Írott és elektronikus média régen és ma

A Rubicon történelmi magazin 2016/12. száma az amerikai elnökök élet-és politikai pályáját követi végig. Tulajdonképpen képet ad az USA történelméről, már ami a " nagy" politikatörténetet illeti. Első pillantásra szembetűnő, mennyire eltérő karakterrel és tehetséggel megáldott-megvert államférfiak kerültek a Fehér Házba. A szegény családból származó Andrew Jackson és a playboy ( vagy magát annak tartó) J.F. Kennedy, a kiemelkedő tehetségű George Washington és a meglehetősen közepes Calvin Coolidge, vagy az első afroamerikai elnök, Barack Obama- elképesztő, micsoda karrierek! Minden történelemrajongónak ajánlom a Rubicon 2016.évi utolsó számát. 

Érdekes tartalmakat kínál a Hajdú-Bihari Napló 2017.december 7-i száma. A teljesség igénye nélkül: Kiengedik az előzetesből K.Sándor brókert, mivel lejárt a három év- A negyven év alattiak az internetről szereznek pénzügyi információkat, míg a negyven fölöttiek inkább a személyes tanácsadást igénylik- Interjú Zsolnai-Nagy Imre orvosprofesszor gerontológussal ( öregedéskutató)- Interjú a debreceni kötődésű Kozma Mihállyal, a futsal-válogatott szövetségi kapitányával- Hivatalosan is Van der Bellen Ausztria elnöke- Imre Géza vívó a Debreceni Egyetemen beszélt olimpiai élményeiről- Angliában 730 gramm színaranyból készült bronzkori nyakláncra bukkantak. Nézd meg ezt a blogot is: konyv-ajanlo.blogspot.com

Olvasom a Magyar Nemzetet, és azon gondolkozom, hogyan lehetséges az, hogy női sportolóink mindig jobban szerepelnek, mint a férfiak? Talán a magyar férfiak mentalitásával van a baj? A riói olimpia egyik leginkább szívfájdító pillanata Imre Géza párbajtőrvívó döntőbéli veresége volt- de ő legalább eljutott a döntőig. Sok esélyünk, főleg a medencében elvérzett. Mi a baj a magyar férfi sportolókkal? Nem akarnak eléggé győzni? A pszichológusoknak kellene jobban dolgozniuk? Fene se tudja...Mindenesetre van négy aranyérmünk, no meg ott van Kenderesi bravúros bronzérme, és ez jó, nagyon jó. (Magyar Nemzet, 2016.augusztus 10.)

A Pesti Napló 1900.január 6-i számában jelent meg Tömörkény István vezércikke. Kárhoztatja azt, hogy túlzottan is majmoljuk a külföldet(, van, akinek csak a stájer kappan az igazi), hogy nem fogyasztjuk a hazai árut. A Szerző külön kitér az olasz borra, mely szerint- s ezt pontos számítással igazolja- megfojtja a magyar bortermelőket, mivel szerinte pancsolt és olcsó. Tömörkény kiemeli Szabadka városát, mely gátat vetett az olcsó olasz bor beáramlásának. Pesti Napló, 1900. január 6.

A Magyar Idők című lap remek cikket közöl a magyar labdarúgó-válogatott osztrákok elleni győzelméről. Nem a statisztikákra mennek rá, hanem a mérkőzés hangulatát érzékeltetik, kiemelik az elképesztő csapategységet, Kleinheisler, Szalai, Stieber szerepét, illetve azt, hogy több, mint 40 év után nyertünk EB-n. Szépe,n kiegyensúlyozottan megírt,nagyszerű cikk. Magyar Idők, 2016.június15., 20.o. Csak sajnálni lehet, hogy nem jutottunk az EB-n a nyolc közé. Ez a csapat megérdemelte volna. Ha a 16 között nem a belgákat kapjuk...

A Kapu című folyóiratban olvashatjuk Tóth Károly Antal 1988-ban, svédül, megjelent cikkének újraközlését. Szerző a Ceaucescu-rendszer minden borzalmát leírja: az erdélyi magyarok munkahelyi üldözését, a magyar nyelv használatának tilalmát ( már az általános iskolában is), a határon lelőtt menekülőket, az értelmiségiek, papok zaklatását, a történelemoktatás abszurd és hamis voltát ( dákoromán kontinuitás elmélete). Ugyanebben a folyóiratban olvashatjuk Nagy Csaba: A diktatúra talpai alatt című írását, melyben egy 1981-es nyári " összejövetel" tragikus következményeiről ír. Mindkét cikket ajánljuk azoknak, akik szeretnének többet megtudni a Romániai kommunizmus, azon belül is a Ceacescu-rendszer történetéről. Kapu, 2016/5.32-35. illetve 73-74.

A Pesti Napló 1900.január 4-i száma hírül adta, hogy Dr. Hecht Andor magyar orvos, aki fiatal felesége elvesztése után bánatában külföldre utazott, beállt a búr hadseregbe ( ekkor, 1899-1902.között zajlik az angol-búr háború). Sajnos, semmi többet nem lehet tudni a doktor úrról, kerestem lexikonokban, de ő nem szerepelt bennük. Akadt ilyen nevű orvos, az USA-ban- talán leszármazottja?  Aki tudja, hogyan alakult Dr. Hecht Andor további pályafutása, írjon a pblint@gmail.com címre! Köszönöm! GBP, szerkesztő xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx Nézd meg ezt az oldalt is: konyv-ajanlo.blogspot.com