Írott és elektronikus média régen és ma

Az Antenna a Magyar Evangéliumi Rádió Alapítvány kiadványa. A folyóirat 2018/4. számában olvashatjuk Ittzés István nagyszerű írását, " Megújul ifjúságod" címmel. A cikk Szerzője leírja, micsoda károkat okozhatnak az ember életében az okkult ideológiák, káros meditációk. Szót ejt Freudról és a pszichoanalízisről is. Ezt írja: " Mégis Freud leutánozta a gyónást, de az volt a téveszméje, ha kibeszéljük a bűnt, a rosszat, akkor megszabadulunk tőle". ( 16.o.). Nagyon sokat gondolkodtam ezen a mondaton, mivel életem egy szakaszán magam is jártam pszichológusokhoz, pszichiáterekhez. Azt kell mondjam, egyetlen pillanatra sem éreztem, hogy a bűn és a baj kibeszélésével megszabadultam volna bármitől is. Inkább egyfajta eszköznek tekintettem ezt a bizonyos kibeszélést: én elmondom a problémámat, kedves doktornő, Ön pedig mondjon rá valami megoldást. A pszichoterápia egy idő után elszemélytelenedik, pusztán kommunikációs technikává válik: valahogy ki kell tölteni az egy órá

Kovács Vilmos( 1929-2017) grafikus plakátokra specializálta magát. Méghozzá filmplakátokra. A Magyar Iparművészet 2018/4. számában részletes beszámoló olvasható a Műcsarnokban rendezett kiállításából, amely nem más, mint Kis magyar Filmtörténet. Olyan, kitűnően megalkotott plakátokat láthatott a nagyérdemű, mint a Koldus és királyfi című Mark Twain- filmadaptáció plakátja, vagy mint a nyolcvanas évek nagy sikerfilmjének, a Piedone Hong-Kongban című, művészileg nem éppen veretes opusának hirdetménye. Kovács Vilmos alkotásai realisztikusak, s ha kép zőművészetben beszélhetünk mágikus realizmusról, akkor azok. A népies, az urbánus és a techno-motívumok egymás mellett élnek, békés Kovács Vilmos- ságban. Olyan művész volt ő, aki valóban saját világot teremtett. És ezt a világot, Istennek hála, mások is élvezik. Itt pedig a folyóirat weboldala: magyar-iparmuveszet.hu . Ha rákattintanak ( 2019.szeptember 19.), nagyon szép virtuláis válogatást láthatnak. 

Ferenc pápa megváltoztatta a Miatyánkot, " ne vígy minket a kísértésbe" helyett " ne engedj bennünket kísértésbe esni" az új katolikus szöveg. Ferenc pápa azzal indokolta a változtatást, hogy Isten nem engedi az embereket kísértésbe jutni. Protestánsok vitatják ezt az értelmezést, a Reformátusok Lapja 2018.január 14-i számában Vladár Gábor református teológus indokolta meg, hogy miért helyesebb az eredeti változat. Szerinte azért, mert Isten igenis engedi az embert kísértésbe esni, Isten gyakran állítja az embert mindenféle próbák elé. Ha belegondolunk, igaza van Vladár Gábornak. Már csak azért is, mert próbák által, hosszútűrés által erősödik a hit. Magyarul: teher alatt nő a pálma. Ha nincs elég teher, Isten majd ad. De ad elég eszközt, képességet arra is, hogy az egyén győztesen kerüljön ki a kísértések elleni harcból. Ha belegondolunk, tavaly ez a Miatyánk- reform nem volt vezető téma a fősodratú magyar médiában. Merthogy a magyar lakosság igen kis hányada

A Heti Válasz 2018.január 18-i száma interjút közöl Szörényi Leventével és Bródy Jánossal a közelgő Fonográf-koncert kapcsán. Nagyon örülök, hogy a magyar Beat és country két legendás alakja újra együtt zenél, nem pedig a sajtóban kiabálnak egymásra kígyót-békát.. Ami az interjúból megragadott, az a Valaki vár című dal. A Valaki vár a Fonográf együttes 1974-es száma, jó dal, de azért világsláger nem lett belőle. 1974. Ehhez képest igencsak modern a szöveg ( a dal szövegét itt találod: http://www.zeneszoveg.h u/dalszoveg/37076/fonograf/valaki-var-zeneszoveg.html Szóval, olyan dolgokról tesz említést Bródy János szövege, mint: - algoritmikus gondolkodás - műholdas koordinátalapú helymeghatározás ( ld. későbbi GPS) - gondolatok láthatóvá tétele - gondolatok mesterséges fókuszálása - mesterséges fénytörés - végtelenített optika - pontok formájában memóriában rögzíthető gondolatok. Nem semmi, 1974-ben. Az efféle dalszövegekről azt gondolom, hogy prófétikusak. Nincs rá más magy

