Írott és elektronikus média régen és ma

Nagyon átfogó cikket közöl az origo.hu internetes portál ( megtekintve 2019.szeptember 30., 9 óra 36 perc) Orbán Viktornak a FIDESZ-kongresszuson elmondott beszédéről. A magyar kormányfő a keresztény szabadság alapjának a családtámogatást illetve a határon túli magyarok befogadását nevezte. Utóbbi talán sokak számára meglepő lehet. Miért keresztény dolog, kérdezhetik sokan, ha Magyarország segítséget nyújt a határon túli magyaroknak? Van erre egy biblikus válasz. Isten nem államoknak, hanem nemzeteknek adott elhívást.  A kettő messze nem ugyanaz, különösen Közép-Kelet-Európában nem. A magyarság összetartozik. Akárhány államban is élünk, összetart bennünket valami. Nevezhetjük genetikának is, de egyszerűen " vér"-nek is hívhatjuk, biblikusan. Ha tehát egy nemzet összegyűjti szétszórt testvéreit, azzal a zsidó- keresztény hagyományban gyökerező cselekedetet hajt végre. Az Orbán-kormány pontosan ezt teszi, már 2010. óta. Ezért keresztény dolog a határon túli magyarok támogat

Tállai András biztosította a pálinka rajongóit, hogy a kormány mindent megtesz azért, hogy adómentes legyen a pálinkafőzés. Erről olvashatunk a Magyar Nemzet 2019.szeptember 25-i számában. Véleményem szerint ez nem valami jó ötlet. Magyarország így is tele van piással. Vagy, ha úgy tetszik iszákossal, alkoholbeteggel. Szerintem a kormánynak inkább az alkoholfogyasztás csökkentésén ( és tegyük hozzá: a kávé ,az energiitalok fogyasztásának csökkentésén) kellene munkálkodnia. Ne értsenek félre, nem vagyok én vegán, de ami egészséges, az egészséges, ami meg nem, az nem. A pálinka, tudomásom szeirnt, nem eégszséges. Akkor miért támogatja a kormány?

A Világgazdaság üzleti napilap 2019.szepptember 24-i száma címoldalon számol be a világ legnagyobb utazási irodájának, a Thomas Cooknak a csődjéről. Nagyon okos, jól megírt, tárgyilagos cikk, nem kelt pánikot ( a kereskedelmi média sajnos, sok esetben felturbózza a kedélyeket, ha csődbe megy egy utazási iroda), szól a magyar vonatkozásról, azaz a Neckermann stabilitásáról- egysózval, mértéktartó, kiegyensúlyozott írás. A napilap online verziójának itt a linkje: vg.hu Nekem egy globális közgazdasági kérdés jut eszembe a Thomas Cook csődjéről. Ez pedig így szól: Van-e értelme a 21. században sok országra kiterjedő offline céghálózatok működtetésének? Annyi tényezővel kell számolni, annyi kulturális különbséget kell figyelembe venni, annyi eltérő gazdasági szabélyozónak, trendnek kell megfelelni. Működhet ez így, tartósan? Egyre több olyan vállalat kerül nehéz helyzetbe, mely pályafutását még a 19. vagy a 20. században kezdte, s modernizálódott ugyan, de a struktúra eleve- ódon és kla

Az Acta Papensia rendkívül színvonalas tudományos folyóirat, címlapján ez szerepel: a Pápai Református Gyűjtemények közleményei. A 2018/1-2. számban nagyon érdekes írást közölnek Böcskei László tollából, aki pápai diákéveiről írt nagyon részletes, de adatgazdagságával együtt is szórakoztató visszaemlékezést. Az akkori diákcsínyeket leszámítva- melyek ma már nem hatnak olyan elevenen- nagyon érdekes társadalomtörténeti forrás is ez a visszaemlékezés. Részletesen ismerteti az osztály társadali hátterét, szól arról a konfliktusról, amit a koedukáció okozott, illetve arról, amikor a sok eléggé szegény diák között feltűnt egy igazi nagypolgár. Az oktatás körülményei is említést érdemelnek. A  történelem viszontagságai, a második világháború során megsemmisült a kémiaszertár- mégis volt kémiaóra. Nem voltak rajz-felszerelések, mégis, valami ábrázoló geometriát tudtak tanítani. A könyvtárak megsemmisültek, mégis, valahogyan előteremtették a kötelező olvasmányokat. Szóval, a kitartás, az új

Az ember holtig tanul. Tudod, mi az a Kúrszalon? A Korunk folyóirat 2009/8. számából megtudhatod. Régen, a fürdőhelyeken, ahol az emberek a kulturált társalgás szenvedélyének is hódoltak, előfordult, hogy rossz volt az idő. Ilyenkor a jól szituált hölgyek és urak a kúrszalonba sétáltak. A kúrszalon: kultúrszalon. Zongora, könyvtár, minden egyéb. Az urak zöme azért nem ide gyűlt, inkább elmentek vadászni. A hölgyek pedig művelt környezetben társalogtak. Hát, ez volt a kúrszalon. Ön mire gondolna egy ilyen szép magyar szó hallatán? Kérem, ne írja meg! A csodás szó jelentéséről, jellegéről pedig: özv.Bálint Lajosné Gál Brigitta: Emlékképek a régi Tusnádfürdőről. Korunk, 2009/8. 55-66.o. Egyébként: fontos életmódtörténeti forrás. Tessék elolvasni!

A Magyar Műhely művészeti folyóirat 177. számában olvashatunk jó Handó Péter-verseket (is). Amúgy a szám önmagát teljes egészében a dadaizmusnak szenteli. A Handó Péter-versek legjobbika szerintem A bölcs Öde fiolzofál. Az a jó benne, hogy nem tudjuk meg, kicsoda az az Öde, de egy idő után már nem is érdekel. Miért is, mikor ilyen sorokkal találkozunk: " Kétszer nem lehet/ugyanabba a kislányba nézni...". És hasonlók. Handó Péter szétszedi a közhelyeket. Bontja az uncsi házat. Felaprítja, amolyan dadaista fejszével. De ez a tevékenység engem speciel szórakoztat. Aztán, hogy még irodalom is? Ja igen, igen, az... Handó Péter: A bölcs Öde filozofál.Magyar Műhely 177.4-6.o.

A zseniális Breyer Gyula, akiről manapság megint oly keveset beszélnek, nemcsak a gyakorlati sakk, de a feladványszerzés terén is maradandót alkotott. A Magyar Sakkvilág folyóirat 1922/1. számában találunk tőle egy feladványt, melynek követelménye: világos lép és nem ad mattot! Ezen követelménnyel feladványt csak igen kevesen tudtak alkotni. Úgyhogy minden sakkrajongónak ajánlom, nézegesse ezt a feladványt. A Magyar Sakkvilág 1922/1. számát megtalálja az Arcanum Tudástár digitális adatbázisban. A feladvány a 19. oldalon található. xxxxxxxxxxx Ha pedig unod a sakkot, olvass könyvet! konyv-ajanlo.blogspot.com