Írott és elektronikus média régen és ma

Most legyünk őszinték: mit tud egy átlagmagyar Budaörsről? Nagy valószínűséggel semmit, legfeljebb az rémlik, hogy innen indult a Hit Gyülekezete, meg hogy itt "központozik" a Tesco. A Duna World közszolgálati tévécsatorna 2018.május 27-i, Itthon vagy c. műsorában rövid, objektív és szemléletes összefoglalót láthattunk Budaörs történetéről. Német betelepülők alapították a Törökugrató nevű szikla aljában, 28 000 fő volt lakossága, gyümölcsöt termesztettek, 1937-ben itt kezdte meg működését Magyarország első nemzetközi repülőtere. Aztán jöttek a kitelepítések, a reptér szerepét is átvette Ferihegy ( 1950-ben). Budaörs virágzó település maradt. Nagyon szeretem a közszolgálati tévé ezen műsorait. Mert mi mást is jelenthet a közszolgálat, mint igényes tartalomszolgáltatást? Történelmet, kultúrát, földrajzot, néprajzot, más egyéb érdekességeket. Minél többet, jó töményen. És lazán. xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx Biztosítások családoknak 06 70 208 38 74

A Földgömb a Magyar Földrajzi Társaság folyóirata. A 2018.áprilisi szám tartalmából, a teljesség igénye nélkül: - A címlapon:a fluoritot választották az Év Ásványának - Hol találkozhatunk havasi pintyekkel? - A legutóbbi 12 évben 6 április volt csapadékos, 6 pedig kifejezetten száraz. - Egy nagyon érdekes cikk:Birobidzsán, a sztálinista Sion -A lengyelországi Gdansk a megújulás, a nyitottság jelképe Kelet-Európában - A Himalájában hagyományos kultúrája van az íjászatnak. xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx Figyelmébe ajánljuk azt az oldalt is: konyv-ajanlo.blogspot.com xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx Biztosítások magánszemélyek és vállalkozások részére 06 70 208 38 74

A Helikon irodalom- és kultúratudományi szemle, valljuk be, nem tartozik Magyarország legkurrensebb folyóiratai közé. Inkább csak az értelmiség egy része olvassa, főként az úgynevezett egyetemi körök. Pedig nem ártana, ha az itt közölt írásokat a művelt nagyközönség számára is elérhetővé- mondjuk ki: érthetővé- tennék, mert a Helikon egy egészen sajátos témával foglalkozik: magával a kultúrával. A 2017/3. számban például a modernitásról olvashatunk nagyon komoly tanulmányokat: mi a modern, mit és miért nevezünk modernnek, számít-e nekünk, ha valami modern, kelendőbb-e egy adott kulturális termék attól, hogy modern, vagy inkább beérjük a tradicionálissal? Egyáltalán: ki dönti el, hogy mi számít modernnek és mi nem? Ki szabja meg a kánont? Akiket részletesebben érdekelnek ezen témák, s hajlandók bizonyos intellektuális erőfeszítésekre az ügy érdekében, mindenképpen ajánlom a 380.oldaltól Anthony Giddens esszéjét: A modernitás következményei címmel. Giddens azt vizsgálja, milyen hatá

Régi szép idők, mikor a magyarországi helyi sajtó még a helyi kultúra egyik fő letéteményese volt...Manapság a vidéki lapok már inkább magazinok, céljuk, hogy rövid, nem túl intellektuális szórakozást nyújtsanak az Olvasó számára. Ennek ellenére akadnak olyan újságok a megyeszékhelyeken is, melyekk időnként azért meghaladják a magazin-színvonalat. Ezek közé tartozik a Hajdú-Bihari Napló. A 2018.február 2-i számban például egész oldalas interjút olvashatunk a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatóhelyettesével. Újságíró és interjúalany komplex módon értelmezik a Hortobágyot, nagyon jó kérdésekre nagyon jó válaszok érkeznek. Mint ahogy nagyon aktuális problémát tárgyal a kistelepüléseken lakók bevásárlási gondjait tárgyaló cikk. Ha le akanók egyszerűesíteni,azt mondhatnánk, hogy kis falu-kis bolt, nincs bolt. Persze, mindenki tagadja ezt, mert akkor kiborulna a bili. Nem igazán értem viszont, miért került címoldalra a Vojtina Bábszínház " télűző maskarádéjáról" szóló cikk. 1. Még ni

Az Együtt a Magyar Írószövetség Kárpátaljai Írócsoportjának folyóirata. Alcíme: irodalom, művészet, kultúra. Az alcímet jómagam kissé sematikusnak érzem, mint ahogy az sem használ a dizájnnak, hogy mind a kiadó, mind az alcím mikrométeres betűkkel van feltüntetve. A tartalom viszont kiemelkedően magas színvonalú. Az Együtt 2017/4. számában például olvashatjuk Dupka Attila összegző és meglehetősen adatgazdag tanulmányát Magyar Irodalmi élet és írásbeliség Kárpátalján címmel. Vázlat ez, de nagyon hasznos és minden, a téma kutatója számára nélkülözhetetlen vázlat. Kiemelkedő még Kopriva Nikolett Mínusz című verse. Szürrealisztikus, fájdalmas, mégis életigenlő költemény. Lőrincz P. Gabriella: Kövek című verse viszont remekmű, érdemes az utókornak megőrizni. Mindössze hat sor, de benne van egy élet. Egy teljes élet.

