A 2007-es sportstratégia óta nincs sok változás

A médiából árad a sport. A sportot nagyon szeretjük nézni. De szeretünk-e " tevőlegesen"sportolni?
 A Magyar Turista c. folyóirat 2007.szeptemberi számának 35-36.oldalán kivonatot olvashatunk a magyar Országgyűlés által 2007-ben elfogadott Nemzeti Sportstratégiáról( 65/2007, VI.27.). A stratégia maga elég általános- némi nyelvészi humorral azt is mondhatnánk, hogy ezért stratégia- két, igencsak szomorú számadat viszont szerepel benne. 
Akkoriban a Magyarországon élő felnőtt lakosságnak mindössze 9 %-a sportolt rendszeresen. Rendszeresség alatt értjük a hetente legalább két alkalommal, legalább fél-fél órát folytatott sporttevékenységet. Televíziónézésre ugyanakkor naponta 144 percet fordítottunk 2006-ban. Azt is olvashatjuk:" A jelenleg nem sportolók 38 %-a szeretne valamilyen formában sportolni. Ez egy minimum 900 ezer fős mozgósítható, megerősítésre és lehetőségre váró réteget jelent". Magyarország lakossága akkoriban 10 millió fő ( hivatalosan, a valóságban már akkor sem), ennek kilenc százaléka 900 000 fő, marad 9 100 000 fő, ennek 38 százaléka kb. 3,5 millió fő. 
A képviselő urak elszámolták. Lehet, hogy én is. 

De nem is ez most a lényeg, hanem az, hogy a jelentés elkészülte óta, sajnos, túl sokat nem javult a helyzet. A magyar felnőttek jelentős része a 21.században sem sportol, inkább tévét néz, vagy internetezik. valahogy meg kellene mozgatni őket. 
De kiket? Én a nem sportolók virtuális szégyentáblájáról kivenném a fizikai dolgozókat, nekik legfeljebb a rekreációs mozgást javasolnám. Alig hiszem, hogy valakinek 10 óra gyári, éjszakai műszakban lefolytatott segédmunka után még nagyon nagy kedve lenne körbeszaladni a Margitszigetet. Inkább a szellemi dolgozóknak, az ülőmunkát végzőknek  lenne szükségük rendszeres sportolásra. Nekik viszont meg lehetne annyi eszük- mivel a lakosság magasabban képzett rétegéről beszélünk- hogy belássák: igenis szükség van a sportra. Tehát: egyetemi professzorok, ügyintézők, irodisták: munka után irány az edzőterem!Vagy a futópálya.
Ja: kellene teremteni olyan sportolási lehetőségeket, ahol is baba- mama rendszerben, vagy akár négytagú családok számára tervezetten is, lehet sportolni. Nagyon sok, gyermekét egyedül nevelő anyuka azért nem jár edzeni, mert nincs a közelben olyan intézmény, ahol vigyáznának a gyerekre, amíg mama a súlyzós guggolásokat csinálja. Erre sem ártana egy csepp figyelem.