Írott és elektronikus média régen és ma

 A Reader's Digest magazin 1996.októberi számának cikke szerint (Szabados Krisztián:Hogyan nevelhetünk erkölcsös gyermeket?, 121-124.o.) igen.Elég, ha tudatosítjuk értékeinket, elmondjunk a gyerkőcnek, mi a jó és mi a rossz, felismerjük a bűntudat hatalmát ( apropos:nem ezt művelte másfél évezreden át a katolikus egyház?) no és persze támogatjuk az iskolai erkölcsi nevelést. Itt máris felmerül az első kérdés: ki mondja meg, mi a helyes erkölcs? Szabados Krisztián elmélete szerint -melyet egyébként kitűnően, szép és érthető magyarsággal fejt ki- a gyermek erkölcsi fejlődése a családon és az iskolán múlik. Ez az, amivel vitatkoznék. Mert a 21.században sok más olyan tényező van, amelyek jelentős hatással lehetnek a gyermek erkölcsi fejlődésére, s amin a szülők- mert elsősorban nekik szól ez a cikk- nem igazán tudnak változtatni. Ilyen tényezők: - haverok - internet, ezen belül is filmek, játékok - a felnőttek példaadásának hiánya, társadalmunk vezető rétege egyre erkölcstelenebb - a

 Nem tudom,az internetes médiatartalmak között mennyire népszerűek a mémek,sajnos,ebben a témában járatlan vagyok,azzal nem hiszem hogy nagyot tévedek,ha kijelentem:nagyon népszerűek. Mindenesetre azok számára,akik úgy döntöttek,hogy a jövőben mémgyártással szeretnének foglalkozni üzleti alapon,adnék egy tanácsot. A Glamour divatmagazin 2021.áprilisi számában Juhász Edina tollából nagyon jó cikket közöl az internetes mémiparról. Bevezetésképpen minden érdeklődőnek ajánlom,olvassa el! Szerepelnek a cikkben a pozitívumok is,de nem felejtik el figyelmeztetni az álmodozó kezdőket,mire is kell odafigyelni. Juhász Edina remek kedvcsináló cikkel örvendeztette meg az Olvasót. Bepillantást nyertünk egy ismert jelenség kevésbé ismert oldalaiba. Érdekes,izgalmas cikk. 

 Egy nagyon jó elemző cikket szeretnék ajánlani Kedves Látogatóinknak. A mandiner.hu internetes portálon olvashatjuk Balázs Boldizsár:Úgy verte meg a Madrid idegenben a Barcelonát...című írását. Balázs a legutóbbi,a Real Madrid győzelmével végződött El Classicoról ír.  Szó esik az edzőkről,különösen Ronald Koeman nehéz helyzetéről,a két sztárcsapatba beépült (vagy inkább:beépülni szándékozó)fiatalok kudarcairól,és a sok csatát megélt idősebb játékosok húzóerejéről. Minden futballt szerető embrnek szívből ajánlom Balázs Boldizsár cikkét,s azt kívánom:bárcsak mindig ilyen színvonalú és ilyen,finom és értő stílusú cikkeket láthatnánk-olvashatnánk a magyar médiában,mint ez! Jó olvasást!

 A jégbarlangok a természet legcsodálatosabb képződményei közé tartoznak. Az Élet és Tudomány (ÉT) folyóirat 1978/24.száma(751-754.o) Dr.Kessler Hubert tollából közöl kitűnő cikket az egyik ausztriai jégbarlangról. Az írás címe:Jéghegyek a föld alatt.A cikk a Salzburg tartománybeli Werfen község közelében,a Tennen-Gebirge hegységben található tüneményes földrajzi képződményt veszi szemügyre. Megtudhatjuk,milyen általános elméleteket dolgoztak ki földrajztudósok a jégbarlangok keletkezéséről,s hogy egyes nagy tudósaink miért tartották helytelennek a "jégbarlang"elnevezést. Dr.Kessler Hubert részletesen leírja a barlang feltárának históriáját,középpontban a tragikusan fiatalon,az első világháború frontjain elhunyt Alexander Mörkkel. Cikkének végén pedig leírja,hogyan keletkezett a tudomány mai állása szerint az Eisriesenwelt névre keresztelt jégbarlang. A cikk vizuális fénypontja pedig az az öt,rendkívül reprezentatív fotó,mely a jég és az ember viszonyát ábrázolja. Tudósok és

