1850:Amikor Sobri Jóska mentette meg a német színházat

 A Pesti Napló a 19.század egyik legnépszerűbb magyarországi sajtóterméke volt. A lap 1850.október 1-i számának 3. oldalán olvashatjuk,hogyan mentette meg Sobri Jóska-halála után is- a kolozsvári német színházat. Persze,a cenzúra miatt nem lehetett mindent leírni,dehát azért történész az ember,hogy összerakja a mozaikdarabkákból a valóságot.

1850. A szabadságharc leverése után vagyunk,alig több,mint két évvel. Az önkényuralom szigorúan korlátozza a magyar nyelvű kulturális intézményeket. A hatalom nem támogatja magyar nyelvű színházak műkődését. Kolozsvárott is csak német nyelvű színházat engedélyeznek. Csakhogy a város túlnyomórészt magyar polgárságát ez nem különösebben érdekli. Az előadások jóformán üres nézőtér előtt zajlanak. Frieze,a német igazgató teljesen kétségbe van esve. Színháza a csőd szélén áll.

Ekkor támad egy ötlete. Magyar darabot játszik. A cikk nem írja,mit szólt ehhez a cenzúra,azt gyanítom,nem örült neki. Hogy ne legyen annyira feltűnő,egy-ahogy a cikk írja-"zugszínművet"állítottak színpadra,Sobri Józsi haláláról. Sobri a 19.századi alföldi betyárvilág egyik jellegzetes alakja volt. A közönségnek tetszett az előadás. "Akármi volt,magyar nyelven volt,mely a magyarok érzését felvillanyozta"-írja a cikkíró,aki egyébként névtelen,talán a téma érzékenysége miatt...Szóval,akkora siker volt a darab,hogy a színház vezetősége elhatározta,ezentúl felváltva játszanak magyar és német nyelvű előadásokat. A cenzúra véleményét nem ismerjük. 

Így mentette meg Sobri Jóska,a romantikus magyar betyár,a kolozsvári színházat 1850-ben.