Írott és elektronikus média régen és ma

Elgondolkoztak már azon, hogy a fák, ezek a gigantikus élő szervezetek, hogyan juttatják fel a vizet lomkoronájuk tetejébe? Úgy, mint a kerti slag, vagy úgy, mint a szivattyú? Dr. Zlinszky András ökológus, akadémikus és csapata ennek igyekezett utánajárni. Kísérleteik eredményét a TermészetBúvár címá folyóirat 2018/2. számában tették közzé. A kutatócsapat több, mint húszféle fát vizsgált meg, elsődlegesen abban az összefüggésben, hogy alszanak-e éjszaka, s ha igen, ez kifejeződik-e valahogy mozgásukban, megjelenésükben. A válasz: igen. Minden fa mutat valamilyen változást éjszakánként, néhány centiméterre felfelé mozdulnak, vagy tágulnak, vagy éppen lefelé mozdulnak az ágak és a levelek. De ezzel összefüggésben azt is felfedezték a kutatók, hogy a nappali-éjszakai mozgásnál van egy rövidebb ciklus, ez viszont a víznek a fa testében való mozgatásáért felelős. Olvassák el a cikket, nagyon érdekes, mint hogy maga a TermészetBúvár folyóirat is a hazai nyomtatott ismeretterjesztő média egy

A Rubicon történelmi magazin a hazai ismeretterjesztő médiapiac meghatározó szereplője. A színvonalas folyóiratban a magyar és egyetemes történelemről olvashatunk igen magas színvonalú, egyúttal laikus érdeklődő számára is érthető írásokat. A 2018/5.szám az első világháborúról szól. Kaba Eszter tanulmánya (Magyar hadifoglyok Oroszországban, orosz hadifoglyok Magyarországon a nagy háború idején) nemzeti emlékezetünk egy kevéssé ismert epizódjára, az első világháború emberveszteségére világít rá. A Nagy Háború idején több százezer magyar került külföldre- nem önszántából. Az oroszok, mint az Kaba Eszter írásából kiderül, igyekeztek az adott körülmények között a lehető legjobb ellátást biztosítani a Monarchia hadseregéből odakerült foglyoknak! Ez még nem a második világháború, itt még a polgári erkölcsök illetve a nemzetközi egyezmények valóban meghatározók. Igaz, így is volt tífusz meg vérhas, de messze nem olyan mértékben, mint a II. világháború idején, vagy éppen a GULAG táborokban. S

Az Élet és Tudomány című tudományos ismeretterjesztő folyóirat 2018/5. számának tartalmából, a teljesség igénye nélkül: - A címlapon egy kis leopárd látható ( gondolom, ezzel csalogatja az újság az Olvasókat. Tényleg cuki kis állat). - Nemcsak bárányt, de lovat, patkányt, kutyát is klónoztak azok a kutatók, akik Dolly bárányt " sokszorosították". Az állat ízületi gyulladása a tudósok szerint nem függ össze a klónozással. - Egyiptomban olyan kőzettöredéket találtak, melynek alapos vizsgálata fényt deríthet a csillagközi porfelhő titkára. - Nem olyan régen fedezték fel magyar kutatók a rucaöröm nevű növényt. - Portré Csengeri Tímea csillagászról, aki a Max Planck Intézet munkatársa, és az óriáscsillagokkal foglalkozik. -Ki volt Matteo Ricci és mit csinált Kínában? - Vajon észrevesszük-e embertársunkon, hogy beteg? Nagyon érdekes ezzel kapcsolatban John Axelssohn svéd kutatócsapatának vizsgálata. Az erről szóló cikk a 154. oldalon olvasható. - Oroszország: Szocsi közelében term

A TermészetBúvár című, 1935-ben alapított folyóirat a magyar ismeretterjesztő sajtó egyik legjobbja, öröm szemlézni. A 2017/6. szám tartalmából, a teljesség igénye nélkül: - 2018 madara a vándorsólyom lesz, amely az 1950-es évek végére teljesen eltűnt Magyarországról, mígnem 1966-ban megpillantottak egy tojót. A vándorsólyom nem rak fészket, ezért sok rabló állat támadásának ki van téve- főleg a tojásai. - Az év természetfotói közül véleményem szerint figyelmet érdemel Herpai Imre: Vízicsata című képe, melyen két réce harca látható. - Schmidt Egon cikkéből megtudhatjuk, hogy télen sem áll meg az élet a hazai élőhelyeken. A csuka például télen is halászik. A vidra pedig egész évben aktív. - Kovács Gergely Károly Székesfehérvár vidékét járta be, és találkozott természeti szépségekkel. A magyar tarsza nevű sáskafélérő például keveset hallottunk, pedig fokozottan védett. - Dr. Isépy István írása a magyar botanika elképesztően sokoldalú alakjáról, Dr. Priszter Szaniszlóról. 

A Nyitott Szemmel népszerű tudományos- ismeretterjesztő magazin, mely újszerű témafelvetéseivel, sajátos látásmódjával ösztönzi az Olvasót arra, hogy valóban nyitott szemmel járjon a világban. A 2010.évi 1. szám tartalmából: Interjú dr. Davidson l. Hepburnnel, az UNESCO generálkonferenciájának soros elnökével. Fenntartaható-e a fenntartható fejlődés? Évente fél Svájc területet vágnak ki az esőerdőkből. Segíthet-e a globális problémák megoldásában egy vallási világkormány? A szociáldarwinizmus kezdetei Magyarországon. Tévéfüggés: Az amerikai szülők heti 31 órát ül a TV előtt. A férfi számára a nő közelsége a fontos. Hogyan neveljük gyermekeinket munkára? Albert Tamás Gáza novellája: Az utolsó lehetőség. Weöres Sándor, a játékos gyermekversek írója, valójában érzékeny, sebezhető alkatú férfi volt. Ember volt-e Jézus, vagy Isten, vagy isteni tulajdonságokkal rendelkező ember? A pánikbetegség sok esetben tönkreteszi a beteg életét.