Írott és elektronikus média régen és ma

 65 éves korában elhunyt Cséke György,a nyíregyházi futball legendája.  Ha Ön, Kedves Ifjú Látogató, netán nem tudja, ki volt az a Cséke György, ne csodálkozzon. Cséke György nem volt világsztár futballista. A magyar első, és második osztályban játszott, méghozzá jól, oszlopos tagja volt az 1980-ban NB I-be jutó Nyíregyházi Spartacusnak. Remek védőjátékos volt.  Csakhogy abban az időben a magyar futball még európai rangnak örvendett, hihetetlen erős védők játszottak a magyar bajnokságban, a többi csapatban is.Akkoriban vidékről nagyon nehéz volt a válogatottba kerülni. Megkockáztatom azt az állítást: ha Cséke ma lenne fiatal, és futballista volna, simán beférne bármelyik NBI-es csapatba. Talán még válogatott is lenne.  Nyugodjék békében. 

 A Forbes magazin minden évben közzéteszi a legértékesebb magyar sportolók 25 fős listájáját. 2020-ban (a 2020.júliusi számban megjelent sorrendet összeállította Zsiborás Gergő és Gólya Ági) ezen a listán az első 10 helyezett sorrendje így alakult: 1.Hosszú Katinka 2.Milák Kristóf 3.Gulácsi Péter 4.Szoboszlai Dominik 5.Michelisz Norbert 6.Kapás Boglárka 7. Dzsudzsák Balázs 8.Willi Orban 9.Liu Shaolin Sándor 10.Liu Shaoang Számomra meglepetés Dzsudzsák Balázs hetedik helyezése. Szerintem Balázs ekkor már messze túl volt a fénykorán. Szeretem a játékát,de nem hiszem,hogy tévedek,ha azt mondom,hogy 2020-ban a magyar futball már sokkal inkább szólt Szalairól vagy Gulácsiról,mint Dzsudzsákról. Mindez azt bizonyítja,hogy a sportszakmai érték nem mindig fedi az üzleti értéket,valamint,hogy a futball,eredményeihez képest,a magyar sporton belül kissé túlreprezentált. Példának okáért:kajak-kenu sportágban Magyarországnak számtalan világ-és Európa bajnoka van. A legértékesebbek közé egyetlenegy k

 A Forbes magazin 2020.decemberi számában olvashatjuk Fekete Emese cikkét (Az iharkúti csonttemető legismertebb lakói,116-117.oldal),amelyben megismerkedhetünk a dinoszauruszok korában a mai Magyarország területén élt legismertebb fajokkal. Öt,jellegzetes állatot mutat be nekünk a cikkíró. A Hungarosaurus Tormai egy páncélos,növényevő dinó,olyan jó 4 méter hosszú és több,mint 6 tonna. A Pneumatoraptor Fodori egy könnyűsúlyú,alig pulyka nagyságú jószág. A Bakonydraco Galaczi egy tollas repülő dinosaurus volt,már átmenet a madarak felé. Az Iharkutosuchus makadii egy kis krokodil,nem lenne jó találkozni vele. Az Ajkaceratops Kozmai első látásra úgy néz ki,mint egy emlős. Négy lába egyenlő hosszú.  Azon gondolkodtam el,milyen sokfélék is az élőlények. Dinosaurus-mondjuk,és mennyi változatos forma,szín,életmód,mintha nem is ugyanabba az állatcsoportba tartoznának. Vagy azt mondjuk ma,hogy kutya. Vagy majom. Mi,emberek,szeretjük a különbségek mögött meglátni az összekötő elemeket. A hasonlós

 Sajnos,kis hazánkban még mindig él az a közfelfogás,miszerint a szép épület,az valami nagy,impozáns,monumentális,lenyűgöző alkotás. A világ boldogabb részein szerencsére már túljutottak ezen a kezdetleges felfogáson. 184 négyzetméter. Ekkora az összeterülete annak az alkotóháznak,amelyet a magyar Olvasó a H.O.M.E. designmagazin 2019.szeptember-októberi számának 109.oldalán ismerhet meg,s a franciaországi Seyssins városában található. Tervezője Odile Decq,az épületet 2015-ben adták át. A különös,titokzatos házon semmi hivalkodó nincs,szabálytalan geometrikus formájú,szürkésfekete külső falakkal. A földszinten műtermek,az emeleten lakószobák. Az egész építészeti konstrukció nagyon egyszerű,mégis szép,megfogja a látogatót,no meg az egyszeri újságolvasót is. A belső tereket nem látjuk,ám a külső önmagáért beszél. Kicsi,de gyönyörű ékszerdoboz a város határában,remek panorámával. Az építészetben nem a méret a lényeg,a tehetséges alkotók kis alapterületen is gyönyörű műveket hoznak létre. 

