belegondolunk, tavaly ez a Miatyánk- reform nem volt vezető téma a fősodratú magyar médiában. Merthogy a magyar lakosság igen kis hányada

Mi a baj Budapesten? Ha az ember olvassa a mno.hu portált ( például 2019.szeptember 16-án), az az érzése, hogy a főpolgármester-jelöltek harcában Tarlós utcahosszal vezet. Amikor azonban az ember a számokra pillant, azt látja, hogy Tarlós előnye mindössze néhány százalék. Akkor mi a baj? Semmi. Tarlós István kevéssel vezet- ez jobb, mint kevéssel hátrányban lenni. Karácsony Gergely mögött felsorakozott az egész ellenzék- kivéve Puzsér hívei- úgyhogy Tarlós jelenleg majdnem az egész magyar ellenzéket veri. Ez a legfontosabb. Hogy miért nem nagyobb az előny? Ennek van történelmi oka, és van média-kommunikációs oka. Történelmi ok: az úgynevezett liberális értelmiség- mely maga is eléggé heterogén politikai csoport- többsége Budapesten él. Média-kommunikációs ok: túlzottan kihegyezték a kampányt Karácsony alkalmatlanságára. Ha valaki ennyire hülye, már bocsánat, akkor hogy lehetett belőle polgármester?-teszi fel a kérdést az egyszerű választó. Főleg, ha fiatal, és nem tapasztalta

Guiglielmo Marconi, a rádió feltalálója, mára legendává nemesedett, ám egyike volt azon kevés feltalálónak, akik már saját korukban szédítő karriert futottak be. Kate Carew újságíró, később az első női karikaturista, a 20.század eleji amerikai média fontos és egyre fontosodó alakja, interjút készített a Mesterrel, mely megjelent a New-York Tribune 1912.április 14-i számában. Maga az interjú mai szemmel inkább megmosolyogtató, ugyanis arról szól, milyen nehéz interjút készíteni egy feltalálóval. Kicsit posztmodernes, de attól még elvezhető. Carew nem készített vezérfonalat, inkább összevissza kérdezgette Marconit, olyanokról, hogy hisz-e a spiritizmusban, meg hogy melyik nemzetnek köszönhet legtöbbet. Marconi, természetesen, Olaszországot említette. Szóval, mai olvasó szemével az egész nagyon irodalmi, ugyanakkor eléggé döcögős, csikorgós, szerintem nem menne át vele egy mai kommunikáció-szak vizsgáján. Fejlődik az újságírás is. Na. New Yorkot pedig akkoriban még kötőjellel írtak. H

Megjelent a Mandinr internetes közéleti portál hetilap-változata. Hogy ez miért annyira nagy szó, igazzából nem tudom. Eggyel több nyomtatott médiatermék, pont az állítólagos(?) recessszió előestéjén- biztos, hogy jó öltet ez? Jómagam mindensetre kedvelem  mandiner.hu portált, úgyhogy olvasni fogom a hetilapot is, valahogy a picképességgel kapcsolatban vannak aggályaim. De ezek el fognak oszlani hamar, úgy hiszem. Én szurkolok. Hajrá, Mandiner! 

Az Eső című irodalmi folyóirat 2016/3. száma levélinterjút közöl a magyartanításról, annak jelenéről és jövőjéről. Nagyon elit tanárokat kérdeznek, akik nagyon érdekes dolgokat mondanak- túllépnek a " mai diákok utálnak olvasni" jellegű közhelyeken. Fűzfa Balázs például elmondja ( pontosabban: leírja, hiszen a levélinterjú írott médiaműfaj), hogy ő úgy szokta Berzsenyi Dániel: A közelítő tél című versét tanítani, hogy kiemeli a legismertebb sort- Lassanként koszorúm bimbaja elvirít"- és ezt összekapcsolja Einstein relativitáselméletével. Azért ezt meghallgatnám. És: nagyon szerencsések azok, akiknek Fűzfa Balázs a magyartanára. És: amúgy az interjú kitűnő, érdemes minden tanárnak elolvasnia, mert más tantárgyakra vonatozóan is hordoz tanulságokat. Tehát: Eső, 2016/3., 29-45.o. Szokásunkhoz híven csak a főoldalra mutat a link, tessenek olvasni, keresgélni: esolap.hu

Ferdinandy György az 1956-os magyar forradalom és szabadsághrc egyik utolsó élő tanúja. Éppen ezért 2016-ban, a 60. évfordulón, sok-sok ötvenhatos megemlékezésre meghívták. Erről a sok meghívásról, az előadásokon szerzett tapasztalatokról szól az Ötvenhat hatvan perc alatt című elbeszélés. Ferdinandy önmagához méltóan - felelőssgételjes - önironikus - szellemileg nyitott - képes az egyes idősíkok összevetésére - és ami a legfontosabb: nem kárhoztat. Éppen ezért ez a furcsa ötvenhatos elbeszélés nagyon élvezhető, szórakoztató. Miért vágta hozzá az elismert irodalmár a dedikált kötetet egy fiatal íróhoz? Miért reklamálta meg egy fiatal hallgató Orbán Viktort az 1956-os eseményekből ?( mert összekeverte 1989-cel). Hogyan próbált a fogadásra bepotyázni egy házaspár? Szóval, életszerű. Élő történelmi emlékezet. A folyóiratnak- magyar kulturális médiatermékhez képest szokatlanul- nagyon profi weboldala van: esolap.hu . Hírek, alkotások, régebbi lapszámok részletei- nagyon jó. Ponto