Írott és elektronikus média régen és ma

 Bevallom,nem szeretek mások válásáról olvasni. Nekem is elváltak a szüleim,szörnyű időszak volt.  A minap került a kezembe az Alföld irodalmi,művészeti és kritikai folyóirat 2015/11.száma. A "nyitódarab"Oravecz Imre Matyi című verse. Ha nagyon röviden akarnám összefoglalni:epizódok egy válás történetéből. Nagyon komoly,nagyon jelentős vers. Leírja,ahogy a gyerek hitet tesz apja mellett (vonalat húz,amit anya nem léphet át),aztán nagy vonalakban megismerjük egy hazug rágalmazás történetét,majd az óvodás gyerek érdeklődik saját jövőbeni élete felől-a gyermek kísérletei arra,hogy felfogja,s ha már felfogta,túlélje a változást. A család széthullása tönkreteszi a gyerek biztonságérzetét.  A lelki vonatkozásokon túl azért tartom jelentősnek Oravecz Imre versét,mert nem veszem észre,hogy verset olvasok. Nem azon jár az eszem,hogy a forma most hogyan illeszkedik a mondanivalóhoz,hanem átérzem ennek a gyereknek minden szenvedését. Nem érti még,csak a tényt fogja fel,és szomorú. Szomo

 Annak idején fél Európa,benne Magyarország médiakedvence volt a Derrick című német krimisorozat. Horst Tappert feledhetetlen karakterét soha nem feledi el,aki csak egyszer is látta.  A sorozat egyik legjobb epizódja a Hívás éjszaka. Autóbaleset miatt haldoklik egy férfi,és papot kér. Anton meglátogatja a haldoklót,hogy vigaszt nyújtson neki. Ám az utolsó perceit élő férfi rábíz egy feladatot,amit mi,nézők,nem tudunk meg. Közben a lelkész családja igencsak furcsállja az egészet,arra kérik az egyházfit,legalább azt mondja meg,hová megy. De a lelkész hajthatatlan:ezt csak Isten tudhatja. Másnap reggel a lelkészt holtan találják,valaki leszúrta. Éééés innentől nagyon jó a film! Megtudjuk,hogy a balesetben elhunyt férfi utazási irodát üzemeltetett. Szépen,fokozatosan feltárul előttünk az egész család,az a rengeteg mocsok,amiben úsznak,az a sok titok,amit hordoznak magukkal. Nagyon jó karakterek,bűnösök,de egyben szánandók,esendők is. Derrick mondja is:neki nem az erkölcsi ítélkezés a dolga

 Azon néprajzosok,társadalomtörténészek,történelem szakos egyetemi hallgatók számára,akiket érdekel a honfoglalás előtti kor magyarságának társadalma,egy nagyszerű cikket ajánlunk. A Múzeumi Kurír c.folyóirat 1975.júniusi számában(42-48.o.) jelent meg Katona Imre tollából A magyar őstörténet kutatásának néprajzi forrásai című cikke. Nem is annyira a forrásokról ír nekünk Katona Imre,hanem összegzi,összeveti a régészet,a történelem eredményeit a néprajzosok kutatási eredményeivel. Megtudjuk,éltünk-e őstörténetünk időszakában matriarchátus keretei között. Képet kapunk arról,hogyan alakult ki családi alapokon nyugvó társadalomból nemzetségi alapokon nyugvó társadalom. Választ kapunk arra a kérdésre,honnan ered "szer"szavunk,és miért maradt fenn a honfoglalás kora után is. Az egyik örök kérdésről,a totemről is nagyon érdekes álláspontja van Katona Imrének.Meggyőzően írja le a Szerző a nemzetség jellegét és szerepét. Ami számomra legérdekesebb volt,az a nemzetség viszonya a többi

A Timóteus c. adventista keresztény folyóirat 1998.decemberi számának 3.oldalán érdekes cikk olvasható a tv-függésről. Egy amerikai médiakutató azt írja,egy hatéves gyerek több idő tölt el a tévé előtt,mint amennyit valaha is beszélgetni fog a szüleivel. Mi erre a megoldás?Egy másik kutató,bizonyos Dick Rolf szerint a szülők beszélgessenek a gyerekkel,és osszák meg velül a bibliai értékrendet. A cikket olvasva két kérdés,pontosabban:véleményszerű megállapítás, jut eszembe: 1. Ha ez ilyen egyszerű,akkor a hitben nevelt keresztény gyerekek között miért vannak médiafüggők? 2. Sajnos,sok családban már nem a gyerek a médiafüggő,hanem a szülő. Anyuka agyba-főbe nézi a sorozatokat,meg "közösségileg kommunikál"a barátnőivel. A gyerek azt hiszi,hogy ez a normális,így aztán átveszi a viselkedésmintát. Sajnos,keresztény családban is láttam már ilyet. Ilyenkor mi a megoldás? Ja:a cikk még az internet elterjedése előtt született...

