Írott és elektronikus média régen és ma

Napvilágot látott a Magyar Nemzeti Bank(MNB) 2017. évi jelentése a magyar gazdaság állapotáról, melyet több magyar sajtótermék felhasznált, elemzett, egyetértve abban, hogy a magyar társadalom polarizált. Merthogy a lakosság 10 százaléka tartja kezében a részvények 92 százalékát. Igen, ez teljes mértékben igaz lehet, de nem feltétlenül ez a legpregnánsabb adata a társadalmi megosztottságnak. Magyarországon ugyanis sohasem volt igazi részvénykultúra. Ellentétben Amerikával, ahol is a középosztálybeli családok jelentős része részvényekben tartja megtakarításait, Magyarországon inkább az ingatlan, a bankbetét, meg az államkötvény a népszerű. xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx Magyar és külföldi állampapírok kereskdeleme profi szinten, legaktuálisabb árfolyamok ismeretében, korszerű stratégiákkal, otthonról is ellenőrizhető állással. Írjon:csaladokhoz@gmail.com

Ha szeretné megtudni, mi a különbség a klasszikus 19.századi liberalizmus, illetve a ma annak nevezett eszmei katyvasz között van, akkor feltétlenül olvassa el Mészáros István László cikkét, mely a Hetek folyóirat 2017. évi 25. számában olvasható. Mészáros István kiválóan rámutat, hogy klasszikus liberalizmus nem létezhet erkölcsi alapok nélkül. Ellentétben tehát a mai (ál) liberálisokkal, Tocqueville és kortársai nem tartották relatívnak az erkölcsöt- ez majd az "angolszász vonal", John Stuart Mill ötlete lesz. Persze hozzátehetnénk, hogy Mill individualizmusa messze korlátozottabb volt, mint a mai melegfelvonulások résztvevőié, de ha egy üzem beindul...Ki állítja meg? ( Hetek, 2017.június 23. 25.szám. 10-12.o. Mészáros István László: A törvénytelenség diktatúrája felé. )

A nullához közelítő piaci kereslet, valamint a drága nyomdaköltség miatt egy-re-másra megszűnnek a magyar nyomtatott ( print)folyóiratok, s ez sajnálatos jelenség a megélhetését ezekre alapozó magyar értelmiség számára, de azt kell mondjam: legtöbbjükért nem kár. A kutya sem fogja visszasírni őket, mivelhogy az irodalom középszerű, ráadásul nem egy esetben nemzetietlen, Istentől elrugaszkodott alkotásait közölték. Persze, akadtak közöttük jók is, ezeknek viszont ott a netes kiadása. Azonkívül érdekes tény, és illik megemlíteni, hogy a valóban értékes, nem tucatirodalmat termelő lapok továbbra is élnek, merthogy mégiscsak akad rájuk kereslet, ha nem is akkora, mint amekkora kívánatos lenne. A pelyva hullik, a búza megmarad...

2017.február 6., 13 óra 10 perc, a 888.hu vezető anyagára szeretnék reflektálni. Nem az a baj Karsai László " kommunista történész" érvrendszerével, hogy nem tartalmaz igazságokat. Igen, elhisszük neki, hogy voltak emberek, akiknek a Rákosi, illetve a Kádár-korszak életnívó-emelkedést hozott. De sokaknak meg csökkenést, sokaknak az élete is odalett, illetve veszélybe került. Az emlékmű felállítása azért indokolt, mert a kommunizmusnak Magyarországon sokszázezer áldozata van: kitelepítettek, az ÁVO áldozatai, satöbbi. Azonkívül: az, hogy a kommunizmus áldozatainak, a szovjet megszállás áldozatainak emlékművet állítunk, nem jelenti azt, hogy csökkentenénk a fasizmus áldozatainak szenvedését. Ez nincs így. A baloldalon sokan azt gondolják, hogy ha beszélünk a kommunizmus bűneiről, akkor elfelejtjük a fasizmus bűneit. Ez teljességgel tévedés: egyik ordas rendszer áldozatainak emlékét sem feledjük.Mindkét diktatorikus rendszer áldozatairól meg kell emlékeznünk. 

Bevallom, nem tartozom az index.hu nagy rajongói közé, valahogy így alakult, ez van. De 2017.február 6-án találtam egy érdekes anyagot, mégpedig Szabó Péter cikkét. Arról szól, hogy mi lenne akkor, ha ma is létezne az Osztrák-Magyar Monarchia. A történészek természetesen nem szeretik az ilyen " mi lett volna ha..." játékokat, de ez a cikk kifejezetten érdekes, a magyar sajtó átlagán túlmutat. Bemutatják a " virtuális Monarchia" földrajzi terét, népességi viszonyait. Kiderül pl. hogy a világ 20. legnépesebb állama lehetne a Monarchia. De kiderül sokminden más is, nézzék csak meg a Indexet!

A történettudomány úgy érzi emlékezetében Kádár Jánost, mint jó propagandistát, akit a korabeli írott és elektronikus média megszerettetett a néppel. Kádár sakkozik, Kádár az úttörők között, Kádár olvas stb. Nos, ennek a fajta propagandának a Hajdú-Bihari Napló 1956-os számaiban még nyoma sincs. Sőt! A számok azt mutatják, hogy a sajtó inkább agyonhallgatni igyekezett Kádár Jánost, semmint propagálni. 1956.novemberében Kádár nevét mindössze 13 alkalommal olvashatjuk a Hajdú-Bihari Napló ( továbbiakban :HBN) lapjain. Ezzel szemben Nagy Imre neve 8, Rákosi neve 9, Gerő 6 alkalommal fordul elő( Rákosi és Gerő sokszor együtt, "Rákosi-Gerő klikk"- ként van említve, mindig negatív kicsengéssel). A külföldi államférfiak listáját a jugoszláv Joszip Broz Tito vezeti, 7 említéssel. Feltűnő, hogy a szovjet pártfőtitkár Nyikita Hruscsov mindössze egyetlenegyszer van megemlítve. Ennél is érdekesebb 1956.decembere, amikor is Kádárt mindössze 5 alkalommal említik. Idő kellett tehát ahh

A Magyar Hírlap 2017.január 17-i , korrupcióval és botrányokkal teli számának tartalmából: Közel 167 milliárd forintot csaltak el a 4-es metró beruházás során, az OLAF szerint Elindul a Koala Program, célja a közoktatás megújítása, a tehetséggondozás, a lemorzsolódások csökkentése Barack Obama búcsúbeszédében aggályait fejezte ki  Donald Trump miatt, nagyobb türelmet kért az új elnöktől. Trump és republikánusok le akarják építeni az " Obamacare" egészségbiztosítási rendszert. Közel a szíriai válság megoldása. Építőipari bummra számítanak a szakemberek. Sport: A Juventus kikapott A Fiorentinától, Paolo Sousa szerint mindig így kellene játszania a csapatnak. Miklós Editet már megműtötték, a körülményekhez képest jól van, A Magyar Hírlap rendkívül színvonalas közéleti napilap.