Írott és elektronikus média régen és ma

 Takáts Tamás a magyar könnyűzenei élet egyik megkerülehetetlen személyisége. Mások mellett a Karthago, az East együttes énekeseként, valamint szólistaként alkotott maradandót.  Az origo.hu  írta meg ( megtekintve 2022.június 21. 9 óra 02 perc), hogy ez a nagyszerű zenész, énekes koronavírusos, és nincs jól. Látogatóink, olvasóink nevében azt kívánjuk, hogy minél előbb gyógyuljon meg, szövődmények nélkül, és legyen egészséges, és minél több időt tudjon a családjával tölteni. És persze, színapdon énekelni.  Mielőbbi gyógyulást, Kedves Takáts Tamás! Szurkolunk Neked, imádkozunk Érted! 

 A Szép Házak építészeti magazin 1997/1. számának 32-34.oldalán találhatunk gazdagon illusztrált cikket egy budai hegyoldalon épült családi házról. A cikk szerzője maga az építész,Lebedi Attila. Kétszintes,tetőteres családi ház épült a meglehetősen romantikus fekvésű-a háttérben fenyőfák látszanak- telken.  Hogy azért ne legyen minden tökéletes,Lebedi Attila megemlíti azt is,mennyit kellett csatázni a magyarországi bürokráciával,a megfelelő építési engedély miatt. A cikk kitűnő,a fényképek felkeltik az Olvasóban a vágyat,hogy de jó is lenne ott lakni...

 Az Új Művészet című képzőművészeti folyóirat 2003/2. számában szenzációs kiállításról olvashatunk beszámolót Szegő György tollából.  Mert állítottak már ki- képzőművészet címszó alatt- nyilvános vécéket, festett madártollakat, kitömött állatokat, műanyag szörnyeket, emberi testeket. Nem is baj az, hogy vannak ilyen unikális tárlatok, kell a művészethez némi extravagancia.  A 2002-es budapesti kiállítás azonban különlegesnek számít. Itt ugyanis műtermeket állítottak ki. A Kedves Látogatók megnézhették, milyen körülmények között alkotott Ligeti Miklós,Csontváry Kosztka Tivadar, Kondor Béla, hogyan nézett ki kívülről a Százados úti művésztelep. De láthatunk itt- persze, kicsinyítve- műteremkastélyokat, műteremvillákat, sőt, a 20.század elején elterjedt műterem-bérházakat is, ahol szegényebb, vagy mondjuk úgy: még nem annyira befutott festők, alkották meg, igencsak vegyes színvonalú, képeiket.  Nagyon kár, hogy az ilyen kiállításokat nem "hozzák le" ( már a kifejezés is...) a v

 2022.június 14-én világraszóló sikert aratott a magyar labdarúgó-válogatott: Nemzetek Ligája mérkőzésen, idegenben, 4-0 arányban legyőzte Angliát. A világ vezető sajtó- és médiatermékei egyöntetűen jogosnak, megérdemeltnek tartották a magyar válogatott sikerét. New Yorkban, a Time Square felhőkarcolóinak hírblokkja is beszámolt a magyar válogatott csodálatos győzelméről ( az origo.hu -n tekinthető meg a kép).  Régen volt már kis hazánknak ennyire jó sajtója Nyugaton. Reméljük, lesz még alkalom, hogy szép magyar sporteredményekről számolnak be Londontól New Yorkig.  Az angol sajtó és média sportszerűen a saját csapatában kereste a hibát, elismerte, hogy a magyarok jobbak voltak. És akkor itt a magyar csapat összeállítása: Dibusz-Lang,Orbán, Szalai Attila- Fiola,Styles( Nagy Ádám),Schafer,Nagy Zsolt-Sallai (Nego), Szoboszlai-Szalai Ádám( Ádám)

 A Rakéta Regényújság (amely,nevével némileg ellentétben,főként novellákat,elbeszéléseket közölt) 1988/5. számában olvashatjuk Örkény István:A Vörös Malom című írását. Tulajdonképpen két részből áll az elbeszélés. Az elsőben elolvashatjuk,miért is haragudott meg József Attila Örkény Istvánra-annyit elárulok,a Hatvany-féle mecenatúrával függ össze a dolog,meg azzal,hogy Örkény szerint József Attilának nem volt humora. A második rész már sokkalta szívszorítóbb:a második világháborúban vagyunk,egy hadifogolytáborban,ahol flekktífusz üt ki. Örkény is elkapja,hetekig eszméletlen. Megismerkedik egy Kis-Kovács nevű bajtárssal,akit aztán tanítani kezd:versekre,biológiára,meg mindenre,nagyon szívszorító.  A Rakéta Regényújság pedig nagyon hiányzik a magyar sajtópiacról. Afféle irodalmi vegyesfelvágott,mindenféle színekkel. Ha valamelyik kiadó,megfelelő áron,látna fantáziát ilyesmiben,nem volna rossz ötlet feleleveníteni. 

 A dán állattenyésztés mindig is világszínvinalon működött,nem utolsósorban az innovációk hatékony felhasználása miatt. Egy ilyen innovációról számol be egy igencsak elfeledett,de színvonalas sajtótermék,a Delta magazin 1976/12.száma,kis hírként,a 4.oldalon. A dánok műanyag napszemúveget raktak a csirkékre.A probléma az volt,hogy a derék tyúkanyók hajlamosak,főként a tojáskiköltés időszakában,a másik derék tyúkanyóban a halálos ellenséget látni. Ilyenkor heves összetűzések robbannak ki a csirkék között,ami járhat az állatok jelentős súlyvesztésével is. Namost:a dán tudósok és gazdák úgy okoskodtak,hogyha sötét szemüveget teszünk a csirkére,akkor nem fogja látni ellenségnek vélt fajtársát,és szép nyugodalmasan kapirgál tovább,gazdája nagy boldogságára. Azt már kevésbé vették figyelembe a dánok,hogy a vak tyúk nemcsak az ellenségét nem látja,de mást sem. A kaját sem. Vagy úgy gondolták,igaz a közmondás,és vak tyúk is talál szemet? Kedves Barátom!Ha szeretsz számítógéppel vagy ceruzával,v

 A Reader's Digest magazin a világ egyik legolvasottabb sajtóterméke,minden szám telis-tele van nagyon érdekes cikkekkel. A 2014.áprlisi számban például Pagan Kennedy írását olvashatjuk a Pantone-skáláról. A Pantone-skála színskála,ahol minden színnek saját kódja van. A nárciszsárga például 123. Amikor azt halljuk-látjuk a médiában,hogy egy cég levédetett egy színt,akkor tulajdonképpen arról van szó,hogy ezen a skálán védetett le egy kódot. A 356 kódszámú szín például a Heineken-zöld nevet viseli. A 279 kódszám neve ENSZ-kék. A Pantone-skálát Lawrence Herbert amerikai nyomdaipari vállalkozó találta ki az 1960-as években,hogy az egész világon egységes színeket lehessen használni.  A cikk kitűnő,akit részletesebben érdekel,olvassa el a Reader's Digest 2014.áprilisi számának 34-35.oldalán! Sajnos, nem találni a magazin magyar nyelvű kiadásának weboldalát.