Massachusetts állam legnagyobb lapjának, a Boston Globe-nak online kiadása szerint ( letöltve 2020.08.07.,11.óra 32 perc)az amerikai értelmiség egyik fellegvárában a jövő tanévet a koronavírusjárvány miatt online oktatási formában kezdik meg. Minden bostoni iskolában, a legalsó elemitől a világhírű egyetemekig. Nekünk, magyaroknak, ez már ismerős, arrafelé, Amerikában, ebben a formában még nem próbálták, úgyhogy a kedves bostoni szülők elkezdhetnek azon izgulni, hogy amíg ők a munkahelyen vannak, tanul-e a gyermek, vagy mással foglalkozik. Vagy ott a másik választás: otthon maradnak a gyerekkel, ez viszont jelentős bevételkieséssel jár majd. Kívánjuk a bostoni családoknak, hogy minél kevesebb fáradozással és minél nagyobb eredménnyel vegyék az akadályokat. Mivel az USA-ban az online kultúra eléggé elterjedt és bejáratdott, biztosak lehetünk abban, hogy komoly problémákat nem fog okozni az átállás. Itt pedig, ahogy szoktuk, linkeljük a lap főoldalát: bostonglobe.com

Az emberek többsége foggal körömmel ragaszkodik a hatalomhoz. A kiváltságokhoz, a pénzhez. A nemzetközi média egyik vezető híre 2020.január 20-án pedig az, hogy Harry és Meghan lemondott a brit királyi családban betöltött pozíciójáról. Nem hívatják magukat Királyi fenségnek, és nem kapnak állami pénzt. Én csak mélységes tiszteletemet tudom kifejezni ezzel kapcsolatban. Lemondtak pénzről pozícióról, és felveszik a felső középosztálybeli emberek szerepét. Valószínűleg az állandó felhajtásból lett elegük. Most majd elvonulnak, és élnek egymásért, a családért, normálisan. Minden tisztelet érte. 

A Gyermekünk című folyórat 1987/8. számában nagyon érdekes és szerintem még sokáig aktuális cikk jelent meg Rab László és c. Varga Sándor tollából. Arról szól, hogy mi történik azzal a gyerekkel, akik bolti lopáson kapnak. Nehéz ügy, már a nyolcvanas években is az volt. A gyerekek még nem rendelkeznek gazdasági tudatossággal, nagyon könnyen kísérthetők, nagyon gyakran elönti őket az irigység, és hát szeretnek felvágni, menőnek lenni az osztálytársak előtt. Előfordul, hogy bemennek egy boltba, és nem tudnak valaminek ellenállni. Így hát ellopják. Aztán persze lelkiismeret-furdalásuk van, ahogy az kell. A nyolcvanas években hatályos jogszabályok szerint ilyen esetben azonnal értesítették az iskolát- mint a cikkből is kiderül- nagyobb kárérték esetén pedig fel is jelentették a gyereket. A cikkben nem kapunk egyértelmű választ arra, hogy mit is kell ilyenkor csinálni. Csak azt látjuk, hogy egyik érintett sem akar döntő lépést tenni, továbbpasszolják a felelősséget. Ön mit tenne, ha

Azt gondolhatnánk, hogy a vasárnapi idegbaj a kapitalizmus találmánya és eredménye. A gyerek már reggel fél hatkor az ágyon ugrál, a telefon már fél hétkor cseng, kiderül, hogy nincs otthon vécépapír, stb. Pedig a vasárnapi őrület már a késő Kádár-korszakban is ismert volt, ezt bizonyítja a Gyermekünk folyóirat ( a magyar családi-pedagógiai média egyik zászlóshajója volt) 1986/6. számában megjelent írás, mégpedig bizonyos -m. tollából. Szerző felhívja a figyelmet a nyugalomra, békességre, nagyon egészségesnek tartja, hogy már nem a vasárnapi ebéd jelenti a csúcspontot ( jómagam örömmel emlékszem vissza gyermekkorom vasárnapi ebédjeire, olyan jókat beszélgettünk az uncsitesókkal), és van egy érdekes mondata: sokszor nem vesszük észre, hogy már nem az együttlét a fontos, hanem a lebonyolítás. Na,ez egész Magyarországra igaz. Nem az a lényeg, amit szervezünk, hanem az, ahogy szervezzük. Az a fontos, hogy ki kapja a megtisztelőbb feladatokat, és ki tudja magát kihúzni a munka alól. Az e