 Olvasom,nézegetem a különböző internetes médiumokat (index.hu,telex.hu),ahol is részletesen közlik az ellenzéki előválasztás eredményeit,körzetenként. Az első tizenöt körzet eredményeit megismerve,úgy tűnik,Dobrev Klára nyeri az ellenzéki előválasztást. Ő lesz 2022-ben Orbán Viktor kihívója. Én ebben semmi meglepőt nem látok. Az induló pártok közül a DK-nak van a legszervezettebb tagsága. A jobboldali média ugyan úgy állította be,hogy Gyurcsány Karácsonyt támogatja,de kérdem én:miért támogatna valaki egy fiatalembert a saját feleségével szemben? Az asszony le is nyelné őt keresztben.Meglepően gyengén szerepelt a Momentum.  Szóval,a végkövetkeztetés csak egy lehet:gratulálunk,kedves Dobrev Klára!

A médiából árad a sport. A sportot nagyon szeretjük nézni. De szeretünk-e " tevőlegesen"sportolni?  A Magyar Turista c. folyóirat 2007.szeptemberi számának 35-36.oldalán kivonatot olvashatunk a magyar Országgyűlés által 2007-ben elfogadott Nemzeti Sportstratégiáról( 65/2007, VI.27.). A stratégia maga elég általános- némi nyelvészi humorral azt is mondhatnánk, hogy ezért stratégia- két, igencsak szomorú számadat viszont szerepel benne.  Akkoriban a Magyarországon élő felnőtt lakosságnak mindössze 9 %-a sportolt rendszeresen. Rendszeresség alatt értjük a hetente legalább két alkalommal, legalább fél-fél órát folytatott sporttevékenységet. Televíziónézésre ugyanakkor naponta 144 percet fordítottunk 2006-ban. Azt is olvashatjuk:" A jelenleg nem sportolók 38 %-a szeretne valamilyen formában sportolni. Ez egy minimum 900 ezer fős mozgósítható, megerősítésre és lehetőségre váró réteget jelent". Magyarország lakossága akkoriban 10 millió fő ( hivatalosan, a valóságban már a

 A Várnegyed című újság a Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat lapja. A 2021.áprilisi szám 16-17.oldalán olvasható egy kitűnő interjú Varga Dániellel,a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnökével. Szó esik az úgynevezett okospadokról is. Ezek olyan,közterületre helyezett padok,ahol van USB-csatlakozó,fel lehet tölteni a telót,meg wifin lehet netezni. Szóval:Budapest okosváros. Egyedül az nem derül ki a cikkből,hogyan fogják ezeket a padokat megvédeni az illetéktelenektől. Kerítéssel?Csak zártkörű parkokban lesznek ilyenek felállítva?Ez utóbbi esetben viszont pont a lényeg vész el. Nem tudom. Szóval,az amúgy jó cikkből ez nem derült ki,és szerintem sokakat érdekel. 

 Több internetes médián is láttam a Magyar Kézilabda Szövetség(MKSZ) reklámfilmjét a női válogatott olimpiai selejtezőjéről. Nagyon jó kis dinamikus alkotás,kiemeli,hogy itt most nemzeti ügyről,nem pedig klubszimpátiáról van szó. Csakhát az utolsó mondat:"Állj az összefogás mellé!"-ez nem jó. Merthogy magyartalan. Légy része az összefogásnak!Csatlakozz!Fogjunk össze és szurkoljunk együtt!Állj mellénk Te is!Ilyen megoldásokat tudnék elképzelni. Aki az "összefogás mellé áll",az pont,hogy kimarad belőle...Tehát jóra gondoltak a reklámfilm készítői,csak rosszul mondták.  Szerintem. Persze,ez nem változtat azon,hogy jó sok góllal megvertük a kazahokat. 

 Az internetes média tegnap,azaz 2021.február 1-én hírül adta,hogy Sophie Wilmes belga külügyminiszter ellenzi,hogy a személyenkénti COVID-oltottságról szóló igazolvány az országok közötti utazásoknál szerepet kapjon.  Magyarán:a COVIID-útlevél nem lehet útlevél. Egyetlen kérdésem volna a külügyminiszterhez:ha nem szolgálhat az igazolvány útlevélként,akkor mire szolgálhat? Csak arra-ezt már én gondolom-hogy különböző belföldi szolgáltatásokat csak az vehessen igénybe,aki be van oltva. Ez így,ebben a formában viszont megint csak jogi aggályokat vet fel,majd emberek ezrei mennek perelni.  Úgyhogy,véleményem szerint,ha már egyszer készül ilyen igazolás,akkor azt igenis lehessen figyelembe venni az utazások esetében. 

