Erősödő EP,gyengülő autokraták.Vagy mégsem?

 Olvasom a Népszava egyik régebbi,2020.október 7-i számában Rónay Tamás:Több Európával az autokraták ellen című írását. A magyarországi baloldali narratívát bontja ki:ha nő az európai intézmények,köztük az EP súlya,akkor nő Európában a demokrácia.

Azt gondolom,ez az érv,pontosabban ezen folyamatok-integráció erősödése illetve az egyes államokon belüli demokrácia erősödése-ilyetén összekapcsolása hibás. Véleményem szerint egy országban akkor van demokrácia,ha alkotmánya demokratikus,illetve az adott országot demokratikus pártok irányítják. Az integráció,megint csak szerény véleményem szerint,ettől teljesen független folyamat(kellene,hogy legyen). Minden népnek saját magának kell megteremtenie a saját demokráciáját.

Van még egy mondat az amúgy jól megírt,kiválóan érvelő cikkben,amire igencsak felkaptam a fejem. "Az EP mind öntudatosabbá válik,amit az is jelez,hogy egyes frakciói mind jobban megtalálják a saját hangjukat és egyre önállóbbakká válnak az anyaország azonos pártjának frakcióival szemben." Szóval,akkor ezt most úgy kell érteni,hogy nagyszerű dolog,hogyha egy adott ország szocdemjei,zöldjei,liberálisai,konzervatívjai stb,elnézést azoktól akiket kifelejtettem,nemzeti szinten mást mondanak, mint amit mond az adott párt EP-képviselőcsoportja? Ha ezt így kell érteni,akkor a csekély értelmű állampolgár medvebocs azt kérdezi:ez miért jó?Kinek jó az,ha egy párt országos szinten mást mond,mint európai szinten?Az egyszerű német vagy lengyel vagy urambocsá' magyar párttag ilyen esetekben kinek higgyen? A hazaiaknak vagy az európaiaknak?

Erre a kérdésre nem találtam választ. Mindenesetre Rónay Tamás írását gondolkodva,amolyan politikai diskurzus-szinten olvastam,és ez jó érzéssel töltött el. 

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A trianoni béke, más nézőpontból

 Az első világháborút lezáró Párizs környéki békék közül talán a trianoni békeszerződés ( 1920) bolygatta fel legjobban Európa térképét, hiszen megszűnt az Osztrák-Magyar Monarchia, területén új államok jöttek létre.  A Demokrata című hetilap 2023.szeptember 27-i számában interjú jelent meg Illik Péter történésszel, aki az eddigiektől teljesen más szempontból vizsgálja Trianont. Ő azt kutatja, hogyan reagált a magyar és az európai közvélemény Traionra. Valóban sokkhatásként érte a magyar társadalmat Trianon-értve ezalatt azt:valóban nem számított rá senki? Hogyan reagáltak erre a történelmi tragédiára a magyarság különböző társadalmi rétegei, csoportjai? Pár évtizedet előreszaladva az időben: később hogyan szóltak a hivatalos fórumok a Horthy-rendszerről? Ezekkel, az ún. recepciótörténeti témákkal foglalkozik Illik Péter. Nagyon intelligens, és elgondolkodtató interjú. Az embernek az jut eszébe, érdemes volna a pszichológiai-szociálpszichológiai megközelítést a történettudomány más ter
További információk

Környezetvédelem és adórendszer- ritkán hallunk erről a médiában

 A 20-21.században a fejlett államok egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a környezetvédelemre. Próbálják növelni azon eszközök számát, mellyel tehetnek a globális környezeti problémák ellen.  Ezen eszközök egyike a különböző környezetvédelmi adók, díjak, illetékek bevezetése. Erről a kérdésről a mainstream médiában nagyon keveset hallunk, ezért is keltette fel az érdeklődésemet egy, a Debreceni Szemle című folyóirat 1997/1. számában megjelent cikk. Kuti István és Szolnokiné Karkus Mária tanulmánya kitér az adók bevezetésének módjára, a fogalmi problémákra, bemutat bizonyos csoportosításokat, s felvet különböző kérdéseket: mekkora az adók ösztönző hatása? Egyáltalán: mennyire célszerű ezen környezetpolitikai adók alkalmazása? Hogyan rendelkezzenek a befolyt összegek felhasználásáról? Egyáltalán: melyik szerv jogosult kivetni ilyen adókat: az állam, az országgyűlés, vagy erre szakosodott szervezetek?  Foglalkoznak egy nagyon speciális közgazdasági folyamattal, a környezeti vagyon-növekedés
További információk

Futball:Kikínlódtuk.Magyarország-Koszovó 2-0

 Olyan volt ez futballmeccs, hogy ha nem magyar érdekeltségű lett volna, alaposan megfontolnám, írjak-e róla bejegyzést. Magyarország- Koszovó 2-0, Szoboszlai Dominik és Nagy Zsolt góljaival.  Az első félidőről szó se essék. Nem EB-re készülő csapathoz méltó játékot mutattunk.  A második félidőben irányítottuk a játékot, kreatívak voltunk, és ügyesen kidolgoztunk pár helyzetet, ebből lett a két gól.  Ezen a meccsen a játékunk nem működött, viszont a védekezésünk volt olyan jó, hogy  megakadályozza, hogy a koszovóiak játéka működjön.  Ez a teljesítmény az EB-n kevés lesz.  De, hogy lássuk az érem másik oldalát is:2022.november 17 óta a magyar válogatott nem szenvedett vereséget!!  Pedig az ellenfelek nem akármilyenek voltak:Bulgária,Csehország,Észtország,Görögország, Koszovó,Litvánia, Luxemburg,Montenegró,Szerbia,Törökország. Szerintem a világ bármely válogatottja elfogadná, hogy ilyen ellenfelek ellen veretlen maradjon. Marco Rossi csapata összességében kiválóan teljesít.Hajrá, hajrá! 
További információk