Írott és elektronikus média régen és ma

Közvetítés 2020.február 19-én, a M4 Sportcsatornán:Tottenham Hotspur- RB Leipzig a labdarúgó UEFA Bajnokok Ligája nyolcaddöntőjében: 0-1. Az eredmény nem fejezi ki azt a fölényt, amelyben a Lipcse játszott. Szerintem minden csapatrészben jobbak voltak a németek, Gulácsi kapus (2014 óta ő az első magyar, aki BL egyenes kiesésben játszhat) is bemutatta immár megszokottá váló bravúrjait. Ami igazán meglepett, az az angolok taktikai lemaradása. A Lipcse egyszerűen lemosta az ellenfelet, a Mourinho vezette Tottenhamnek esélye sem volt. Bravó, Lipcse, bravó, Gulácsi Péter! A közvetítés pedig kitűnő volt, nem szurkolt senkinek senki, tárgyilagosan, objektíven értékelték a két csapat játékát. Példaértékű médiatartalmat láthatunk.  mediaklikk.hu

Elképesztő történetet mutatott be Kékfény című műsorában a Duna Televízió (2020.február 17.) csatornája. A közmédia kitűnő bűnügyi műsorából megtudhattuk, hogy egy miskolci ügyvédnő éveken át azzal hitegette a tűzoltószakszervezetet, hogy a nevükben és érdekükben pereskedik Strasbourgban, az Emberi Jogok Bíróságán. Pedig nem is csinált semmit, a megbízási díjat viszont felvette.  S hogy miért nem csinált semmit? Azért, mert rosszul nyújtott be valamilyen dokumentumokat, a Bíróság felszólította pótlásra, ő ezt persze nem tette meg. A tűzoltók mindezideig azt hitték, folyik a per, és nyerésre állnak. Semmilyen per nem folyt. Az ügyvédnő hazudott. Az ügyvédnőt 1 év nyolc hónapra ítélték, felfüggesztve. Szóval, mit lehet itt tenni? Hogyan lehet ellenőrizni, hogy az ügyvédem valóban dolgozik? Aki esetleg tud erre a kérdésre valami választ, írjon nekünk! 

Az Élet és Tudomány folyóirat ( a magyar printmédia egyik legrégebben futó és egyik legjobb "terméke") 2020.február 14-i számában közli Kittel Ágnes írását, melyben egy, a fájdalomcsillapítás terén merőben új technológiáról ír, mégpedig a világ egyik legismertebb kutatójának, Dirk De Ridder professzornak előadása alapján. De Ridder professzor a mesterséges intelligenciát használná fel a krónikus fájdalom csillapítására. Egy okostelefonra letölthető alkalmazás aktiválna olyan elemeket, melyeket az idegrendszer-stimulátorok aktiválására vagy éppen de-aktiválására használhatnánk. Mindenki személyre szóló, vegyianyag- mentes fájdalomcsillapítóval rendelkezne. Hát, nem tudom, mit szól ehhez a gyógyszeripar, de ha én fájdalomcsillapító- gyártó lennék, máris elkezdenék kutatni a témában. Azonkívül, ha jobban belegondolunk, a Ridder-féle fájdalomcsillapító is függővé tehet. eletestudomany.hu

Érdekes cikket közöl a HVG 2008/42. száma. A 19-20. oldalon olvasható írás azt taglalja, milyen politikai kötéltáncot kell eljárnia annak, aki vállalja, hogy Magyarországon törvénytervezetet készít. A kormány Vékás Lajos jogászt kérte fel az új Ptk. elkészítésére, majd az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium elvette tőle a kész tervezetet, a baloldali kormányok pedig átdolgozták azt, igaz, nem nagyon. Csak 48 ponton... Ebben a Ptk-tervezetben szerepelt az is, hogy a házasfelek közjegyző előtt is elválhatnak, ha rendezték az anyagi kérdéseket. A jobboldal ez ellen a legmesszebbmenőkig tiltakozott. ( Szerintem jól tette). A tervezet azonkívül a házastársi hűséget, mint jogi kategóriát is megszüntette volna, ehelyett inkább az együttműködést tette volna kötelezővé. A cikk jó, helyenként ironikus, ami a legfontosabb: a balos javaslatok végül nem mentek át a parlamenten. 

A Reader's Digest (RD) a világ egyik legnépszerűbb nyomtatott médiaplatformja. Az RD Válogatás 2010.szeptemberi számában Alanna Nash tollából olvashatunk cikket Elvis Presleyról, a huszadik század ikonikus könnyűzenei sztárjáról. Az írás nemcsak egy a hatalmas Elvis-irodalomban: nagyon fontos dologra hívja fel a figyelmet. Elvis a köztudatban úgy él, mint igazi macsó, aki naponta váltogatta a nőket. Nos, ez a kép árnyalásra szorul. Ann-Margaret Olsson ugyanis, úgy tűnik, múlhatatlanul és tartósan elvarázsolta a rock and roll sztár szívét. Aztán egy rövid idő múlva- de nem pár nap múlva- vége lett a dolognak. Ann-Margaretet a Szerző "női Elvis"-ként jellemzi. Szerintem ez túlzás, de azért tehetségesnek mondható ifjú hölgy volt.

Mindig is foglalkoztatott a kérdés.mennyi időt töltünk házimunkával? (Úgy is kérdezhetném: mennyi időt pocsékolunk hülyséegekre?).A válaszra, talán meglepő, Magyarország egyik legismertebb médiatermékében, a HVG nyomtatott változatában bukkantam rá ( Szabó Yvette:Kisfogyasztók. HVG,2008/42.,66-68.o.). Szabó Yvette szerint egy négytagú családban egy nő napi fél órát tölt mosogatással. Ez havonta 15 óra, évente pedig 180 óra, ami majdhogynem megfelel egy havi munkaidőnek. Szerző mindebből azt a következtetést vonja le, hogy venni kell egy mosogatógépet. Merthogy jó befektetés.Jómagam viszont inkább azt támogatnám, hogy a család minden tagja segítsen be a nőknek a házimunkában, és akkor nem lesz a nő, az anya, annyira leterhelve. Ettől függetlenül még vehetünk mosogatógépet...

A Hitel című irodalmi-kulturális folyóirat 2016.márciusi számában olvasható egy tervezet. Ebben a tervezetben magyar írók azt kérik, hogy engedélyezze a hatalom ( mivel 1957.áprilisi a keltezés, immár a Kádár-hatalomról beszélünk) az Arany János Irodalmi Társaság, a Magyar Írás folyóirat, illetve a Magyar Írás Szövetkezet működését. A tervezetet aláírták:Bernáth Aurél, Féja Géza, Illyés Gyula, Kodolányi János, Németh László, Remenyik Zsigmond, Sinka István, Szabó Lőrinc, Szabó Pál, Tamási Áron. Impozáns névsor. A hatalom mégsem engedélyezett semmit. Ehelyett létrehozták az Élet és Irodalom folyóiratot. Ha engedélyezték volna- bár a történelemben nincsen " ha"- akkor vagy - nyitottabbá, többpólusúvá vált volna a Kádár-korszak irodalmi élete 1956.után - az egymással marakodó szekértáborok szétszedték volna a magyar irodalmat. Döntsön a Kedves Olvasó!