Az Alföldi Tollforgatók Lapja irodalmi és művészeti lap, jobbára amatőr költők és írók alkotásait közli. Néha elsőrangú műveket olvashatunk benne, máskor érezzük, hogy ennek vagy annak a versnek még kellett volna egy kis csiszolás- de a fő nem a színvonal, nem az a lényeg, hogy stimmel-e az időmérték, hanem az Ügy. Az, hogy ezek a derék "alföldi tollforgatók" szabadidejükben nem buta Tv-sorozatokat néznek, hanem írnak, olvasnak, Egyszóval: gazdagítják a nemzeti kultúrát. Éppen ezért minden itt olvasható megjegyzésem jószándékú bírálat. Nem arról van szó, hogy nem szeretem ezt a lapot, sőt, azt kívánom, bárcsak sok ehhez hasonló sajtótermék jelenne meg Magyarországon. De azért elmondom-leírom, hogy: 1. Nekem nem tetszik, hogy költők neve alatt ott állnak az illető címei. Nem attól lesz jó vagy rossz egy vers, hogy költőnek van-e doktori titulusa, vagy éppen alelnök-é egy egyesületben, avagy sem, hanem egyetlen dolog a mérvadó: jó az a vers, vagy sem. Attól, hogy valaki a Magy

A Valóság című tudományos folyóirat 2017.decemberi számában jelent meg Tele Gábor bravúros esszéje, melynek címe: Ellentmondások a gyermeki lélek felnőttkori jelenlétében. Nagyon szépen megfogalmazza a Szerző az emberi boldogság titkát: el kell hagyni az infantilizmust, mely egyoldalúan a fogyasztói társadalom szenvedő alanyává tesz, s a Maslow-piramis felsőbb szintjei felé kell fordulnunk. Tele Gábor példaként hozza fel a falusi, vallásos-tradicionális társadalomban élő időseket, akik nem ismerik a magaskultúrát, viszont vannak magasabbrendű szellemi igényeik, s ezzel " túlnőnek a kizárólag befelé irányuló fogyasztásorientált társadalomnál...". Szóval, voltaképpen arról ír Tele Gábor, hogy a hit fontosabb, mint a kultúra. Ezt nagyon fontos lenne belátnia minden értelmiséginek. Hajlamosak, különösen a társadalomtudományokkal foglalkozók, azt gondolni és hirdetni, hogy a kultúra a csúcspont, annál feljebb már nincs is semmi. Hát van. Van pedig a hit, az Istenbe vetett alá

A Partium irodalmi, közéleti és művészeti folyóirat 2010.nyári számának tartalmából: Lackfi János:Kis nyári dalkoktél- Szakolczay Lajos beszélgetése Faludy György költővel- Szabó Pál: Nyári levél című verse Berzsenyi- parafrázis- Hamar Péter: Az ügyvéd felesége című novellája az ötvenes évek diktatorikus légkörét örökíti meg- Farkas Wellmann Endre: Éneked éneke- Hubay Miklós naplójegyzetei az Ember tragédiájáról- Csaka József unitárius főgondnoki beszéde

A Szél-Járás nagyon érdekes, színvonalas,, a kultúra minden szegmensét átfogó folyóirat. A 2010/1. szám tartalmából: Címlapon: Lipcsey György II. világháborús emlékműve Nagyenyeden. Az Európai Néppárt (EPP) megalakulásától kezdve fontos szerepet tölt be az Európai Parlament életében. Kerék Imre versei. S. Benedek András: Itthontalanul. Hátrahagyott versek. Birodalmi aszály. A hit Rómába menekül. Mészely József: Sorok Márton Áronnak, odaátra. Miért Húsvét a keresztények legnagyobb ünnepe? Böröndi Lajos- Görföl Jenő: Szabadka szépet álmodott. Angyal Sándor interjúja Lipcsey György Munkácsy-díjas szobrászművésszel. Valóban vérengző fenevad volt Báthory Erzsébet? 1877.január 24-én találkozott egymással Kossuth Lajos és Cegléd város küldöttsége.

A Korunk kulturális folyóirat 2009.évi 1.számának tematikája: Színházi tér A tartalomból: Roger Planchonnal beszélget Koros-Fekete-Sándor- Tompa gábor verse irodalomról műveltségről, internetről- Ungvári Zrínyi Ildikó az érzékelés színpadi tereiről- Sebestyén Rita: A görög tragédia születésének helye. Szántai Edina írása a japán színház térdramaturgiájáról- Zalán Tibor: Az a nap, az a Hold-  Beszélgetés Visky Andrással, Tompa Gáborral- András sándor versei- Musca Szabolcs kritikája Mihai Maniutiu rendezéséről- Palkó Mária írása eligazít a láthatatlan web világában- Pomogáts Béla az erdélyi magyar irodalom 1945 utáni helyzetéről, Gaál Gábor haláláláról, 1956 hatásáról- Beszélgetés az Európai Színházi Unió 17. Fesztiváljának szervezőivel

A Huszti József és Eckhardt Sándor által szerkesztett kiváló tudományos folyóirat számának tartalmából: Szemerényi Oswald tanulmányában kísérletet tesz a görög mozkosz kifejezés megfejtésére- Turóczi-Trostler József szerint az antik kultúra három legnagyobb alakja Platon, Aristoteles és Seneca. Utóbbit a keresztény hagyomány is tisztelte- Szabó Árpád szerint a 20.századi filozófia már közel jutott Platón megértéséhez- Szófiában rendezték az V. Nemzetközi Bizantinológiai Kongresszust- Gyergyai Albert írása a 19.század egyik legismertebb magyar könyvéről, a Falu jegyzőjéről- Zlinszky Aladár szerint Ady költészetére erős hatással volt Bürger- Recenzók Horváth János: Magyar versek és Pukánszky Béla: A mai osztrák irodalom című könyvéről.