 Elég nehéz dolga van ma annak a magyartanárnak,aki Petőfit akarja közel hozni a 21.század középiskolásainak szívéhez. A mai srácokat a korszellem arra tanítja,hogy kizárólag a mában éljenek,arról,ami a születésük előtt volt,ne is vegyenek tudomást. A közösségi média,sajnos,felerősíti bennük ezt a hozzáállást. A Magyar Teátrum 2020.decemberi számának 21.oldalán olvastam egy kitűnő ismertetőt(promót? nem baj!) a Mindörökké Júlia című darabról. A Szendrey Júlia életéről készült dokumentarista(Júlia és Petőfi Sándor levelezésén alapuló) színművet Sopronban mutatták be,Molnár Anikó és Papp Attila főszereplésével. Ennek az előadásnak készült el a televíziós változata.Azt gondolom,érdemes lenne ezt megmutatni középiskolásoknak. Minden tankönyvnél és digitális tananyagnál többet mond. Talán közelebb hozza Petőfi költészetét is a mai fiatalok szívéhez.  Mindenesetre a Magyar Teátrum cikke kitűnő,a kapcsolódó fotók pedig szenzációsak,érdemes lett volna feltüntetni a Szerző és a fotós nevét...

 A BBK nem más,mint a Német Katasztrófavédelem. A szervezet Twitter-oldalára gyakran feltesz humoros videókat,melyben a német lakosságot tanítja alapvető helyzetek kezelésére. Például az élelmiszer-felhalmozás ellen egy képzelt ufó-támadásról szóló videót készítettek. Arra pedig,hogyha valaki veszélyhelyzetet érez a lakásban,pl. betörő jár ott,vagy szivárog a gáz,akkor hagyja el a lakást,egy gonosz kis kék nyulakat mutató animációs videó hívja fel a figyelmet. De mindez humor,echte deutsche humor. Nem gondolja komolyan a BBK,hogy kék nyulak fogják megszállni a lakásunkat.Ez csak figyelemfelhívás,társadalmi szintű edukáció,groteszk túlzásokkal,vicces formában,a mondanivalót erősen mediatizálva. Mint ahogy azt sem gondolják komolyan a katasztrófavédők,hogy gyertyával fognak fűteni a német lakásokban. Ez a videó is humor. Túlzáson alapuló humor.Arra próbálják tanítani a németeket,hogy takarékoskodjanak az energiával,különösen most,hogy csökken a gáz mennyisége és nő az ára. De szó nincs a

 A Tekintet című kulturális folyóirat ( alcíme: kulturális szemle) 2007/3. száma közli ( 67-69.o.) Tarnai László:Az idő igézete c. versét. Rendkívül feszült, feszes, rövid, nyugtalan,rímtelen sorokkal és visszatérő tartalmi motívumokkal bíró alkotás. A vers a többgenerációs átokról szól. A lírai én saját csaladjának történetét beszéli el. Ez a történet tele van devianciával, alkoholizmussal, öngyilkossággal, házastársi hűtlenséggel. Az utódnak, a -mondhatni- elbeszélőnek- ezekkel a terhekkel kell élnie.  Miért terjed tovább a családi átok generációról generációra? Egy rituális motívum, az összetört tükör miatt. Minden katasztrofális élet azzal végződik, hogy összetörik a családi tükör. Nincs mód szembenézni önmagunkkal, nincs mód változtatni.  A költemény erejét az adja, hogy Tarnai nem reflektál, csak tényeket ír, illetve időnként homályos érzelmi motívumokat rögzít. A tény-világ borzalmassága, a sok csalódás, tönkretett élet, mind ezen " dokumentarista" ábrázolás mögül rajz