 Az origo.hu internetes portál közli a Századvég Intézet közvéleménykutatásának eredményét (megtekintve 2021.01.26,14 óra 3 perc). Eszerint a megkérdezett magyarok 77 %-a szerint vakcinával lehet megállítani a koronavírust.  ************* Szerintem ez a 77 % nemzetközi ősszehasonlításban egy jó arány,bár a maradék 23 százalékot azért megkérdezném arról,hogy ha nem vakcinával állítjuk meg a koronavírust,akkor mivel...Imádkozással?Ráolvasással? Azt gondolom,egyes egyedül a  megfelelő vakcina nyújthat megoldást erre a világméretű problémára.Szerintem

 Az origo.hu internetes portálon,Magyarország egyik vezető médiatermékén olvashatjuk Lantos Gábor írását Nyilasi Tibor miatt leégtek a Népsport telefonvonalai címmel ( megtekintve 2020.december 23-án délelőtt 11 óra 15 perckor).A cikk azokat a magyar labdarúgókat mutatja be,akik tízes osztályzatot kaptak a Nemzeti Sporttól. Nincsenek sokan,mindössze 26 ilyen futballista mozgott a magyar pályákon. Vannak közöttük ismert nevek,mint pl. Fazekas,Nyilasi,Páncsics,Rapp,Dzurják,Kuntics,de akadnak olyanok is,akikről az utókor megfeledkezett,mint például a békéscsabai Vágási. A cikk apropóját egyébként pont az adja,hogy hosszú idő után újra lett tízesünk a paksi Hahn személyében.  A cikk címe pedig arra utal,hogy a Népsport egy alkalommal rendkívüli csemegével kedveskedett Olvasóinak. Telefonon lehetett kérdezni Nyilasitól. A vonalak égtek,aztán leégtek.  Minden sportrajongónak,újságolvasónak és médiafogyasztónak kellemes Karácsonyt kívánva ajánlom ezt a cikket az origo.hu-n. Nekem feldobta a h

 2020.november 30-án megjelent a Hajdú-Bihari Napló gazdasági melléklete. Ennek 7.oldalán nyilatkozik Miklóssy Ferenc,a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Nyilatkozatában többek között példát hoz fel arra,hogy manapság egy debreceni cégnek lehet olyan,szoftverhátteret biztosító cége,amelynek székhelye Miskolcon van. A cikk címe különben:Agglomeráció lesz lassan az egész megye. Agglomeráció,azaz vonzáskörzet. Emlékeznek még,hogyan tanultuk ezt anno az általános iskolában? A város köré rajzolni kell egy kört. Hát,ez ma,a globalizáció idején már nem így van. Az ország egyik végének agglomerációja lehet az ország másik vége. És viszont. Az internet-korszakban a fizikai tereknek már nincs akkora jelentőségük. A kapcsolat megteremtődhet online is. A vonzáskörzet kitágult. Konkrétan Hajdú-Bihar megye példájánál maradva,természetes,hogy az ország 2.legnagyobb városa vonzáskörzete a saját megyéjének. Ez,azt hiszem,jó.  A cikkről szólva pedig:gondolatébresztő,kitűnő,közérthető

 Aki dolgozott valaha médiában, az tudja: nagyon nehéz úgy írni vállalatról vagy bármilyen üzleti érdekeltségről, hogy a cikk vagy riport vagy tudósítás ne keltse promóció benyomását. A portfolio.hu  ezt a feladatot sikeresen megoldotta. Az " Elképesztő a Zoom, már nyolcszor annyit ér, mint a magyar tőzsdei cégek összesen" című cikk ( letöltve 20020.10.22. 10 óra 09.perc, sajnos a feltöltés idejét nem tüntette fel a népszerű gazdasági folyóirat szerkesztősége), egyszerűen, tényszerűen beszámol arról, hogy idén a Zoom már 700 százalékos emelkedésen ment át, és a magyar tőzsdén lévő cégek részvényei a nyolcadát nem érik az amerikai internetes óriásnak.  Remek- bár kézenfekvő- meglátás az is, hogy a koroavírus és az ennek következményeként előálló iskolai online oktatás megnövelte a felhasználók körét.  Azért szeretem a portfolio.hu-t, mert politikamentesen képes szólni gazdaságról. És hogy a tartalom egy része előfizetéses lett? Hát, a tudást érdemes megfizetni.  A cikk kitűnő,

