Írott és elektronikus média régen és ma

Feélreértés ne essék: a szülők mindig panaszkodnak az osztályzatokra. A szülő mindig a lehető legjobb osztályzatot akarja a gyermeknek, a pedagógus pedig igyekszik " reálisan" osztályozni. Csakhogy ezzel olykor gond akad, mint azt a Gyermekünk folyóirat 1987/5. számában olvasható cikk is tanúsítja. Szóval: - az osztályzat nem reaális - a tanár nem jóindulatú - a hibát keresi, nem az erényt - " a szigorúságon belül annyi a következetlenség, hogy az már rossz vért szül". - és még sok egyéb Az a helyzet, hogy a ma szülői, akik a cikk megjelenése idején voltak gyermekek, egy az egyben ugyanazt gondolják erről az egészről, mint az ő szüleik ( azaz a mi szüleink) akkoriban erről az egészről. A Gyermekünk leközölte azt, amit akár egy mai Gyermekünk is leközölhetne ma. Amúgy a cikk- Garai Katalin írása- kitűnő, elgondolkodtató, stílusos, több nézőpontból is körbejárja a kérdést.

Nagyon szeretem Németh Zoltán: Lakoma avagy erotika mint interpretáció című elbeszélést/novelláját/filozofikus prózáját, a műfaji megjelölést ki-i maga választja, amely az amúgy általam vegyes érzésekkel fogadott Kalligram folyóiratban jelent meg, a 2002.májusi számban. Egy baráti társaság, tábortűz mellett, beszélget értékről, olvasásról, szövegről. elárulom: végül nem jutnak megegyezésre, de nem is ez a cél, inkább csak a diskurzus. Szóval, van aki szerint - egy szöveg értékét a társadalom tagjai nem egyenlően mérik fel, mert ugyanolyanok az emberek képességei Van, aki viszont azt állítja, hogy - nincs szükség egységes értelmezési kísérletekre Másvalaki szerint viszont - feltétlenül szükség van valamilyen elméleti megalapozottságra ahhoz, hogy az olvasás értelmet nyerjen Van, aki úgy véli - hogy a szöveg a hatalomgyakorlaás eszköze. Szóval, értjük? A szereplők nem egymással vitatkoznak, csak a véleményüket fejtik ki, egymás tljes tiszteletben tartásával. Így kellene, hogy

A Heti Válasz 2018.január 18-i száma interjút közöl Szörényi Leventével és Bródy Jánossal a közelgő Fonográf-koncert kapcsán. Nagyon örülök, hogy a magyar Beat és country két legendás alakja újra együtt zenél, nem pedig a sajtóban kiabálnak egymásra kígyót-békát.. Ami az interjúból megragadott, az a Valaki vár című dal. A Valaki vár a Fonográf együttes 1974-es száma, jó dal, de azért világsláger nem lett belőle. 1974. Ehhez képest igencsak modern a szöveg ( a dal szövegét itt találod: http://www.zeneszoveg.h u/dalszoveg/37076/fonograf/valaki-var-zeneszoveg.html Szóval, olyan dolgokról tesz említést Bródy János szövege, mint: - algoritmikus gondolkodás - műholdas koordinátalapú helymeghatározás ( ld. későbbi GPS) - gondolatok láthatóvá tétele - gondolatok mesterséges fókuszálása - mesterséges fénytörés - végtelenített optika - pontok formájában memóriában rögzíthető gondolatok. Nem semmi, 1974-ben. Az efféle dalszövegekről azt gondolom, hogy prófétikusak. Nincs rá más magy