Az m4 sport 2018. július 4-én este nyolc órakor összefoglalót adott a labdarúgó VB nyolcaddöntőinek góljaiból. Számomra csalódás volt, ennél jóval többet vártam az amúgy eddig a VB-t kitűnően közvetítő közszolgálati sportmédiától. Először is: nem tetszett a háttérben végig szóló zene. Egyszerűen idegesített. Másodszor: ha valaki nem látta ezt vagy azt a meccset- ez Magyarországon gyakran megesik, még mindig gyakori eset, hogy az emberek több munkahelyen dolgoznak, hogy egyáltalán kenyeret tudjanak venni- szóval, ha valaki nem látta a meccset, az a néző valami összeszedettebbre vágyik. Ki lőtte a gólt, hányadik percben, ki kell írni a gólszerző nevét, mert nem biztos, hogy mindenki tisztában van a legjobb uruguayi középhátvédek nevével. Mindettől eltekintve persze szórakoztató volt a műsor, de többre vágytam. Valami elemzésfélére, okoskodás nélkül. xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx Hirdetés Gondoskodjon családja pénzügyi jövőjéről, készüljön fel a legrosszabb esetekre is! Kössön jó

A Nők Lapja azon női magazinok közé tartozik, amit én még férfi létemre is gyakran elolvasok. A szépségápolási jótanácsok persze nem érdekelnek, a tanulságos, sokatmondó interjúk viszont igen. A népszerű, több mint 50 éves hetilap 2017/10. számában nagyon tanulságos interjú olvasható az ismert magyar üzletasszonnyal, Kósa Erikával. A sok szép és érdekes gondolat közül csak azt szeretném kiemelni, hogy Kósa Erika fontosnak tartja a családot. Ez meglehetősen szokatlan a sikeres hölgyektől. A kilencvenes évektől kezdve Magyarországon is elterjedt az úgynevezett szinglikultusz ( ld. pl. Szex és New York című film), amely szerint az ember életében legfontosabb a karrier, és a szabadidő tartalmas ( például vásárlással) történő eltöltése, ami pedig a magánéletet illeti, egyik ágyba be, másikból ki. Kósa Erika nem osztja ezt a szemléletet, szerinte igenis fontos, hogy egy üzletasszony legyen ember, legyen anya, magánéletében is teljességet találjon. Nagyon szép és számomra rendkívül rokonszen

  A Sargentini-jelentésről, annak elfogadásáról szóló, nagyon korrekt cikket közöl az origo.hu , Magyarország piacvezető hírportálja, 2018.június 26-án. A közmédiában véleményem szerint kissé felszínesen és pánikkeltő módon mutatták be ezt az egész Sargentini-ügyet. Az origo.hu cikke ezzel szemben rámutat, hogy az úgynevezett hetes cikkely alkalmazása igencsak bonyolult, ahhoz, hogy felfüggesszék Magyarország szavazati jogát, az összes tagállamnak meg kell azt szavaznia. Nagyon okos, mértéktartó írás, melyből valós képet kapunk erről az egész Sargentini- jelenségről. Megijedni nem kell- ezt sugallja a cikk. Persze, nem ijedünk meg, miért is ijednénk, csak egyszerűen elszomorító, hogy Brüsszel- pontosabban: a brüsszeli politikusok tekintélyes hányada- már évek óta ugyanazt a nótát fújja. Szerintük a bevándorlásra azért van szükség, mert a népességfogyást ez ellensúlyozná. Nem tagadhatjuk, hogy Európa népessége fogy, ez a jelenség azonban megállítható, megfordítható. Ez a megfor

A Stern a hajdani Nyugat-Németország egyik legnépszerűbb magazinja volt, mai napig létezik, Hamburgban jelenik meg. Az 1974. szeptember 26-án megjelent számban Leo Sievers írását olvashatjuk a Churchill-családról. Nem Winston Churchill, a második világháború legendás brit miniszterelnöke volt az első " híres" Churchill. A Churchillek a 16.században robbantak be az angol elitbe, Sir Francis Drake-nek, a híres kalózvezérnek felesége az akkori Churchill unokahúga volt. De ezzel nem ért véget a Churchillek koraújkori pályfutása: egyikük Franciaországban, XIV. Lajosnak, a Napkirálynak udvarában élt, mint nagy kártyás, nagy nőcsábász és egyéb életművész. Mivel ez egy cikksorozat második része, a Churchillek további sorsát feltehetőleg a Stern további számaiban olvashatjuk. Annyi reflexiót azért megengednek: vannak családok, akiket hány-vet a történelem, s vannak, akik irányítják a történelmet. Churchillék az utóbbiak közé tartoznak. xxxxxxxxxxxxxxxxxxxX Egy oldal: konyv-ajanlo.bl