 Az ujszo.com szlovákiai magyar nyelvű internetes portált nagyon jó "médiaterméknek" tartom, érdemes volna magyarországi internetezőknek is időnként felkeresni. A külföld rovatban október 5-én jelent meg a hír, miszerint az ENSZ Egészségügyi Világszervezete, a WHO, szerint 760 millió ember kapta már el a koronavírus-fertőzést. Ez azt jelenti, hogy a WHO szerint a világon minden 10. ember fertőzött.  Érdekes, hogy ehhez képest a mainstream média 35 millió fertőzöttről beszél. A két szám közötti szignifikáns különbség ( igen, én is néztem anno Legyen Ön is milliomost...) finoman szólva is gyanúra ad okot. Mégpedig arra a gyanúra, hogy valaki, valakik nem mondanak igazat. Mert ekkora különbség nem lehet.  Hacsak azt nem mondjuk, hogy a WHO értéke becsült érték, a hivatalos adatok pedig az eddig ténylegesen kimutatott fertőzötteket mutatják. Szóval, nem tudni, mi az igazság. Tartsuk be a szabályokat, fertőtlenítsünk, hordjuk a maszkot, tartsuk be a másfél méteres távolságot, és

 Nem tudom, Kedves Látogatóink közül hányan emlékeznek Balázs Samura. Jómagam, bevallom, valahonnan a tudatalattim legmélyéről idéztem föl ezt a nevet és ezt az arcot.  A vezető magyar internetes médiumokat szemléztem. Az  origo.hu -n ( letöltés 2020.11.05.) jelent meg Sztankay Ádám cikke a neves magyar színészről. Aki olyan jó színész volt, hogy erőteljes antikommunizmusa ellenére is Kossuth-djat adott neki az akkori hatalom. Egyéniségét tekintve pedig egy disztingvált angol úrra emlékezetetett, aki imádta a szmokingot, még a Balatonon is abban járt.  Sztankay Ádám cikke kitűnő, friss, eleven, a 21.század számára idéz fel egy már-már elfeledett arcot. Külön is szeretném megköszönni az origo.hu-nak, hogy nemcsak politikáról, gazdaságról és spotról közöl cikkeket, hanem kultúráról ,sőt, mi több, kultúrtörténetről is. Merthogy a magyar ,az bizony kultúrnemzet. Bennünket a kultúra tart össze.  Vagy inkább elválaszt? Remélem, nem. 

 A Nemzeti Média- és Hírközlési hatóság honlapján azt kéri az internetezőktől,csúcsidőben a nem szükséges stream-tevékenységet,valamint a videók letöltését mellőzzék.  Két rövid észrevétel mindehhez: 1. Alapvetően egyetértek,csak az a baj,hogy leginkább érintett fiatal korosztályhoz nem biztos,hogy eljut ez az üzenet. 2. Fentebbi problémára megoldás lehet,hogy az NMHH értesítse az informatikatanárokat,akik aztán továbbadják az üzenetet a diákoknak. Továbbá elmagyarázzák nekik,hogy erre az önkorlátozásra miért is van szükség. Azt gondolom,sokan vagyunk olyanok,akik nincsenek tisztában azzal,internetezés szempontjából tkp. mi is számít csúcsidőnek. Erről sem ártana egy kis tájékoztatás.  De amúgy az ölettel egyetértek. Nem szabad,hogy csúcsidőben túlterheltté váljon a rendszer. 