 Amint azt az ujszo.com  Szlovákiában működő magyar nyelvű hírportál közölte ( megtekintve 2021.május 28.9 óra 3 perc), a szlovák közmédia (RTVS) ősztől sokkal nagyobb teret enged a nemzetiségi műsoroknak. Amint azt Lovász Attila, a nemzetiségi műsorok részlegigazgatója a portálnak elmondta, a nagyobb nemzetiségek, így a magyar, roma, ruszin, ukrán, 54 perces műsort kapnak, a kisebbek félórás tájékoztató műsorokban tudathatják legfontosabb híreiket.  Ezenkívül elindul egy fiatalos, képeket-videókat tartalmazó magyar nyelvű weboldal is. Komplex médiafelületek születnek majd a nemzeti kisebbségek számára.  Eddig a hír. Nagyon örültem neki, mert valahol azt érezzük, hogy egész Európában válságba került a nemzetiségi kérdés. Gondoljunk a katalánok vagy a székelyek ügyére/ügyeire! A szlovák köztévé példaértékű döntést hozott, remélhetőleg több szomszédos ország is követni fogja a példáját. Az pedig különösen kiemelendő, hogy éppen Szlovákia az, amely példát mutat mind a közép-európai térség

 A Pesti Napló a 19.század egyik legnépszerűbb magyarországi sajtóterméke volt. A lap 1850.október 1-i számának 3. oldalán olvashatjuk,hogyan mentette meg Sobri Jóska-halála után is- a kolozsvári német színházat. Persze,a cenzúra miatt nem lehetett mindent leírni,dehát azért történész az ember,hogy összerakja a mozaikdarabkákból a valóságot. 1850. A szabadságharc leverése után vagyunk,alig több,mint két évvel. Az önkényuralom szigorúan korlátozza a magyar nyelvű kulturális intézményeket. A hatalom nem támogatja magyar nyelvű színházak műkődését. Kolozsvárott is csak német nyelvű színházat engedélyeznek. Csakhogy a város túlnyomórészt magyar polgárságát ez nem különösebben érdekli. Az előadások jóformán üres nézőtér előtt zajlanak. Frieze,a német igazgató teljesen kétségbe van esve. Színháza a csőd szélén áll. Ekkor támad egy ötlete. Magyar darabot játszik. A cikk nem írja,mit szólt ehhez a cenzúra,azt gyanítom,nem örült neki. Hogy ne legyen annyira feltűnő,egy-ahogy a cikk írja-"z

 Nagyon érdekes, hogy ahány médiatermék, annyiféleképppen írnak arról az állatvédelmi törvényről ,melyet Nagy-Britannia törvényhozása az elmúlt héten (2021.május) fogadott el. Van olyan magyar konzervatív médiaplatform, amelyik az egész ügyet holmi " zöldpárti" nyomulásnak állította be. Van olyan magyar baloldali médiaplatform, amely nagy diadallal ünnepelte, hogy a gerinceseknek most már törvényileg is vannak érzelmeik.  Hogyan is van ez? Jómagam vettem a fáradságot, és utánanéztem a teljes törvényszövegnek. Főbb pontok a következők: 1. A gerinces állatoknak vannak érzelmeik ( szomorúság,, vidámság stb.) és képesek arra, hogy ezt ki is mutassák.  2. Tilos Nagy-Britanniából élő állatot exportálni. Mindenféle élőállatot. 3. Tilos chipeket helyezni a macskákba.  4. Tilos vadásztrófeákat importálni. 5. Tilos főemlősöket háziállatként tartani.  Külön felhívnám a figyelmet a 2. pontra. Ez alapjaiban rengetheti meg Nyugat-Európa mezőgazdaságát- és tegyük hozzá, gasztronómiáját. Leh

 Miután a magyar fősodratú média idejében lehozta,hogy a jövő héten kinyithatnak a koronavírus-járvány miatt bezárt vendéglátóhelyek teraszai,most a fél ország aggódik. Aggódunk,hogy a hirtelen jött nyitás hatására az emberek nem rohanják-e meg a teraszokat,hosszú hónapok étterem-és kávézó-mentessége nem fogja-e túl hirtelen felszínre hozni az elfojtott vágyakat,lehetőséget teremtve egy újabb fertőzéshullám elindulásának. Mert negatív példa,az van. Nagy-Britanniában múlt héten nyitottak meg a vendéglátóhelyiségek-írja az index.hu "Másnaposan ébredt fél Anglia"c.cikkében (megtekintve 2021.április 16.,9 óra 45 perc). Nos,a britek nem tartóztatták meg magukat:egy hét alatt 4,5 milliárd fontot hagytak a pubokban,éttermekben. Ez iszonyatosan nagy összeg még a magyartól egészen eltérő kocsma-és vendéglátókultúrával rendelkező országban is. S hogy a hirtelen támadt lelkesedés,az összegyülekezés eufóriája növeli a járványveszélyt?Erre Johnson miniszterelnök csak annyit felelt,hogy ez

