Írott és elektronikus média régen és ma

 Akit érdekel a kínai-magyar gazdasági kapcsolatok története,pl. szemináriumi dolgozatot vagy diplomamunkát esetleg disszertációt ír a témából,az feltétlenül olvassa el Fazekas Gábor:A Magyarországra beáramló kínai működőtőke az UNCTAD által meghatározott magyarázó változók tükrében című tanulmányát,mely a Köz-Gazdaság című szakfolyóirat 2016/1. számában jelent meg. Ez a folyóirat a budapesti Corvinus Egyetem által kiadott,igen magas szintű tudimányos orgánum. Nem akarom "elkiabálni a poént",csak arra szeretnék utalni,ami engem a tanulmány olvasásakor legjobban meglepett. Konkrétan nem szeretnék ezekről szólni,inkább a tanulmány olvasására buzdítanék mindenkit. Két dologról van szó:az egyik,hogy van két gazdasági-társadalmi tényező,melyek között-a közhiedelemmel ellentétben-nincs  kapcsolat. A másik,hogy akad két gazdasági-társadalmi tényező,melyek között-a közhiedelemmel ellentétben-van kapcsolat. Többet nem szeretnék elárulni,meghagynám a meglepetés örömét a jövendő Olvasók

 Nyár végén,ősz elején jólesik néha kimozdulni otthonról,kirándulni egy kicsit. Minderre renek belföldi turistacélpont a Zala megyei Bagod és Szentpál. Amint az a Magyar Turista című folyóirat 2004.júniusi számának cikkéből kiderül(Szentpál fordulása. Szerző:Orbán Róbert). Kellemes,dunántúli,dimbes-dombos táj,picit hűvősebb időjárás,mint az ország többi részén. Nem központi fekvésű,alig van turista,olyan békés,időtlen,természetbe ágyazott minden. Ha van affinitásunk a történelemhez,belegondolhatunk,hogy már az Árpád-korban ugyanilyen lehetett itt minden. Akkor épült ugyanis a szentpáli templom,azóta persze felújították.  A cikk és a közölt fényképek kiválóak. Jó lenne,ha a média többször adna hírt az efféle csendes,eldugott turista-célpontokról is,nemcsak a zajos,forgalmas idegenforgalmi paradicsomokról. 

 A huszadik századi történelem egyik leginkább megosztó személyisége volt Nasszer,a modern Egyiptom megteremtője. Az IPM (InterPress Magazin) 1986.decemberi számában olvashatjuk róla Gömöri Endre:Nasszer csillagórái című írását. Megtudjuk,milyen körülményekre vezethető vissza az 1952-es puccskísérlet. Bepillanthatunk a Szuezi-csatorna államosításának történelmi kulisszái mögé,a megjelenés idejéből fakadóan magyar vonatkozások nélkül. Képet kapunk arról,valóban tekinthetjük-e Nasszert a pánarab nacionalizmus vezetőjének. Megismerjük azokat a politikai manővereket,melyet Nasszer a nagyhatalmak-Anglia,Franciaország,USA,Szovjetunió-között vívott. Meggyőződésem,hogy a cikkben is említett golfozós epizód nem igaz. És megtudjuk,hogyan végződött-majdnem-egy etióp császár halálával egy temetés.  Remek cikk,ajánlom történelem szakos tanárok,egyetemisták,érdeklődő középiskolások figyelmébe.

 Olvasom Villányi László:A por színei című csodalatosan szép versét az Alföld folyóirat 2012/3. számában,s eszembe jut az,amit a drága Nagy László válaszolt egyszer egy olvasói levélre:nem kezdhetjük a költészetet az ábécénél. Nem,a költészet,benne a tájleíró vers(vagy tájkóltészet,kinek hogy tetszik) is változik. Villányi László versében például nem konkrét tájjal,hanem metaforikus táj-elemekkel,természeti jelenségekkel,állatokkal találkozunk. Nem is maga a táj az érdekes,hanem az embernek a természethez,az archaikushoz,a porhoz,a homokhoz,a sárhoz való viszonya. A gyerek,aki átbiciklizik a sáron.Táj és teremtés,természet és visszatérés az ősihez.  Mostantól kezdve,ha sarat látok,ha a vihar homokot fúj felém-eszembe jut egy vers...

 Az nem igaz,hogy a Kádár-korszakban (1957-1988) egyáltalán nem volt angol nyelvű sajtó Magyarországon. Az InterPress Magazin 1976/12.száma például teljes egészében angolul jelent meg. Olvashatunk cikket az ókori nagyvárosról,Karthagóról. Találkozhatunk Ázsiában működő elefánt-óvodákkal. Megtudhatjuk,hogy a sci-fi vagy a horror árt jobban az egészségnek. Képet kapunk arról,mi is az a CETI program,és régi vízimalmok fényképeiben is gyönyórködhetünk.  A politikailag rázós témák természetesen "kerülve vannak".Az IPM az akkori "keleti blokk" legtrendibb magazinja volt. Ráadásul angol nyelven-hát így már igazán menőnek érezhette magát,aki hozzájutott. 

 Már ez is történelem...A Dél-Afrikai Köztársaság a 20.század második felében az aparthaid rendszer elnyomásában élt. 1994-ben azonban megbukott a diktatorikus rendszer (ennek jeleként a sokáig politikai fogolyként börtönben ülő Nelson Mandela lett a köztársasági elnök),s lassan ugyan,de megkezdődött a demokrácia kiépülése. A Newsweek hetilap 1996.január 15-i száma képes mellékletet közöl a Dél-Afrikai Köztársaság átalakulásáról. Szó esik a gazdasági változásokról,az export és import élénküléséről,a modern kommunikációs hálózatok kiépüléséről,s arról,hogy egyre több turista keresi fel a természeti szépségekben gazdag országot. A cikkek nagyon őszinték,igazak. Pozitív módon viszonyulnak a változásokhoz,de nem hallgatják el a    problémákat sem. Ajánljuk a Newsweek vonatkozó számát történészeknek,gazdasági szakembereknek. 

 A második világháború (1939-1945) a huszadik századi történelem legnagyobb katasztrófája volt. Minden nemzetben, minden országban működtek olyan ellenálló szervezetek, melyek tagjai demokratikus rendszerben szerettek volna élni. Azon dolgoztak, hogy a fasizmus vereségével minél gyorsabban érjen véget ez a borzalom.  Csakhogy, sajnos, a fasiszta országok titkosszolgálatai is próbálták kiaknázni a helyzetet. Amint az az IPM magazin 1982. júniusi számából kiderül, Olaszországban a titkosszolgálat ál-ellenálló szervezetet alakított, Luca Osteria, a Hugo doktor néven ismert lelkiismeretlen kémelhárító irányításával. Céljuk kettős volt: becsapni az angol titkosszolgálatot, illetve feltárni, Mussolini diktatúrájában kik azok, akik hajlandóak akár fegyveresen is fellázadni a diktátor ellen.  A Harmadik Front nevű ál-ellenálló szervezet aztán csúfos véget ért. Hogy hogyan, azt megtudhatjuk, Franco Fucci kitűnő cikkéből, mely az IPM 1982.júniusi számában jelent meg, címe:Álellenállók.