A Reformátusok Lapja 2018.november 11. számában olvashatunk egy igencsak megható, megindító írást. Végh Tamás: Mai élethelyzetek című cikkének hőse Eszti néni, 97 éves özvegyasszony, aki azért jött, hogy a temetését intézze el a lelkésszel, mire ő elmagyarázta neki, hogy a mennybe nem lehet magunkkal vinni a bűneinket, és hogy kérni kell Istent, hogy bocsásson meg, majd köszönetet mondani ezért. Eszti néni először megsértődik, aztán szíve megindul és engedelmeskedik. Megköszöni Jézusnak az engesztelő áldozatot. Nekem az jutott eszembe erről a cikkről: hány és hány ember hiszi magáról, hogy bűntelen? Hány és hány ember felejti el, hogy szokott olykor irigy lenni, olykor féltékeny, a kapzsiság is megkísérti olykor, és a pletykálás bűnébe is beleesik időnként. Az emberek valahogy ezt elfelejtik. Csakhogy Isten számontart mindent. Ha jön az a pillanat, amikor az Ítélőszék elé kell állnunk, akkor tisztának kel, hogy találtassunk. Ehhez pedig úgy kell élnünk, mint a bibliai okos szüzeknek

Európa demográfiai mutatóit figyelembe véve hatalmas szenzáció- és ez az igazi szenzáció- hogy a Romániában, pontosabban: Erdélyben, található Szászfenes község lakossága az utóbbi huszonhat évben 400 százalékkal nőtt. Erről az elképesztő csodáról- mert szerintem arról van szó- a Reformátusok Lapja 2018.január 14-i száma annak kapcsán számol be, hogy a megnőtt közösség miatt szükség volt új református templomra, amit annak rendje és módja szerint fel is építettek, fel is avattak. 400 százalék- szerintem bármelyik magyar, szlovák, olasz, de még bármelyik amerikai település is boldogan kiegyezne ilyen növekedéssel. Azt már mondanom sem kell, hogy nem migránsok befogadásával lett ekkora ez a szám. Egyszerűen a környék lakóit érdekelni kezdte Szászfenes. Sokan más falvakból költöztek ide. A helyi lakosok pedig családot alapítottak, merthogy az embernek családban kell élni. Nem igazán értem, hogy a fősodratú magyar média miért nem büszkélkedik Szászfenessel... Azt gondolom, hogy Szász

Vajon mit is tudunk Hegyi-Karabahról? Talán annyit, hogy a Szovjetunió felbomlása után ( vagy még előtt?) ezért a területért vívtak ádáz háborút azeriek és örmények. Hogy azóta mi van ott, arról az átlag magyarnak halotthalvány gőze nincs. Ezt a tudatlanságot hivatott eloszlatni Vörös Szabolcs írása, mely a Heti Válasz 2018.március 1-i számában jelent meg. Nagyon rokonszenves, úgynevezett " impresszionista" riport: szerző a benyomásait írja le, ezt támasztja alá történelmi tényekkel. Nagoyn jól sikerült írás, érdemes lenne minden újságíró- hallgatónak elolvasnia. Ami engem legjobban megragadott, az az, hogy ezek az emberek élvezik azt az abszurd történelmi sztorit ,ami velük történik. Nem játsszák az áldozatot, nem siránkoznak, jól érzi magukat nemzetként. Derűsek, mosolyognak, semmi mesterkéltség. Szegénységről pedig szó sem esik. jó olvasni ilyesmit, még akkor is, ha a világ egyik eldugott zugáról, Hegyi-Karabahról van szó.

A Heti Válasz a magyar sajtó- és médiatörténet egyik tragikus fejezete. Az történt, hogy amikor Simicska összeveszett Orbánnal, a Heti Válasz kihátrált a kormány mögül, aztán pedig szépen bebukott. Egy kitűnő újságot bedarált a politika. Mert valóban kitűnő újság volt. A 2018.május 17-i számban például interjút olvashattunk Hortobágyi Ciril pannonhalmi főapáttal, aki többet között szólt a katolikus egyház egyik " legforróbb" kérdéséről a cölibátusról. Erről a következőket mondta. " ...jó lenne visszatérni a kereszténység első ezer évének gyakorlatához, amikor a világi papság nem kötődött a nőtlenséghez, hiszen így a klerikusok teljesebb képet alkothatnának például a szexualitásról". (27.oldal). Felfogtuk? Magyarország egyik katolikus vezetője, a pannonhalmi főapát, a papi nőtlenség, azaz a cölibátus ellen foglal állást egy országos hetilapnak adott interjúban! Azt kell mondjam, ez egyháztörténeti jelentőségű média-megnyilvánulás! Jómagam protestáns vagyok, csak

