Írott és elektronikus média régen és ma

A Figyelő című hetilap Magyarország egyik legmagasabb színvonalú sajtóterméke. A 2018.április 12-18-as ( 15.) számának tartalmából: - Címlapon: Orbán Viktor miniszterelnök választási győzelmét ünnepli, az ellenzéki pártok vezetői ( Gyurcsány, Vona, Hadházy, Karácsony) pedig mélyen magukba szállva szomorkodnak. - Milyen kapcsolatban áll Ausztria Oroszországgal? Miért, hogy oly erősek az orosz-osztrák gazdasági- kulturális és titkos diplomáciai kapcsolatok? - Mi az igazság a dízelautók körül? Igaz, hogy rengeteg energiát megspórolnak az egész világon? Vagy csak a gyártók igyekeznek ezzel a kampányszöveggel megnyerni a fogyasztókat? - Hogyan támogatják Magyarországon a kutatás-fejlesztést, az innovációt? Jelent-e valamit egyáltalán, hogyan támogatja egy adott ország az innovációt? - A google valóban tud minden lépésünkről? vagy ez csak legenda? És ha tud minden lépésünkről, valóban pénzt tud ebből a tudásból csinálni? - Átalakulóban az EU vezetése: botrány támadt Juncker kabinetfőn

A Nemzeti Sport Magyarország vezető sportnapilapja, az egyik legnépszerűbb magyar sajtótermék. A 2018.február 14-i szám tartalmából, a teljesség igénye nélkül: Labdarúgó BL: Mindkét angol csapat remekül szerepelt a legjobb 16 között folyó, egyenes kieséses csatározások első mérkőzésén. A Manchaster City 4-0-ra kiütötte a svájci FC Baselt, a Tottenham Hotspurs pedig idegenben játszott 2-2-t a Juventussal. Gonzaló Higuaín két gólt szerzett, már a 9. percben 2-0-ra vezetett a Juventus, de Kane és Eriksen kiváló játékával egyenlített a Spurs. Téli olimpia: Az osztrák sílegenda, Marcel Hirscher megszerezte első egyéni olimpiai aranyérmét. A magyar férfi gyorskorcsolyaváltó nagyot küzdve bejutott a döntőbe. Márton Anita súlylökő éremért utazik a világbajnokságra. Erre minden esélye megvan, hiszen jelenleg 3. a világranglistán. A France Football rangsorolta a legjobb BL ( illetve BEK) győztes csatártriókat. A legjobbnak a Puskás- Di Stefano-Gento hármas bizonyult. 

A Pesti Napló a dualizmus korának vezető sajtóterméke, a 19.század magyar történelmének hű útmutatója. Az 1877.január 2, esti kiadás tartalmából, a teljesség igénye nélkül: - Romániában keveslik a török által adott engedményeket. Úgy érzik, hogy a szultán investitura-joga gátolja Nagyrománia kialakulását. - A keleti kérdést illetően: a fegyverszünet 2 hónappal meghosszabbodott, a cikkíró szerint " minden oroszok békés cárja időt akar nyerni arra, hogy hadserege teljesen kész legyen a hadjáratra". - Törökországban Muszhad pasa közbenjárására szultán alkotmányt adott a népnek, a fővárosban örömünnepet rendeztek. - Üzleti hírek: az előtőzsdén jóval magasabban jegyezték az osztrák, mint a magyar hitelrészvényeket. - A gazdasági egyesületek köréből: a bihari, békésmegyei( sic!), erdélyi gazdasági egyesületek számolnak be tevékenységükről. -Gonda Béla cikke a rétöntözésről. 