A Timóteus c. adventista keresztény folyóirat 1998.decemberi számának 3.oldalán érdekes cikk olvasható a tv-függésről. Egy amerikai médiakutató azt írja,egy hatéves gyerek több idő tölt el a tévé előtt,mint amennyit valaha is beszélgetni fog a szüleivel. Mi erre a megoldás?Egy másik kutató,bizonyos Dick Rolf szerint a szülők beszélgessenek a gyerekkel,és osszák meg velül a bibliai értékrendet. A cikket olvasva két kérdés,pontosabban:véleményszerű megállapítás, jut eszembe: 1. Ha ez ilyen egyszerű,akkor a hitben nevelt keresztény gyerekek között miért vannak médiafüggők? 2. Sajnos,sok családban már nem a gyerek a médiafüggő,hanem a szülő. Anyuka agyba-főbe nézi a sorozatokat,meg "közösségileg kommunikál"a barátnőivel. A gyerek azt hiszi,hogy ez a normális,így aztán átveszi a viselkedésmintát. Sajnos,keresztény családban is láttam már ilyet. Ilyenkor mi a megoldás? Ja:a cikk még az internet elterjedése előtt született...

Emlékszünk még azokra az időkre, mikor a Jobbik felbukkant a magyar politikai élet palettáján? Meglehetősen ellentmondásos visszhangokat váltott ki a párt eddigi politikai tevékenysége. Úgy tűnik, a hagyományos értelemben vett Jobbik nincs többé. Az origo.hu internetes portál, a hazai jobbközép média egyik vezető orgánuma írta ( letöltve 2020.02.27-én), hogy kilépett a Jobbikból a párt debreceni elnöke, Bogdán Szabolcs. Azt írja, nem tudna nemzettestvérei szemébe nézni, amennyiben vállalná a Jobbik jelenlegi irányvonalát. Tovább darabolódik a Jobbik. Az origo.hu, bölcsen, nem fűz különösebb kommentárt a történtekhez. Annyit azért érdemes megemlíteni, hogy a Jobbik szavazóbázisa annyira megfogyatkozott, hogy igazából nem is sajnálja senki ezt a nagy lemorzsolódást. A legtöbb ember azt gondolja: úgy kell nekik, miért kellett szélsőjobb politikával egyáltalán foglalkozni? Azért abba érdemes belegondolni, hogy amennyiben a Jakab-féle elnökség átkormányozza a Jobbikot Gyurcsány Ferenc t

Az mno.hu oldalán olvasható egy érdekes írás arról, hogyan veszítette el egy üzletasszony pénzét, hitelét, mindenét, mert hazudott. Itt a cikk: https://magyarnemzet.hu/lugas-rovat/macska-a-padlon-7534265/ Szóval, azon bukott le a hölgy, hogy azt állította, fájdalommentes eljárást talált fel a vérvételre, olyan tűt, melyet, ha vérvételnél használnak, a páciens nem érez fájdalmat. A befektetők elhitték- vesztükre. Kiderült, hazugság az egész, a befektetők pedig perelnek, nagy valószínűséggel hiába. Gazdagból szegény.  Azon gondolkodtam az egyébként kitűnő cikk kapcsán, hogy Magyarországon hány és hány ilyen vetítőember él. Van egy ötlete, megvalósítani nem tudja, hát úgy tesz, mintha tudná. Kommunikál, reklámoz, akciózik, elad, vesz, tévében szerepel- aztán az egészről kiderül, hogy az egész egy nagy semmi. Lufi. Amerikában a lufik mindig kipukkannak, Magyarországon ritkábban.  Kívánom, hogy Önök közül,Kedves látogatóink, senki ne essen áldozatául ilyen vetítőembereknek. M

Nagyon átfogó cikket közöl az origo.hu internetes portál ( megtekintve 2019.szeptember 30., 9 óra 36 perc) Orbán Viktornak a FIDESZ-kongresszuson elmondott beszédéről. A magyar kormányfő a keresztény szabadság alapjának a családtámogatást illetve a határon túli magyarok befogadását nevezte. Utóbbi talán sokak számára meglepő lehet. Miért keresztény dolog, kérdezhetik sokan, ha Magyarország segítséget nyújt a határon túli magyaroknak? Van erre egy biblikus válasz. Isten nem államoknak, hanem nemzeteknek adott elhívást.  A kettő messze nem ugyanaz, különösen Közép-Kelet-Európában nem. A magyarság összetartozik. Akárhány államban is élünk, összetart bennünket valami. Nevezhetjük genetikának is, de egyszerűen " vér"-nek is hívhatjuk, biblikusan. Ha tehát egy nemzet összegyűjti szétszórt testvéreit, azzal a zsidó- keresztény hagyományban gyökerező cselekedetet hajt végre. Az Orbán-kormány pontosan ezt teszi, már 2010. óta. Ezért keresztény dolog a határon túli magyarok támogat