Növényvédő szereknek ellenálló méhek- Jól hangzik, az ötlet mégsem jó

 Időről időre felbukkan a nemzetközi tudományos ( és olykor a mainstream) médiában az a gondolat, hogy genetikai módosítások segítségével ki kellene tenyészteni olyan méheket, melyek ellenállnak a növényvédő szereknek. Legutóbb a Méhész Újság című szakfolyóirat 2022.júliusi számának egyik cikkében ( A génszerkesztés előnyeiről és hátrányairól.20-21.o.) találkozni ezzel a elképzeléssel- a szerző nem ért egyet az elmélettel).  A megoldás támogatói azzal érvelnek, hogy az immunitás növelésével egyúttal növelni lehetne az életben maradt méhek populációját, egyedszámát. 
A dolog azonban több ok miatt sántít.
- Ha adott területen hirtelen megszaporodna a méhpopuláció, felmerülne az a lehetőség, hogy megfelelő élőhely és táplálék hiányában a rovarok egymás ellen fordulnának. Hiszen növényből ugyanannyi lenne, mint tavaly, méhből viszont több.
- Pszichológiai nézőpont: Tegyük fel, kiskerttulajdonos vagyok. Ha tudom, hogy az általam használt növényvédő szer nem karosítja a méheket, bátrabban használok belőle. Hiszen nem árt...legalábbis így tudom, ezt írják a szakfolyóiratok. Tehát szórom ezerrel. A káros anyagokból így több kerül a talajba, levegőbe.
- Nemcsak a méhek poroznak növényeket. Ha adott területen a méhek ellenállóvá válnak a növényvédő szereknek, a többi beporzó rovar viszont nem, akkor torzul a terület élővilágának összetétele.
Tehát: összességében véve nem jó ötlet, hogy növényvédő szereknek ellenálló méheket hozzunk létre génmódosítással. A cikkben található további elképzelések viszont, melyek a méhekre igencsak veszélyes Varroa atkák ritkítását, pusztító hatásuk megfékezését irányozzák elő, stílszerű kifejezéssel szólva:igencsak életképesek.