 Teljes a döbbenet a magyar médiában és a közvéleményben... Koronavírus miatt elment közülünk Igaly Diána,a 2004.évi athéni olimpia skeet sportlövő világbajnoka. Teljes a döbbenet,nagyon szimpatikus embert,igazi példaképet veszítettünk el. Kitűnő ízlésű,nagyon intelligens hölgy volt,valóban sokak példaképe. A magyar nemzet ismét szegényebb lett. 

 Azon néprajzosok,társadalomtörténészek,történelem szakos egyetemi hallgatók számára,akiket érdekel a honfoglalás előtti kor magyarságának társadalma,egy nagyszerű cikket ajánlunk. A Múzeumi Kurír c.folyóirat 1975.júniusi számában(42-48.o.) jelent meg Katona Imre tollából A magyar őstörténet kutatásának néprajzi forrásai című cikke. Nem is annyira a forrásokról ír nekünk Katona Imre,hanem összegzi,összeveti a régészet,a történelem eredményeit a néprajzosok kutatási eredményeivel. Megtudjuk,éltünk-e őstörténetünk időszakában matriarchátus keretei között. Képet kapunk arról,hogyan alakult ki családi alapokon nyugvó társadalomból nemzetségi alapokon nyugvó társadalom. Választ kapunk arra a kérdésre,honnan ered "szer"szavunk,és miért maradt fenn a honfoglalás kora után is. Az egyik örök kérdésről,a totemről is nagyon érdekes álláspontja van Katona Imrének.Meggyőzően írja le a Szerző a nemzetség jellegét és szerepét. Ami számomra legérdekesebb volt,az a nemzetség viszonya a többi

 A magyarországi és az európai nyomtatott és elektronikus médiában elég nagy vihart kavart a budai Vár rekonstrukciója. A telex.hu portálon 2021.március 23-án jelent meg Csomay Zsófia építész cikke,amely nagyon alaposan és politikamentesen járja körül a témát. Címe:Műemlékvédelem helyett történelemhamisítás folyik.  Nem is fűznék hozzá semmit.Kitűnő cikk,ajánlom mindenkinek!

 Az egyiptomi rendezésű férfi kézilabda-világbajnokságon Magyarország válogatottja remekül szerepelt,5.helyezést ért el. A Nemzeti Sport 2021.január 28-i száma is kiemeli,milyen jól küzdött a csapat a negyeddöntőben a hatszoros világbajnok Franciaország ellen,s a favorit franciák cyak a hosszabbításban tudták kicsikarni a sikert.  Amit jó volt látni,hogy fejlődött,acélosodott a csapat. Úgy állt ki a meccsekre,ahogy egy nemzetközi tornán ki kell állni. A tapasztaltabb kulcsjátékosok (Mikler,Bánhidi,Lékai)állandósítani tudták jó formájukat,s húzták magukkal a tóbbieket. A fiatalok is ambíciózusan álltak a feladathoz. Jó volt látni,szeretnénk hasonlót vagy még jobbat látni a jóvőben is. Hajrá! Ehhez a témához még csak annyit,hogy kik jutottak a 4 közé?Franciaország,Spanyolország,Dánia,Svédország. Ennek örülök,mert ez a papírforma. Így korrekt...

 Ahogy szemlézem itt a magyar médiát,szemembe ötlött a Momentum elnökének javaslata:minden magyar állampolgár,aki beadatja magának a vakcinát,kapjon százezer forintot. A média a legkülönbözőbb módon reagált a javaslatra. A baloldali média halkan,de támogatta,a jobboldali média hangosan ellenezte,mond án,a javaslat populista, meg aztán munka nélkül ne kapjanak pénzt emberek.  Munka nélkül?Az online oktatás bevezetése plusz munkát jelent a szülőknek. A vírus miatt sok ember elvesztette a munkáját,vagy éppen nyolcórás főállásúból átváltozott négyórás mellékállásúvá. Egész ágazatok kerültek a csőd szélére. Sok család vesztett el embert,a halottakat el kell temetni,az sem ingyen van.  Nem érzem tehát indokolatlannak egy efféle támogatás bevezetését. Több országban is létezik ilyesmi (USA,Izrael stb.),miért ne követhetnénk mi is ezt a példát. Perszs,abban igaza van a jobboldalnak,hogy a Momentum javaslata mögött lapulnak politikai szándékok is. Dehát-ilyenek a politikusok. Kell nekik a szava