A Nők Lapja a hazai írott média meghatározó szereplője immár több, mint 50 éve. Nők generációi nőttek fel Nők Lapján. Meg kell mondjam, hogy jóval színvonalasabb sajtóterméknek tartom a Nők Lapját, mint sok, az utóbbi években indult női magazint. A 2017/52. tehát utolsó számban egy Olvasó érdekes kérdést intézett Vekerdy Tamás pszichológushoz: mi lehet az oka annak, ha egy nyolcéves gyermek a haját tépi? Méghozzá nem is akárhogy: tenyérnyi foltokat tép ki a a saját hajából! Vekerdy Tamás válaszából kiderül, hogy a gyerek és haj kapcsolata teljesen természetes, a haj egyfajta intimitást fejez ki. A hajtépés viszont nagyon is káros, mert azt jelzi, hogy a gyermek nyomás alatt van. Vagy a szülők vagy az tanítónők túl sokat várnak el tőle, és ezzel a kicsi még nem tud megbirkózni. Vekerdy Tamás a pihenést valamint a terápiát javasolja megoldásként. Hát igen, mondhatnánk, bizonyára elszigetelt esetről lehet szó. De nem! E sorok írójának- kinek eredeti foglalkozása tanár- is akadt olyan

Ledöbbentő és sokkoló adat: Magyarországon 2017-ben több, mint 19 000 kiskorú eltűnését regisztrálták. Ez hatalmas szám, egy olyan országban, ahol mindössze 9 és fél millió ember él. Miért is tűnhet el ez a sok gyerek? ( Nagy részük természetesen megkerül) Azért, mert nem jüó nekik hazamenni. Rossza a családi légkör, apa és anya veszekszik, isznak is. Vagy éppen túl jól van tartva a gyermek, vágyik egy kis szabadságra. Sokféle oka lehet. Az a lényeg, hogy hazánkban a világi családok nem működnek jól. A szereplők nem ismerik a helyes arányokat. Apuka túl sokat dolgozik. Anyuka túl sokat idegeskedik. Vagy éppen már folyamatban a válóper. Szóval, nem jó ez így, sehogy. Illetve egyetlen megoldás azért van. keresztény hitre kell térni, családostul. Ezáltal Krisztus lesz a család feje, őt követi a hierarchiában az apa és az anya, és utána jön a gyerek. Ha ez így megvalósul, és szeretet párosul hozzá, a gyerek nem fog elcsámborogni otthonról. Remélhetőleg. xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxXX

A Reager's Digest világszerte népszerű magazin magyar kiadásának 2007.novemberi száma egy nagyon szívszorongató történetet ismertet.( 50-58.oldal). Egy amerikai lány, bizonyos Lucy, ritka bőrbetegséggel jött a világra. Az a lényege, hogy a bőr nagyon gyorsan nő, és folyamatosan hámlik. Elvileg lehetetlen ezzel normális életet élni. Lucy azonban legyőzte az akadályokat, elvégezte a főiskolát, s ma már fogyatékos gyerekekkel foglalkozik. A cikk bemutatja, milyen küzdelmeken ment keresztül Lucy és családja. Legelképesztőbb az a rész, mikor is kiderül: a lánynak minden nap fél ötkor kellett kelnie, hogy a lehámló bőrdarabokat lemossa magáról. Nagyon jó, ha egy fiatalban ekkora erő, ekkora küzdenitudás van. Jó példa lehet a fiatalok többsége számára, akik igencsak le vannak maradva ezen a téren. Pedig küzdelem nélkül nem megy. Az ilyen igaz történetek, mint a Lucy-é igazolják a régi tételt, miszerint nincs lehetetlen, csak tehetetlen. xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx Hasznos tanácsok: ne lég

A Magyar Demokrata című hetilap jobbközép irányultságú, a magyar sajtópiac egyik meghatározója. Főszerkesztője Bencsik András. A 2018. évi 6. szám február 7-én jelent meg. A tartalomból: - Bencsik András cikke szerint egyre többen választják Orbán Viktort és mondanak nemet a baloldalra. - "Az Aranykor krónikája". Budapest 2010 óta folyamatosan fejlődik, a Demszky-éra pangását Tarlós István friss, dinamikus, innovatív várospolitikája váltotta fel, rengeteg fejlesztéssel ( közösségi közlekedés, Bubi, fürdők stb.) - Történelem: Szentesi Zöldi László írása az árulónak kikiáltott Görgeyről, aki méltósággal viselte a meghurcoltatást. ( Megjegyzem: azzal nem értek egyet, hogy Kossuthot " nagy bűvész"-nek nevezi. A történetben pont az a tragikus, hogy Kossuth is, Görgey is jelentőset alkotott a maga területén, csak éppen egymásban nem látták meg az értéket.) -Gazdag István megdöbbentő cikke a migrációról. A menekültsegítő szervezetek munkatársai több esetben szexuális visz