A magyar egyháztörténet-írás eddig kevéssé foglalkozott az egyházi sajtó történetével. Talán érthető, hiszen óriási szövegmennyiségről van szó: 1920-1940. között csak a református egyház 221 féle sajtóterméket jelentetett meg. És akkor még ott vannak a katolikusok illetve a többi felekezet lapjai...Az evangélikusoknak szinte minden gyülekezete jelentetett meg saját kiadványt. A Szegedi Evangélikusok Lapja 1932/4. számának tartalmából: - Gondolatok a protestáns egységről, annak kapcsán, hogy áprilisban megalakul az Országos Bethlen Gábor szövetség szegedi fiókja. Az alakuló ünnepségen beszédet mondott Ravasz László református püspök is. - Az egyházi adókulcs idén az alacsony jövedelműek esetében meglehetősen alacsony volt, aki például 30 és 50 pengő között keresett havonta, az évi 1 pengőt fizetett, ez nem sok. Aki viszont évi 2000 pengő jövedelemmel rendelkezett, az már 500 pengőt adózott. - A közgyűlésen a lelkész kifakadt mindazok ellen, akik ellenzik az evangélikus iskola műkö

Előrebocsátom:nem szeretem azt a politikai irányvonalat, melynek, mint sajtótermék, a Magyar Nemzet teret ad. Mégis, mivel független sajtószemle- oldal vagyunk, szemlézem ezt is. Már csak a történeti teljesség és hitelesség kedvéért is. A Magyar Nemzet 2018.január 26-i száma elsősorban is karaktergyilkossággal foglalkozik ( választás, 2018...). Németh Szilárd fideszes országgyűlési képviselőről akarják bebizonyítani, hogy paranoiás. Merthogy nem akar a nemzetbiztonsági bizottságba engedni olyanokat, akik nem odavalók. De odaszólnak Orbán Viktornak is, méghozzá Soros György, aki szerint Orbán ott rontotta el a dolgokat, hogy engedte meggazdagodni az apját. Amúgy, a töretlen és olykor a tárgyilagosságot mellőző ellenzékiségen kívül akadnak értékes cikkek, olvasmányok a lapban. Nagyon tetszik Havasi Zsolt írása az új labdarúgó-szövetségi kapitány, a belga Georges Leekens sajtótájékoztatójáról. Vagy ott van Makrai Sonja írása a MITEM színházi találkozóról. Tehát tehetéséges, ambíciózus új

Az Alföldi Tollforgatók Lapja irodalmi és művészeti lap, jobbára amatőr költők és írók alkotásait közli. Néha elsőrangú műveket olvashatunk benne, máskor érezzük, hogy ennek vagy annak a versnek még kellett volna egy kis csiszolás- de a fő nem a színvonal, nem az a lényeg, hogy stimmel-e az időmérték, hanem az Ügy. Az, hogy ezek a derék "alföldi tollforgatók" szabadidejükben nem buta Tv-sorozatokat néznek, hanem írnak, olvasnak, Egyszóval: gazdagítják a nemzeti kultúrát. Éppen ezért minden itt olvasható megjegyzésem jószándékú bírálat. Nem arról van szó, hogy nem szeretem ezt a lapot, sőt, azt kívánom, bárcsak sok ehhez hasonló sajtótermék jelenne meg Magyarországon. De azért elmondom-leírom, hogy: 1. Nekem nem tetszik, hogy költők neve alatt ott állnak az illető címei. Nem attól lesz jó vagy rossz egy vers, hogy költőnek van-e doktori titulusa, vagy éppen alelnök-é egy egyesületben, avagy sem, hanem egyetlen dolog a mérvadó: jó az a vers, vagy sem. Attól, hogy valaki a Magy

Napvilágot látott a Magyar Nemzeti Bank(MNB) 2017. évi jelentése a magyar gazdaság állapotáról, melyet több magyar sajtótermék felhasznált, elemzett, egyetértve abban, hogy a magyar társadalom polarizált. Merthogy a lakosság 10 százaléka tartja kezében a részvények 92 százalékát. Igen, ez teljes mértékben igaz lehet, de nem feltétlenül ez a legpregnánsabb adata a társadalmi megosztottságnak. Magyarországon ugyanis sohasem volt igazi részvénykultúra. Ellentétben Amerikával, ahol is a középosztálybeli családok jelentős része részvényekben tartja megtakarításait, Magyarországon inkább az ingatlan, a bankbetét, meg az államkötvény a népszerű. xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx Magyar és külföldi állampapírok kereskdeleme profi szinten, legaktuálisabb árfolyamok ismeretében, korszerű stratégiákkal, otthonról is ellenőrizhető állással. Írjon:csaladokhoz@gmail.com