Írott és elektronikus média régen és ma

 Akit érdekel a második világháború hadtörténete,ezen belül is a légi hadműveletek históriája,feltétlenül olvassa el Horváth Zoltán cikkét a Top Gun folyóirat 1999/5.számában,melynek címe:Alacsonytámadásban nappal és éjjel,avagy másodpercek alatt végveszélybe kerülve. A cikk egyébként a Fejezetek a 80 éves RAF történelemkönyvéből cikksorozat 15.darabja. A cikkben két,a RAF által a megszállt Franciaország felett végbevitt hadműveletről szól. Mindkettő esetében a gépeknek alacsonyan kellett repülniük,és konkrét célpontokat,földön álló német vadászgépeket,repülőtereket támadni,erős légvédelmi tűz közepette. A kitűnő tervezés ellenére a végrehajtás a vártnál nehezebben ment. Johnie E.Johnson Boston gépekkel lőtt Párizs környéki célpontokat,de eltévedt. Egy másik sztárpilóta,Lewis Brandon hadnagy is odébb navigált a kelleténél,lelőtt egy vonatot,de a visszaúton majdnem belefutott Le Havre hírhedt légvédelmébe. Szerencsére mindketten hazaértek,sok keserves pillanatot okoztak a németekbek. Ho

A Történelmi Szemle folyóirat 2019/2. számában olvasható Novák Antal kitűnő tanulmánya a második világháború utáni magyar cionista mozgalomról. Sok dokumentumot kellett átnézni a történésznek, illetve tekintettel kellett lennie arra, hogy az ÁVH előtt tett vallomásokban a lebukott fiatalok gyakran torzítottak- illetve maguk az ávósok is torzítottak. Összességében azt állapíthatjuk meg, hogy a második világháború utáni magyar cionisták többsége - fiatal volt - nagyon eltökélt, nagyon céltudatos volt - képesek voltak egy kommunista diktatúrában éveken át konspirálni - a vezetők között igen gyakoriak voltak a konfliktusok - és sajnos, akadtak közöttük besúgók is. Ennek ellenére a mozgalom erkölcsileg kitűnően vizsgázott. A vezető, Englander Tibor, komoly munkát végzett. Novák Antal tanulmánya pedig példaértékű. Objektív, nagy látószögű. A magyar történelem egyik kevésbé ismert eseménysorozatára hívja fel a figyelmet. Érdekes lenne azt kinyomozni, hogy a nagyobb vidéki városokba

A BBC HIstory 2019.októberi számában (34-35.oldal) szenzációs anyagokat olvashatunk Magyarország második világháborús történetéről, azon belül is a diplomáciatörténetről. Magyarország 1941-ben hadat üzent a Szovjetuniónak illetve később az angolszász hatalmaknak, erről található itt két dokumentum. Az egyik:Sztójay Döme berlini magyar követ levele Bárdossy Lászlónak Másik: Ernst Weizsacker német külügyi államtitkár feljegyzései a berlini magyar követtel való tárgyalásairól. Ami nagyon meglepett: Sztójay azt állítja, hogy a németek azt akarják, Magyarország ne vegyen részt a Szovjetunió elleni háborúban. Ha tényleg ezt akarták, alaposan újra kell gondolnunk Magyarország második világháború alatti történelmét. Itt a folyóirat honlapja: bbchistory.hu . Itt megvásárolhatók a magyarországi nyomtatott tudományos ismeretterjesztő médiában immár előkelő szerepet betöltő folyóirat régebbi számai is. 

Az Acta Papensia rendkívül színvonalas tudományos folyóirat, címlapján ez szerepel: a Pápai Református Gyűjtemények közleményei. A 2018/1-2. számban nagyon érdekes írást közölnek Böcskei László tollából, aki pápai diákéveiről írt nagyon részletes, de adatgazdagságával együtt is szórakoztató visszaemlékezést. Az akkori diákcsínyeket leszámítva- melyek ma már nem hatnak olyan elevenen- nagyon érdekes társadalomtörténeti forrás is ez a visszaemlékezés. Részletesen ismerteti az osztály társadali hátterét, szól arról a konfliktusról, amit a koedukáció okozott, illetve arról, amikor a sok eléggé szegény diák között feltűnt egy igazi nagypolgár. Az oktatás körülményei is említést érdemelnek. A  történelem viszontagságai, a második világháború során megsemmisült a kémiaszertár- mégis volt kémiaóra. Nem voltak rajz-felszerelések, mégis, valami ábrázoló geometriát tudtak tanítani. A könyvtárak megsemmisültek, mégis, valahogyan előteremtették a kötelező olvasmányokat. Szóval, a kitartás, az új

A Társadalmi Szemle című folyóirat 1997/1.száma nagyon édekes történelmi dokumentumokat közölt ( Kozáry Andrea szakszerű és érdeklődést keltő tolmácsolásában) az 1944-45-ös évek magyar rendőrségéről. Magyarországon, 1945-ben vagyunk, a második világháború végén. Budapest ostroma még nem fejeződött be, a benyomuló szovjet csapatok már garázdálkodnak. Holttestek az utcákon, rablóbandák, nyíltszíni kifosztások. Szükség lett volna egy jól működő rendőrségre. Csakhogy: - Nem voltak megfelelő épületek, irodák, fogdák. - Nem volt összeköttetés az esetlegesen működő rendőri egységek között - A szovjetek több ezer rendőrt internáltak Gödöllőre, mert azt hitték, fasiszta katonák. - A szovjetek nem negedélyezték, hogy a rendőrök fegyvert viseljenek. - A politikai pártok ( melyek már az ostrom napjaiban aktivizálódtak) saját rendőrségeket állítottak fel, pl. Miklós-gárda. - A rendőrök élelmezése nem volt megoldott. Ez önkényes elkobzásokhoz vezetett. - Debrecenből levezényelték a Péter Gá

