A fény hatása a ki nem kelt növényekre

 A fény kezdettől fogva meghatározza növény sorsát, már akkor hatással van rá, amikir még ki sem kelt. Erről szól a Tudomány folyóirat 1988.júniusi számának cikke. Szerzők:Phyllis B. Moses és Nam-Hai Csua. Címe:A növényi gének fénykapcsolói.

A fény tehát már akkor hat a növényi gének egy részére, mikor a növény még mag-állapotban van. Az ilyen géneket nevezi a tudomány fényérzékeny elemkenek ( LRE). Az LRE-kutatás azóta a mikrobiológia egyik kurrens ágáva fejlődött. 
A cikkből megtudhatjuk, mi a fotomorfogenezis ( a fény kialakítja a kikelő növény méretét, alakját). Megismerkedünk egy természetes génsebésszel, az Agrobacterium tumefacians nevű mikrobával, amely génei egy részét a kikelő növénybe ereszti, gyökérgolyvát okozva ezzel. Megtudjuk, miért a Föld bolygó leggyakoribb enzimje a RUBESCO nevű enzim. De tovább is lépünk: megtudjuk, hogyan mérjük meg a növényekbe jutó mRNS mennyiségét. 
Ajánljuk a cikket mindenkinek, akit érdekel a biológia, a mikrobiológia, az agrárium ( a kísérletek egy részet pl. borsón végezték), illetve, aki szeret rácsodálkozni a világ sokszínűségére. Magas szintű, élvonalbeli tudomány, kitűnő nyelvezettel publikálva. 

A kitűnő folyóirat azóta már sajnálatos módon megszűnt, linket ezért nem teszünk ki.