Írott és elektronikus média régen és ma

A Heti Válasz jobbközép közéleti hetilap 2016.december 1- számában olvashatjuk többek között: Interjú Vona Gáborral, a Jobbik elnökével, aki szerint a Jobbik a FIDESZ alternatíváját nyújtja. Orbán Viktor telefonon beszélt Donald Trumppal, az USA megválasztott elnökével. A nyugat-európai és észak-amerikai balos politikusok dícsérik az elhunyt Castrót. Még Ban ki Mun ENSZ-főtitkár is ódákat zeng róla. Demencia: nagyon nehezen gyógyítható betegség. A gyerekek tudnak-e gondoskodni demens szüleikről? Mi lesz a minimálbér-emelés hatása? Sabin Ghermannak elege van Romániából. Rácz Zoltán szerint Kocsis Zoltánnál jobban senki nem ismerte Bartókot. 

A Hetek- véleményem szerint- jelenleg Magyarország egyik legszínvonalasabb politikai hetilapja. A 2016.évi 48.számban olvashatunk Fidel Castro politikájának ellentmondásos megítéléséről, Donald Trump megválasztott amerikai elnök kormányalakítási szándékairól, a munkahelyi stresszről, Gyárfás Tamás bukásáról, a kirgiz keresztények elleni politikai-vallási hadjáratról, illetve arról, hogy Erdogan török elnök már megint azzal zsarolja Európát, hogy átengedi az országa területére érkezett migránsokat. Feltűnő a cikkek objektív, tárgyilagos hangvétele, politikai elfogulatlansága. A Hetek az a közéleti hetilap, melynek sikerült felülemelkednie az olcsó pártpolitikán. 

A Magyar Nemzet 2016.december 7-i száma, finoman, kulturáltan, de bírálja az Orbán-kormányt. Talán nem véletlen, hogy vezércikként a magyar diákok PISA-teszten mutatott gyenge teljesítménye szerepel, ráadásul egy tanár a gyenge teljesítmény okaként a közoktatás államosítását jelöli meg- Továbbra is problémák vannak a Questor-ügyfelek kártalanításával- Hogyan intézik pénzügyeiket a magyar EP-képviselők?- Az állampolgár című film a bevándorlásról szól, főszerepet egy afrikai amatőr színész alakítja- Lassulóban a magyar gazdaság növekedése, a mezőgazdaság a húzóágazat- Hosszú Katinka újabb győzelmei. Külön említést érdemel, hogy Abe Sinzó japán miniszterelnök Pearl Harborba látogatott. Az amerikaiak közelednek Japánhoz, ellensúlyozandó Kína szerepét?

A Rubicon történelmi magazin 2016/12. száma az amerikai elnökök élet-és politikai pályáját követi végig. Tulajdonképpen képet ad az USA történelméről, már ami a " nagy" politikatörténetet illeti. Első pillantásra szembetűnő, mennyire eltérő karakterrel és tehetséggel megáldott-megvert államférfiak kerültek a Fehér Házba. A szegény családból származó Andrew Jackson és a playboy ( vagy magát annak tartó) J.F. Kennedy, a kiemelkedő tehetségű George Washington és a meglehetősen közepes Calvin Coolidge, vagy az első afroamerikai elnök, Barack Obama- elképesztő, micsoda karrierek! Minden történelemrajongónak ajánlom a Rubicon 2016.évi utolsó számát. 

Érdekes tartalmakat kínál a Hajdú-Bihari Napló 2017.december 7-i száma. A teljesség igénye nélkül: Kiengedik az előzetesből K.Sándor brókert, mivel lejárt a három év- A negyven év alattiak az internetről szereznek pénzügyi információkat, míg a negyven fölöttiek inkább a személyes tanácsadást igénylik- Interjú Zsolnai-Nagy Imre orvosprofesszor gerontológussal ( öregedéskutató)- Interjú a debreceni kötődésű Kozma Mihállyal, a futsal-válogatott szövetségi kapitányával- Hivatalosan is Van der Bellen Ausztria elnöke- Imre Géza vívó a Debreceni Egyetemen beszélt olimpiai élményeiről- Angliában 730 gramm színaranyból készült bronzkori nyakláncra bukkantak. Nézd meg ezt a blogot is: konyv-ajanlo.blogspot.com

Olvasom a Magyar Nemzetet, és azon gondolkozom, hogyan lehetséges az, hogy női sportolóink mindig jobban szerepelnek, mint a férfiak? Talán a magyar férfiak mentalitásával van a baj? A riói olimpia egyik leginkább szívfájdító pillanata Imre Géza párbajtőrvívó döntőbéli veresége volt- de ő legalább eljutott a döntőig. Sok esélyünk, főleg a medencében elvérzett. Mi a baj a magyar férfi sportolókkal? Nem akarnak eléggé győzni? A pszichológusoknak kellene jobban dolgozniuk? Fene se tudja...Mindenesetre van négy aranyérmünk, no meg ott van Kenderesi bravúros bronzérme, és ez jó, nagyon jó. (Magyar Nemzet, 2016.augusztus 10.)

A Pesti Napló 1900.január 6-i számában jelent meg Tömörkény István vezércikke. Kárhoztatja azt, hogy túlzottan is majmoljuk a külföldet(, van, akinek csak a stájer kappan az igazi), hogy nem fogyasztjuk a hazai árut. A Szerző külön kitér az olasz borra, mely szerint- s ezt pontos számítással igazolja- megfojtja a magyar bortermelőket, mivel szerinte pancsolt és olcsó. Tömörkény kiemeli Szabadka városát, mely gátat vetett az olcsó olasz bor beáramlásának. Pesti Napló, 1900. január 6.