"Se csók, se báj, csak magány, csak háj, hát hálj, akivel csak tudsz, aztán meg hadd dagadjon a buksz." Félreértés ne essék, ez nem a Heti válasz cikkéből van, ez egy punkegyüttes nótája nyolcvanas évekből.A Heti Válasz 2018.február 1-i számában Élő Anita írt okos, meglehetősen sokkoló cikket (Magányos szívek országai) arról, hogy mily sok magányos ember él Angliában ( itt magányügyi minisztériumot is alakítottak), és Magyarországon, ahol is félmillió embernek nincs senkije. Gyereket csinálni/szülni nem akarunk. Egymással foglalkozni nem akarunk. Mindenki bele van fordulva a maga bajába. Katasztrofális érzelmi és szellemi állapotban vannak Európa népei, s hogy ezen hogyan lehetne segíteni, azt mindjárt írom ( és ezzel túl is léptünk az említett cikken, mely különben nagyon jó, gondolat-és önébresztő). Szóval, hogyan lehet segíteni a magányon? Egy büdös nagy Megtéréssel. Ha az ember odaadja magát Istennek, egy barátja már mindenképpen van. És ez a barát élő, kommunikatív

De sok dolog történt egy év alatt..mindenesetre örömmel olvastam a Magyar Narancs 2018.január 25-i számában B.Simon Krisztián interjúját Wolfgang Merkel ( csak névrokonok a kancellárral), német politológussal, aki nem akárki, mert több amerikai egyetemen is oktatott már, és aki szerint - Merkel kormányzása már lecsengőben, a kancellár asszony az utolsó idejét tölti hivatalában - A választási kampányokat belpolitikai témák uralják - Az egyes pártok belülről is megosztottak a koalíció kérdésében - Orbán Viktort azért látják vendégül német politikusok, mert szimbólum. Ez utóbbi állítással nem feltétlenül kell egyetértenünk, a helyzetelemzés alapvetően jó. Sőt: az lenne kívánatos, hogy mindig ilyen mélységű elemzéseket olvashassunk az írott és elektronikus médiában. remek cikk. xxxxxxxxxxxxxx De azért kattints rá erre a blogra is: konyv-ajanlo.blogspot.com

A Heti Válasz 2018.június 7-i számában olvastam Élő Anita cikkét egy finnországi kísérletről. 2000 ember számára havi fix alapjövedelmet folyósítottak, forintra átszámolva havi 180 000 HUF értékben. Nálunk,Magyarországon, olyan politikai jellegű vita van az alapjövedelem körül. Az ellenzők rendre előhozzák azt az ércet, hogy aki munka nélkül kap pénzt, az nem fog dolgozni. Véleményem szerint ez egyáltalán nem biztos, sőt, lehet, hogy alapjövedelmet kap, annak lesz arra tőkéje, hogy elindítsa saját vállalkozását. De ez konzervatív észjárással nem így van. Aki segélyt kap- szól a konzervatív filozófia- az lógós, parazita. Pedig nem ártana kissé feltőkésíteni a magyar társadalmat, főképp a fiatal generációt. Ha pedig valaki bebizonyítja, hogy más országban már működik a dolog, arra azt mondják:hja, Finnország az nem Magyarország, ott mások az emberek. Így aztán nekünk soha nem lesz alapjövedelmünk. Jómagam tehát pártolnám azt az ötletet, hogy Magyarországon is vezessék be az alanyi

A Történelmi Szemle a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének folyóirata, évente 4 alkalommal jelenik meg. A 2018/4. szám kék színű címlapja kiváló, konzervatív értelemben esztétikus. Ami a tartalmat illeti: minden történelem szakos hallgató és tanár számára kötelező olvasmánnyá tenném Fodor Pál és Pók Attila tanulmányát, melynek címe:A Magyarság Európában.ezer év a határon. A tanulmány voltaképpen egy bécsi konferencián elhangzott előadás szerkesztett vázlata. Nagyon szépen és pontosan mutat rá arra, milyen történeti-politikai dilemmák előtt állt a magyarság több, mint ezeréves története során. A szerzőpáros több ízben, több korszak kapcsán is kiemeli a nyugati és keleti egyházak eltérő beágyazottságát. Nyugaton az egyház fontos társadalmi és gazdasági intézmény, keleten kolostori és része az államnak. De nemcsak ezért lenne érdemes mindenkinek elolvasni ezt a tanulmányt. Persze, ezzel nem merül ki a Történelmi Szemle 2018/4. kinc

