A többgenerációs átok és a törött tükör Tarnai László versében

 A Tekintet című kulturális folyóirat ( alcíme: kulturális szemle) 2007/3. száma közli ( 67-69.o.) Tarnai László:Az idő igézete c. versét. Rendkívül feszült, feszes, rövid, nyugtalan,rímtelen sorokkal és visszatérő tartalmi motívumokkal bíró alkotás. A vers a többgenerációs átokról szól. A lírai én saját csaladjának történetét beszéli el. Ez a történet tele van devianciával, alkoholizmussal, öngyilkossággal, házastársi hűtlenséggel. Az utódnak, a -mondhatni- elbeszélőnek- ezekkel a terhekkel kell élnie. 
Miért terjed tovább a családi átok generációról generációra? Egy rituális motívum, az összetört tükör miatt. Minden katasztrofális élet azzal végződik, hogy összetörik a családi tükör. Nincs mód szembenézni önmagunkkal, nincs mód változtatni. 
A költemény erejét az adja, hogy Tarnai nem reflektál, csak tényeket ír, illetve időnként homályos érzelmi motívumokat rögzít. A tény-világ borzalmassága, a sok csalódás, tönkretett élet, mind ezen " dokumentarista" ábrázolás mögül rajzolódik ki. Ám a vers vágán, az utolsó versszakban, mégiscsak ott a remény: a várva várt unoka. Aki, remélhetőleg, már nem töri össze a tükröt. 

Lehetséges a versnek olyan olvasata is, miszerint ez a sokat szenvedett család nem más, mint Magyarország népe. Ahogy megyünk előre- pontosabban: jövünk előre- az időben, a generációk egymásutánjával, sorra történnek a tragédiák, és senki nem tudja, miért. A összetört tükör pedig a nemzetnek önhibáival való szembenézésre képtelenségét mutatja. Mi, magyarok, csak megyünk tovább, mindig csak megyünk tovább, fel sem tesszük a kérdést:ki és miért törte össze tükreinket. 

Tarnai László remek verset, igazi szívre ható, ugyanakkor gondolatébresztő költeményt alkotott. Érdemes visszakeresni a neten a Tekintet folyóirat adott számát, és szépen, csendes környezetben elolvasni az egész költeményt. Aztán pedig a folyóirat többi darabját is.