 Az 1970-es-80-as évek legismertebb német krimihőse és egyben közkedvelt médiasztárja Derrick felügyelő(Horst Tappert) volt. Ha valaki-mint a napokban én is-megnézi a Derrick sorozat néhány epizódját,érdekes felfedezésekre juthat. Például arra,hogy létezett Európában egy sajátosan német krimi-stílus. Miben különbözött ez az angolszász stílustól?Nézzūk meg A kék rózsa című Derrick-epizód példáján! 1. Erőteljes szociológiai szemlélet. Az alkotók igyekeztek a kor aktuális társadalmi problémáiról szólni. A kék rózsa például a kábítószerezésről szól.  2. Realizmus. Nem a különleges figurákat,érdekes karaktereket keresték,inkább azt szerették volna,ha a néző/Olvasó magára ismer. A kisemberek,a perifériákon élők világát mutatják be ezek a filmek. 3. Modernitás. A történetek,így A kék rózsa is,a jelenben játszódnak. Nincs nosztalgiázás. A szereplők is maiak,a környezet is mai,a filmzene is mai.  4. Nem szégyellik,sokszor leplezetlenül ábrázolják az erotikát. A határon azonban soha nem lépnek á

 1955.novemberében Magyarország-Olaszország válogatott labdarúgó-mérkőzést rendeztek Budapesten,a Népstadionban. Az MLSZ TV kitűnő összeállítást készített a meccsről,melynek alapja egy korabeli,a mozihíradók számára készült film. Elhangzik,hogy utoljára több,mint 30 éve vertük meg az olaszokat Budapesten. Bepillanthatunk a magyarok taktikai értekezletére,látjuk Czibort,Puskást,Lantost,Buzánszkyt,Bozsikot. Szepesi György kommentárjaival (a mérkőzés tudósítója,a kor egyik vezető médiaembere egyébként az ezúttal középső védőt játszó Szojka játékát emeli ki) kísérhetjük figyelemmel a meccset. Az olaszok beállnak védekezni. Az első félidő null-null. A másodikban Puskás fejel egy gólt,aztán a kitűnő szélső,Tóth II talál közelről a kapuba. A végeredmény 2-0. Nagy idők,nagy meccsek,jó így látni több,mint 60 év után is. Az MLSZ TV kitűnő összeállítása remek hangulatot teremt,nem egészen tíz percben. 

 Az ember azt hinné,hogy ezt legalább tudja. Mármint a zuhanyzást. Hogy ez legalább automatimus. Az ember kinyitja,alááll,és élvezi. A 24.hu szlovákiai magyar nyelvű portál egyik cikkéből (letöltve 2020.december 28.11 óra 40 perc)kiderül,hogy ennyire azért nem egyszerű. Nem szabad forró vízzel,mert árt a bőrnek. A szivacsot óvni kell a baktériumoktól. Satöbbi. Napjainkban sorra dőlnek meg a korábbi normák. Azért reméltem,hogy a zuhanyzás még olyan,mint amilyennek gyermekként tanultuk. Tévedte. Amúgy a cikk kitűnő.

 A Reader's Digest magazin 2008.áprilisi számában olvashatunk egy cikket arról,melyik a leghumorosabb magyar város. Nem szeretném Dián Tamás kitűnő írását (Ahol a magyar humor virul.Reader's Digest,34-41.o.) kielemezni,inkább csak a 41.oldalon található,a végeredményt összefoglaló táblázat adatait írnám ide: 1.Szeged 60 pont 2. Győr  58 pont 3. Budapest 57 pont 4.Miskolc 45 pont 5. Debrecen 38 pont 6. Pécs 34 pont A válaszadók többsége 30 alatti vagy 60 feletti volt. Mint a cikk is megállapítja,a középgeneráció humorát "mintha kilúgozták volna". Számomra Pécs utolsó helye meglepetés.