Az Alföld Debrecenben megjelenő irodalmi, kulturális és művészeti folyóirat. A 2018/10.szám nagyon érdekes címlappal jelent meg. Egyetlen szó:Összeomlás. Mint kiderült, nem kell aggódni, az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásának századik évfordulójáról van szó. Ennek kapcsán közöl a lap egy beszélgetést Hermann Róberttel,Hodossy-Takács Előddel, Püski Leventével, Szirák Péterrel,Velkey Ferenccel. Mindannyian a maguk szakterületén tanulmányozható összeomlás- jelenségekről számolnak be. Nagyon érdekes például, ahogy Velkey Ferenc Széchenyi és Kossuth személyiségét hasonlítja össze. Széchenyi minden egyes, a nemzetet ért trauma után összeomlott, Kossuth pedig született optimistaként mindenben meglátta a jót. Hodossy-Takács Előd Izrael megszületéséről beszél, Izrael csak úgy jöhetett létre, hogy Kánaán elpusztult. Nagyon érdekes, izgalmas, igazi értelmiségi produktum, ne hagyják ki! 

A Magyar Hírlap igen magas színvonalú polgári közéleti napilap, konzervatív szellemiségű. A 2018.november 6-i szám fő témája Orbán Viktor miniszterelnök valamint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kínaiakkal való tárgyalássorozata. De olvashatunk a SZEVIÉP vezetőinek ügyéről, az amerikai félidős elnökválasztásról, valamint a kormány családtámogatási programjáról. És ne feledjük a sportrovatot... Nézd meg ezt a blogot is: konyv-ajanlo.blogspot.com

Mindig is izgatott, miféle okból gyűlöli ennyire Magyarországot és az Orbán-kormányt Judith Sargentini holland EP-képviselő. Mi hajtja ezt a nőt, mi a motivációja, a pénzen kívül persze...A Magyar Idők konzervatív közéleti napilap 2018.szeptember 11-i számának első oldalán megtaláltam a választ kérdésemre. Judith Sargentini ugyanis már nem sokáig lesz EP-képviselő. Jövőre nem indul az EP-választásokon. Odalesz a húsosfazék, ezért neki majd otthon kell boldogulnia. Ehhez azonban az kell, hogy megválasszák, ahhoz viszont az szükséges, hogy ismerjék. Sargentini asszony tehát Orbán Viktor mocskolásával egyfajta ön-marketinget folytat, az is lehet, hogy nem is érdekli az egész. Csak róla beszéljenek, csak az ő nevétől legyen hangos az írott és elektronikus média, mert különben mehet vissza dolgozni. Az pedig nem az erőssége. Eddig persze nem megy a Magyar Idők cikke. Ők tényeket közölnek. Egy blogger viszont megteheti,hogy véleményt nyilvánít. Hát itt van: az egész gusztustalan. Sargent

Mindig örülök, ha komoly formában bukkan fel a hazai médiában az oktatás kérdése. A Magyar Idők 2018.július 20-i számában egy államtitkár nyilatkozik, és végre, politikusként úgy beszél, ahogy az szám íze szerint való. Az elmúlt évtizedekben az oktatásról folytatott politikai-társadalmi viták egyik kardinális kérdése volt az, hogy túl vannak-e erőltetve a tanulók. A liberálisok rendre csökkenteni akarták a tananyagot, a konzervatívok erre mereven ragaszkodtak a meglévő struktúra megőrzéséhez. Most, 2018-ban, hegeli nyelven szólva, eljött a szintézis ideje. Bódis József oktatási államtitkár szerint nem csökkenteni vagy növelni, hanem súlyozni kell a tananyagot. OK! Merthogy vegyük például a történelmet. A gimnazisták tanulják Kheopsz fáraót, a Gracchusokat, Sullát- de nagyon keveset tudnak a kelet-európai kommunista rendszerekről. Szerintem fogalmuk sincs, ki az a Gierek vagy éppen Dubcek. Pedig a közgondolkodást inkább az utóbbiak foglalkoztatják, mint az ókori reformerek. Szerintem i