Tisztelt Ellenzék! A magyar ellenzék, azaz Önök, rendszeresen az(oka)t a váda(ka)t szegezik a magyar kormánynak, hogy - értelmiségellenes - nem költ eleget az oktatásra - nem akarja, hogy nőjön a diplomások számaránya - a szakképzést favorizálja, mert a multik ezt várják tőle - A külföldi diákok menekülnek Magyarországról, mert itt nincs igazi demokrácia. Ezeket  szokta mondani az ellenzék. Ehhez képest az OECD jelentése, melynek elemzése olvasható az mno.hu portálon (megtekintve 2019.szeptember 11, 12 óra 28 perc), az alábbiakat hangsúlyozza: - Magyarországon kifejezetten jó az egy főre jutó tanár-diák arány - Magyarországon 2010 óta nőtt ( még egyszer: NŐTT) a diplomások aránya - Magyarországon az uniós átlaghoz képest kevesebben rendelkeznek szakképesítéssel, tehát ezt növelni kell. - A külföldi diákok nem menekülnek el Magyarországról, sőt, egyre többen jönnek. Tisztelt Ellenzék! Az OECD távolról sem "vádolható" azzal, hogy nagy rajongója Orbán Viktornak

A Reformátusok Lapja 2018.november 11. számában olvashatunk egy igencsak megható, megindító írást. Végh Tamás: Mai élethelyzetek című cikkének hőse Eszti néni, 97 éves özvegyasszony, aki azért jött, hogy a temetését intézze el a lelkésszel, mire ő elmagyarázta neki, hogy a mennybe nem lehet magunkkal vinni a bűneinket, és hogy kérni kell Istent, hogy bocsásson meg, majd köszönetet mondani ezért. Eszti néni először megsértődik, aztán szíve megindul és engedelmeskedik. Megköszöni Jézusnak az engesztelő áldozatot. Nekem az jutott eszembe erről a cikkről: hány és hány ember hiszi magáról, hogy bűntelen? Hány és hány ember felejti el, hogy szokott olykor irigy lenni, olykor féltékeny, a kapzsiság is megkísérti olykor, és a pletykálás bűnébe is beleesik időnként. Az emberek valahogy ezt elfelejtik. Csakhogy Isten számontart mindent. Ha jön az a pillanat, amikor az Ítélőszék elé kell állnunk, akkor tisztának kel, hogy találtassunk. Ehhez pedig úgy kell élnünk, mint a bibliai okos szüzeknek

Akit érdekel az informatika története, gyűjti az erre vonatkozó sajtó- és médiaanyagokat, annak szíves figyelmébe ajánlom a Gyermekünk című folyóirat 1985.áprilisi számát. Szakonyi Péter cikke bizonyos Jóska gyerek példáján indít, aki eddig utálta az iskolát, most viszont éjjel-nappal ott van, és az új csodaszert, a számítógépet bújja. Ezután a példa általánosítása következik, majd azon tűnődik a cikk szerzője, jó hatással van-e a számítógép a gyermekre. Végül arra jut, hogy igen, mert fejleszti a logikus gondolkodást. Hát, ilyen cikket manapság már nem lenne nagy szellemi teljesítmény, akkor azonban az efféle írások még úttörőnek számítottak a magyar sajtóban.

Amint azt az ujszo.com portál megírta ( szokásunk szerint kizárólag a főoldalt linkeljük, tessék a többi tartalmat is olvasni: ujszo.com ), a Híd új javaslatot terjesztett be Szlovákia nemzetiségi iskola-rendszerével kapcsolatosan. A javaslat szerint a pontosan körülírnák a nemzetiségi iskola fogalmát, bizonyos tárgyakat, például történelmet, magyarul tanulhatnának a tanulók, és egy Nemzetiségi Tanács nevű szervezet vigyázná az egészet. Magyarként persze szurkolok, hogy sikerüljön. A magam kis reálpolitikai érzéke viszont azt mondja, hogy veszett fejsze. Túl közel vannak a választások semelyik szlovák párt nem fogja most magát kitenni a magyarbarátság vádjának. Azért az ötlet jó, érdemes lenne folyamatosan kitartóan gyömöszölni, keresztül a közvvéleményen, egészen a törvényhozásig, és ott sikerre vinni. Szép álom.