A Rubicon történelmi magazin a hazai ismeretterjesztő médiapiac meghatározó szereplője. A színvonalas folyóiratban a magyar és egyetemes történelemről olvashatunk igen magas színvonalú, egyúttal laikus érdeklődő számára is érthető írásokat. A 2018/5.szám az első világháborúról szól. Kaba Eszter tanulmánya (Magyar hadifoglyok Oroszországban, orosz hadifoglyok Magyarországon a nagy háború idején) nemzeti emlékezetünk egy kevéssé ismert epizódjára, az első világháború emberveszteségére világít rá. A Nagy Háború idején több százezer magyar került külföldre- nem önszántából. Az oroszok, mint az Kaba Eszter írásából kiderül, igyekeztek az adott körülmények között a lehető legjobb ellátást biztosítani a Monarchia hadseregéből odakerült foglyoknak! Ez még nem a második világháború, itt még a polgári erkölcsök illetve a nemzetközi egyezmények valóban meghatározók. Igaz, így is volt tífusz meg vérhas, de messze nem olyan mértékben, mint a II. világháború idején, vagy éppen a GULAG táborokban. S

Az Ország-Világ című magazin 1958/3. számában olvashatjuk:Amikor Hermann Göringet, a Harmadik birodalom egyik csúcsvezetőjét a második világháború után letartóztatták, egy kitzbüheli villában helyezték el. Itt kérdezték őt újságírók. Arra a kérdésre, hogy Hitlert tájékoztatták-e arról, hogy Németország elveszítheti a második világháborút, Göring ezt a választ adta: " Igen. A katonák megmagyarázták neki, hogy a háború elveszíthető. Hitler nagyon negatívan reagált erre, úgyhogy később ilyen témáról tilos volt előtte beszélni." Az egész interjúban, már ha ez annak nevezhető, Göring Hitlerre igyekszik tolni minden felelősséget. Valahol ez a mondat is ennek a stratégiának része. xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxXX Ne dőlj be mindennek! penzugyitanacsok.blogspot.com

A Haditechnika a Honvédelmi Minisztérium műszaki-tudományos és ismeretterjesztő folyóirata. A 2018/2. szám tartalmából, a teljesség igénye nélkül: - Hogyan szerepeltek a második világháború idején a magyar honvédség páncélos alakulatai a keleti fronton? Egyáltalán:beszélhetünk-e páncélos alakulatokról a magyar hadsereg esetében? - Kína keményen nyomul a haditechnika területén is. Nemrégiben légvédelmi cirkálót bocsátottak vízre, a Type 055-öst. - Az F35 Lighting II-es harcirepülők minden fegyvernem számára hasznosak lehetnek. Az USA fegyveres erejének nélkülözhetetlen alkotóelemei. -Az ionizáló sugárzás nagyon veszélyes az emberre, éppen ezért technikailag nagyon fel kell ellene készülni. Különösen igaz ez az űrbeli küldetéseket végrehajtó katonák esetében. - Hogyan terjedtek el a két világháború közötti időszak magyar hadseregében a Méray-motorkerékpárok, teljesítményük igazolta-e az előzetes várakozásokat? - A katonai technika nélkülözhetetlen alkotóelemei a lánctalpas futóművek. Fa

De kár, hogy nincs minden magyar sportegyesületnek ilyen színvonalas magazinja, mint az FTC-nek a Zöld&Fehér...A 2018.februári szám tartalmából: - Kubatov Gábor a vízilabdacsapat győzelmét tartja a 2017.év legfelemelőbb pillanatának. Reméli, hamarosan nem kell Dabasra utazni a Fradi kézilabdacsapatának a BL-meccsekre. - Babos Ádám tornász, akiről már új elemet is elneveztek, válaszol 13+1 kérdésre. Hétfőtől szombatig tíz edzése van. - A Fradi labdarúgói közül ki hogyan töltötte a téli szünetet. - Paintsil találata lett az Év Gólja. - Thomas Doll vezetőedző elégedett a 41 ponttal és az őszi első hellyel. Jó egészséget kíván minden " családtagnak". - Futballtörténelem: mi lett a sorsa Aczél Zoltánnak, az egykori kiváló kapusnak? Sajnos, húsz éve halott. A gumiember sportpályafutásának befejezése után ivott, rossz társaságba keveredett. - És még futballtörténelem: 1942-ben a Fradi kikapott a Szegedtől. Dúlt a második világháború, de az emberek mégis jártak focimeccsre. 

Az Egyháztörténeti Szemle című folyóirat Sárospatakon jelenik meg, kis példányszámban, de nagyon érdekes írásokat tartalmaz. A 2016/4. számban olvashatjuk Kovács Kálmán Árpád tanulmányát, a politikai protestantizmusról. Sajnos, a 19 .századi folyamatokat mi, ma élő protestánsok szintén viszontlátjuk: a hagyományos kurucos- függetlenségi koncepció aktualitását vesztette, új meg nincs. Bacsó Benjámin tanulmánya a magyarországi baptista egyház 1945-1950. közötti helyzetével foglalkozik, kitűnik belőle, hogy Rákosiék a kisegyházakat a nagyegyházak ellen játszották ki, aztán, mikor Mindszentyéknek " végük lett", eldobták a kisegyházakat is, mint a rongyot. A baptistákat pl. szektáknak bélyegezték, s mivel jelentős külföldi kapcsolataik voltak, Révai elvtárs szemében az imperialisták szálláscsinálóivá is lettek. A legnagyobb, legmegdöbbentőbb írás azonban Fazekas Csaba tanulmánya, A második világháború interpretációja a Magyarországi Református Egyházban.Kiderül belőle, hogy a ref