Az m4 sport 2018. július 4-én este nyolc órakor összefoglalót adott a labdarúgó VB nyolcaddöntőinek góljaiból. Számomra csalódás volt, ennél jóval többet vártam az amúgy eddig a VB-t kitűnően közvetítő közszolgálati sportmédiától. Először is: nem tetszett a háttérben végig szóló zene. Egyszerűen idegesített. Másodszor: ha valaki nem látta ezt vagy azt a meccset- ez Magyarországon gyakran megesik, még mindig gyakori eset, hogy az emberek több munkahelyen dolgoznak, hogy egyáltalán kenyeret tudjanak venni- szóval, ha valaki nem látta a meccset, az a néző valami összeszedettebbre vágyik. Ki lőtte a gólt, hányadik percben, ki kell írni a gólszerző nevét, mert nem biztos, hogy mindenki tisztában van a legjobb uruguayi középhátvédek nevével. Mindettől eltekintve persze szórakoztató volt a műsor, de többre vágytam. Valami elemzésfélére, okoskodás nélkül. xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx Hirdetés Gondoskodjon családja pénzügyi jövőjéről, készüljön fel a legrosszabb esetekre is! Kössön jó

Egy óriási jelentőségű esemény szerepel a Magyar Hírlap 2018.július 4-i számának címlapján. Angela Merkel német kancellár és Horst Seehofer német belügyminiszter, a CSU elnöke megállapodott arról, hogy nem veszik át a más országokból érkező migránsokat. Merkel asszony számára ez a megállapodás hatalma továbbélését jelenti, Seehofer pedig szabad kezet kap erőskezű migrációs politikájának véghezvitelére. Őry Mariann cikke a 3. oldalon szépen és korrektül megmagyarázza az egész eseménysort, voltaképpen nem más a cikk, mint a címlap hatalmas, szinte ordító " Angela Merkel hátraarca" feliratának kibontása. Ha média-stratégiailag nézzük, az ügy kétesélyes. Mert ha a Kedves Olvasót már nem érdekli Merkel asszony, meg aztán unja már az egész német politikai huzavonósdit, akkor lehet, hogy nem veszi meg az újságot. Viszont az az olvasóközönség, amely Magyar Hírlapot olvas és pláne vásárol, nyitott az ilyen témákra. Úgyhogy a hatalmas címfelirat ebben az esetben bejött. Nem fényezni

A Magyar Hírlap 2018.június 28-i számának 5. oldalán olvasható Harle Szilvia külpolitikai témájú cikke, melyben a Szerző arról ír, hogy Angela Merkel német kancellár egyre ellentmondásosabb helyzetbe kerül. Bevándorláspárti politikáját a német nép többsége nem helyesli, ugyanakkor belügyminisztere, Horst Seehofer, aki nem mellékesen a CDU koalíciós partnerének, a CSU-nak elnöke is, azonnali és egyoldalú megoldást sürget a migrációra- ezt viszont Merkel ellenzi, méghozzá annak ismeretében, hogy népszerűsége 30 százalék alatt van. Harle Szilvia cikke rendkívül színvonalas, példamutató. Miért? 1. Kizárólag valós tényeken ,csúsztatásmentes adatokon alapul. 2. Nyugodt, okos hangvételű, valóban tájékoztatni akar, nem sugalmaz, nem manipulál. 3. Nyelvezete érthető minden intelligens ember számára, nem kell hozzá felütni az Idegen szavak szótárát. Csak így tovább, az Olvasók nevében kívánom! Itt a Magyar Hírlap linkje: magyarhirlap.hu xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx Nézze meg ezt az

Kitűnő közvetítés az m4-en Argentína...A VB előtt nagyon sok szakértő, szurkoló nagy favoritnak kiáltotta ki, mondván: Lionel Messi, a jelenkor labdarúgásának nagy csillaga biztosan megragadja pályafutása utolsó lehetőségét. Hát, ehhez képest az első két fordulóban nem történt semmi. Argentína szenvedett, az m4 kommentátorai is értetlenül álltak az eset előtt. Aztán 2018.június 26-án megtörtént a csoda. A ki-ki meccsen, Nigéria ellen, Messiék feltámadtak. Valami elementárisan jó futballt mutattak be. Győztek, igaz, csak egy góllal, de aki látta a derbit, megmondhatja: Nigériát csak a szerencse óvta meg a nagyobb vereségtől. m4 a nyerő! Le vagyok nyűgözve az m4 stábjától. Nagyon profik, korrektek, nem szurkolnak senkinek, csak a jó futballnak, és élvezhetők!! Ez a valaha legjobban közvetített labdarúgó VB, pedig e sorok rajongó írója látott már egypárat. Úgyhogy m4 a nyerő! xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx Kattints ide is: keresztenyeknek. blogspot.com