Írott és elektronikus média régen és ma

 Hogy rohan az idő...A Falu, város ,régió című tudományos folyóirat 1999/6. száma közöte Páhy Anna tervező gyakornok írását,Kétszázak klubja címmel. A lényeg:egy táblázat tartalmazza az 1999-es Top 200 magyar cégek listáját, árbevétel szerint. Hogy is néz ki az élmezőny? 1. Mol Magyar Olaj és Gázipari Rt. 2. IBM Storage Products Ipari Vámszabadterület Kft. 3. Magyar Távközlési Rt. 4. Magyar Villamos Művek Rt. 5. Audi Hungária Motor Kft. 6. Philips-csoport 7. Opel Magyarország Járműgyártó Kft. 8. Panrusgáz Magyar-Orosz Gázipari Rt. 9.Magyar Államvasutak Rt. 10. Metro Holding Kft. Néhány további érdekes helyezés: 16. Magyar Posta Rt. ... 25. Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Rt. ... 27. Paksi Atomerőmű Rt. ... 34. Budapesti Közlekedési Rt. ... 39. Szerencsejáték Rt. ... 41. TITÁSZ Rt. Hát, ők voltak 1999-ben a legjobbak között. Többségük ma is működik, legfeljebb átszervezetten, vagy más tulajdonossal, más néven. 

 A kitekinto.hu  című külpolitikai portál írta meg, hogy jelentősen változik az Eu klímavédelmi politikája a következő években.  Eddig az úgynevezett ETS rendszerben minden tagállam kapott lehetőséget az ingyenes kibocsátásra, magyarul ingyen kapott egy bizonyos egységet. 2032-től ez a rendszer megszűnik ( tehát 10 év van az átállásra). Azonkívül fontos változás, hogy kiterjesztik az ETS-t a lakossági épülethasználatból és a közlekedésből eredő felhasználásra. még egy fontos változás: 2027-től a kibocsátáskereskedemből származó bevételeket kizárólag klímavédelemre fordíthatják.  Ez utóbbi igencsak érdekes lesz,hiszen mind a mai napig nincs pontosan meghatározva a klímavédelem fogalma. Ha ültetek, magánszemélyként 5 fát a kertembe, az klímavédelem?  Szóval, sok itt a kérdés...

 Az azóta már,sajnos,megszűnt Delta magazin 1976/10. számában olvashatjuk Greguss Ferenc:Az Antarktisz búvárai című cikkét,melyben Szerző Paul Bert francia kutató és munkatársai kísérletsorozatát mutatja be. A kutatók arra voltak kíváncsiak,hogy1. Milyen mélységbe merülnek le vadászat közben a császárpingvinek és a Weddel-fókák 2. Hogy lehet,hogy a mélységből való feljövetel közben nem kapnak keszonbetegséget? Az első kérdésre a részleges válasz:a kutatók eredménysi alapján a császárpingvinek 260 méteres mélységbe is lemerülnek. Ez hatalmas mélység,a keszonbetegséget pedig úgy kerülik el,hogy teljesen alacsonyra,percenként 16 alá lassul a pulzusok,és teljesen más az oxigén-nitrogén háztartásuk is,mint az emberé. Akit érdekel a cikk,nagyobb médja-adatbázisokban illetve nagyobb könyvtárak folyóirat-állományában megtalálja.

Vannak olyan szituációk, amikor valakinek sikerül bekerülnie a társadalom elitjébe, de másra számít, mint amit kap, ezért aztán önként visszamegy a társadalom aljára, ahonnan indult, de ott sem érzi jól magát. Mert már nem illik oda az illető. Szőke Mária Magdolna:Boszorkánytánc- ballada egy bazsarózsáról- című novellája ( Várad, 2007/9.,29-35.) pontosan ilyen helyzetet örökít meg. Egy fiatal hölgy bekerül a médiaelitbe, ott, hát, szóval, bizonyos dolgokat kell tennie, ettől megcsömörlik, s úgy dönt, hazatér szikes falujába. De már a hazafelé tartó buszon furcsa incidens éri, amire ő maga is eléggé furcsán reagál...Többet nem árulunk el, tessék elolvasni a művet, nagyon jó, irodalmi csemege. A folyóirat internetes elérhetősége: varad.ro Aki pedig nem szeret neten olvasni, annak ajánljuk a nagyobb könyvtárakat!

 A középkori Európa talán legambíciózusabb, leginkább valamiféle politikai vízió által vezérelt uralkodója Barbarossa Frigyes német-római császár volt. A Rubicon történelmi magazin ( internetes elérése rubicon.hu ) 2015/12. számában olvashatjuk Hahner Péter róla írt cikkét. A Rőtszakállú nem volt éppen kisstílű: tulajdonképpen egész Északnyugat- és Közép-Európa és Itália felett ellenőrzést kívánt gyakorolni, nem is szólva a keresztes hadjáratokról. A végeredmény nem túl pozitív, nem tudta kiépíteni a megálmodott hatalmas birodalmát, de törekvései miatt az utókor csodálata megmaradt. I. Frigyes (1152-1190) egy igazi, középkori, lovagi, birodalomépítő uralkodó volt, így, nagyjából reálisan emlékezik rá az utókor is.  Ehhez képest meglepően kevés film- illetve egyéb feldolgozás születik róla. A média agyonhallgatja. Nem illik bele a mai közpolitikai törekvésekbe. Talán túl nagy a téma, sok szakembernek kellene összefognia, hogy elkészüljön egy efféle filmsorozat. Ami pedig ugyebár, finans

 A Rakéta Regényújság az 1980-as évek egyik legnépszerűbb magyarországi folyóirata volt,hetente jelent meg,minden szám több százezer példányban kelt el. Az 1988/29.számban olvashatjuk Gyurkovics Tibor:Hé,Jani! című novelláját. Nem éppen gyerekeknek való,inkább a kamasz és annál idősebb olvasóknak ajánlom. Főhős egy bizonyos Hajdúné,aki valamiféle kulturális szervezetnél dolgozik,és előadásokat tart a nők jogairól. Hajdúné rengeteget kínlódik a súlyával,semmilyen fogyókúra nem használ neki. Egy ízben vidékre utazik,és ott a sofőrrel...aztán másnap megtartja megszokott előadását. Este hazamegy,férje inkább az új kónyvével foglalkozik. Az igazi olvasói megdöbbenést,vagy mondjuk úgy:a katarzist, a sofőrrel folytatott viszony módja,és az előadás tartalma okozza.  Nagyon komoly társadalmi látlelet,plusz egy kis erotika:ez Gyurkovics Tibor novellájának lényege. 

 Réges-régen költészet és zene egybetartozott. Ennek az össuetartozásnak emlékét olykor még mai irodalmunkban is érezzük.  Vannak olyan versek, amelyek csak akkor tárják fel igazi értelmüket, ha énekeljük őket. Ezen költemények közé sorolhatjuk Goron Sándor:Bolondos játék című költeményét is. A Várad folyóirat 2007/9. számának 36. oldalán olvasható.  Amikor először elolvastam, egyszerűen nem mondott semmit.Tíz rövid sor, az első fele rímtelen, a második fele rímes. Az élet bolondos játék és kész. Aztán magányomban elkezdtem a művet énekelni, afféle magam- improvizálta dallamra- és csoda, megnyílt. Vannak olyan művek, melyeket ki kel léptetni megszokott értelmezési közegükből,hogy megértsük őket, ennyi a tanulság. A verset pedig tessék elolvasni!  Itt a folyóirat weboldalának linkje: varad.ro