Írott és elektronikus média régen és ma

 Nagyon imponáló kis cikket olvastam a Természetgyógyász c.folyóirat 2005.novemberi számának 52-56.oldalán,V.T. tollából. Szinte mindent elmond a virágesszeciákról,amit egy magamfajta laikusnak tudnia kell:mire használják ezeket a készítményeket,hogyan hatnak a stressz ellen,ki volt az a Dr.Bach,hogyan készülnek ezek a virágesszeciák,mely országok tudósai foglalkoznak ezzel leginkább,s kell-e tesztelni ezeket a készítményeket. Nagyon élvezetes,jó cikk. Számomra,mint laikus olvasó számára inkább az a kérdés,hogyha egyszer stressz és más civilizációs betegségek ellenében használom a virágterápiát,akkor kell-e egyáltalán esszenciát készítenem. Nem jobb lenne a virágot a tövén hagyni,és csak nézegetni?Az is megnyugtat,nem? Szóval,lehet,hogy dilettáns a kérdésem,de szerintem jogos.

 Nem tudom,az internetes médiatartalmak között mennyire népszerűek a mémek,sajnos,ebben a témában járatlan vagyok,azzal nem hiszem hogy nagyot tévedek,ha kijelentem:nagyon népszerűek. Mindenesetre azok számára,akik úgy döntöttek,hogy a jövőben mémgyártással szeretnének foglalkozni üzleti alapon,adnék egy tanácsot. A Glamour divatmagazin 2021.áprilisi számában Juhász Edina tollából nagyon jó cikket közöl az internetes mémiparról. Bevezetésképpen minden érdeklődőnek ajánlom,olvassa el! Szerepelnek a cikkben a pozitívumok is,de nem felejtik el figyelmeztetni az álmodozó kezdőket,mire is kell odafigyelni. Juhász Edina remek kedvcsináló cikkel örvendeztette meg az Olvasót. Bepillantást nyertünk egy ismert jelenség kevésbé ismert oldalaiba. Érdekes,izgalmas cikk. 

 Az Élet és Tudomány c.folyóirat 1978/24.számában,a 759-761.oldalon olvashatjuk P.Mirtse Márta és dr.Flam Zsuzsa Az önzetlenségről c.cikkét. A Szerzők kitűnően összefoglalják az altruizmussal kapcsolatos,akkoriban frissnek számító szociálpszichológiai kutatások eredményeit. A kutatások három fő irányban keresik az altruizmus eredetét. 1.Csereelmélet.Eszerint az az ember,aki gyakran kap életében elismerést,jutalmat,késztetést érez arra,hogy visszaadja azt. Aki viszont sokat ad másoknak,az sokat is akar másoktól kapni.(Véleményem az,hogy ez tkp.az altruizmus üzleties magyarázata,jellemzően amerikai kutatók munkásságán alapul).  2.Társadalmi és műveltségi felfogás. Az emberek(és az intelligensebb állatok)tudják,hogy közösségeik csak akkor maradhatnak fenn,ha a tagok segítenek egymáson. Szerzők példának hozzák az éhező társaikon segítő csimpánzokat. Eszerint-recenzens legalábbis így értelmezi-az önzetlenség egyfajta intellektuális aktus:én segítek rajtad,mert a közösségnek erre van szükség

 Örömmel olvasom Rozgics Mária cikkét a Világ Magyarsága című hetilap 2020/19.számának nyitóoldalán. A Szerző a magyar nyugdíjasok nehéz helyzetéről ír,mindenben igaza van,nemzetközi összehasonlításban valóban elképesztően alacsonyak a magyar nyugdíjak.Valahol ez az egész társadalom felelőssége.  Van egy érdekes gondolat a cikkben,amivel viszont vitatkoznék. Rozgics Mária azt írja:Mi indokolja a művészvilág hihetetlen támogatását.Mi a társadalmi elismertség piedesztálján álló focisták támogatását?". Azt gondolom,itt két különböző dolog lett összemosva. Egyrészt:A művészeknek ( és most nem a mindenkori politikai kurzus által sztárolt, hanem a tehetséges, sokat kínlódó művészekről beszélek) juttatott támogatás meg sem közelíti a futballistákét. Másrészt a magyar művészek nemzetközi szinten is teljesítenek,öregbítik országunk újabban fogyni látszó hírnevét. Futballistáinkról (a cikk megírása óta kétszer kikaptak Albániától, úgy,hogy még gólt sem rúgtak) ez már nem mondható el. Tehát-

 Egy nagyon jó elemző cikket szeretnék ajánlani Kedves Látogatóinknak. A mandiner.hu internetes portálon olvashatjuk Balázs Boldizsár:Úgy verte meg a Madrid idegenben a Barcelonát...című írását. Balázs a legutóbbi,a Real Madrid győzelmével végződött El Classicoról ír.  Szó esik az edzőkről,különösen Ronald Koeman nehéz helyzetéről,a két sztárcsapatba beépült (vagy inkább:beépülni szándékozó)fiatalok kudarcairól,és a sok csatát megélt idősebb játékosok húzóerejéről. Minden futballt szerető embrnek szívből ajánlom Balázs Boldizsár cikkét,s azt kívánom:bárcsak mindig ilyen színvonalú és ilyen,finom és értő stílusú cikkeket láthatnánk-olvashatnánk a magyar médiában,mint ez! Jó olvasást!

 A Nők Lapja 2021/15. számának 76-78.oldalán portrét olvashatunk Mihail Gorbacsovról,barátja,Zolcer János tollából. Az egykori szovjet vezető,a glaznoszty és a peresztrojka atyja,ekkor kilencvenéves.  Zolcer felidézi Gorbacsov ifjúkorát-a nép már ekkor is szerette őt nagyon-hatalomra kerülését,megtudjuk,hogy felesége,Raisza,mindenben mellette állt,a Szovjetunió szétesése után a volt kommunista országok népe szerette őt,otthon viszont utálták,volt,ahol nem szolgálták ki. Az egész cikk kissé apotetikus. Ugyanakkor jó volt olvasni Zolcer írását,felidézte a gyermekkoromat,amikor is a végtelenül intelligens,de részletkérdésekben sokat hibázó főtitkár mindennapos látvány volt a médiában. Gorbacsov megváltoztatta a történelmet,s ezt nem felejtjük el neki soha. 

 Nagyon érdekes írás jelent meg a Nők Lapja 2021/115.számának 56-58.oldalán, Hulej Emese tollából. a Nem csak veled- fókuszban a kettős élet című cikk alaposan körüljárja a témát, Habis Melinda klinikai szakpszichológus vezetésével. A rendkívül átfogó, sokrétű írásból azt a gondolatot emelném ki, miszerint a megcsalás leggyakrabban az önismeret hiányára vezethető vissza, merthogy nem tudjuk, mit akarunk, nem vagyunk tisztában azzal, mit kaphatunk és mit adhatunk egy kapcsolatban.  Annyiban vitatkoznék ezzel, hogy az emberek változnak. Nem biztos, hogy az a nő, akit húsz évvel ezelőtt feleségül vettünk, ma ugyanazt nyújtja, mint a házasság vagy éppen a megismerkedés első fázisában. Tehát megtörténhet az, hogy elvársz valamit a partneredtől, ő egy ideig ezt megadja, aztán megváltozik: már nem akarja megadni. Ilyenkor nagy a kísértés, hogy új partner után nézzen az ember, és őszintétlenné váljon. Szerintem.  Azon is elgondolkodtam, hogy a média igencsak szőrmentén kezeli ezt a megcsalás-