Írott és elektronikus média régen és ma

Amint a világsajtó és minden komolyabb médiatermék beszámolt róla, 2022.augusztus 29-én,súlyos betegséget követően,elhunyt Mihail Gorbacsov. A Szovjetunió utolsó komoly vezetőjeként hozzájárult a hidegháború megszùnéséhez,a kelet-európai országok függetlenedéséhez.Igen jelentős történelmi személyiség volt. 1985-ben lett a Szovjetunió Kommunista Pártjának főtitkára. Meghirdette a glaznoszty ( nyitás) és a peresztrojka ( átalakítás) programját. A gazdasági csőd, a nemzetiségi ellentétek aztán a Szovjetunió felbomlásához vezettek.  Arról persze folynak viták,tudományos és politikai szinten is,hogy Gorbacsov szándékosan bomlasztotta fel az országot,vagy pedig a történelem áldozata lett. 

 Mivel a magyar sajtó és média nem igazán foglalkozik a Climate Pledge kérdésével ( sem), éppen ezért hiánypótlónak tartom Németh Andrásnak a HVG hetilapban megjelent cikkét (Az ígéret szép szó, HVG, 2022.április 21,37-38.oldal).  A Climate Pledge egy klímavállalási program, amelyet az Amazon internetes cég indított el, és már több ,mint 200 nagyvállalat csatlakozott hozzá. A cégek vállalják, hogy 2040-re nettó zéró karbonkibocsátással működnek. Az Apple már 2030-ra vállalta ezt. Mindenesetre, ha sikerül, jelentősen csökken a légkörben lévő károsanyag-mennyiség, és egészségesebb lesz a Föld atmoszférája.  Csakhogy nemcsak erről szól Németh András cikke. Szó esik benne arról, is, hogy több cég jóval kedvezőbb környezetvédelmi adatokat tüntet fel magáról, mint ami a valóság. Az sem igazán reménytkeltő adat, hogy Magyarország lakosságának mindössze 8 százaléka aggódik a klímaváltozás miatt- de ez még mindig nem a legalacsonyabb érték, Olaszország 5 %, ( Svédország 43 százalék). A cikk kit

Már ez is történelem, hogy repül az idő... Csehország 2021-ben alsóházi választásokra készült. A Mandiner hetilap 2021/39. számában Csehország választ-Prágai ősz címmel olvasható Greczula Levente László írása. A politikatörténet tudományának nézőpontjából és minőségéből is releváns írásban olvashatunk Andrej Babiš elnökről,megtudhatjuk,mi az az ANO 2011,milyen ellenzéki szövetségek alakultak a jelenleg regnáló kormánypártok ellenében,kik azok a Kalózok és Polgármesterek,s mi a véleménye Babišnak az ellenzékről. A cikk szót ejt a magyar vonatkozásokról,megtudhatjuk,mire is mondják a politikában, hogy "röszkei nagyeskü".  Nagyon korrekt,tárgyilagos cikk,kár,hogy a magyar sajtóban nem csak ilyeneket olvashatunk. Akik Csehország vagy egész Közép-Európa politikatörténetét hivatásszerűen tanulmányozzák,szakmailag mindenképpen értékes anyag.  Itt pedig a hetilap internetes oldalának címlapja: mandiner.hu

 A Delta magazin 1970/7. számában (6. oldal, Milyen vastag a tojás héja?) bukkantam a következő, mélyebben belegondolva hátborzongató hírre.  Arról van szó, hogy minden, élelmiszeriparban járatos ember tudja, hogy a vastag héjú tojást könnyebb kamionokban nagy távolságra szállítani, mint a vékony héjút. De hogyan állapítjuk meg, melyik tojás a vastag, és melyik a vékony héjú? Brit kutatók, az Oak Bridge-i magfizikai laboratórium munkatársai- legalábbis azt hitték- megtalálták a megoldást. "A tojást radioaktív ródium-ruténium sugárforrás elé helyezik. A visszaverődő béta-részecskék száma pontosan jelzi a héj vastagságát.".  Tényleg hátborzongató. A brit családok évtizedeken át ették a radioaktív besugárzású tojásokat, ezekből készültek az angol szállodákban az angol reggelik, szóval, a derék britek alaposan megpakolták a népet radioaktív sugárzással ( Az objektivitás kedvéért hozzáteszem: arról nem ír a cikk, milyen gyakorisággal alkalmazták ezt a módszert a brit élelmiszeripa

 Daniel Boulanger a huszadik századi francia irodalom egyik legismertebb novellistája,regényírója,filmforgatókönyv-írója volt. A Rakéta Regényújság című irodalmi hetilap 1988/21.számában jelent meg A virágkertész című novellája. Amelynek akár azt az alcímet is adhatnánk:Ha valaki kéregetni akar... Tipikus kispolgári francia környezetben játszódik a mű. Férj biztosítási ügynök,feleség háztartásbeli. Flore,a fiatalasszony, éppen mosogat,amikor csengetnek. Egy markáns arcú,ám eléggé szerencsétlennek tűnő figura,Placide,áll az ajtóban. Virágkertész,és munkát keres. Sebesülései vannak azonkívül sánta. Flore 100 frankot(szerény számításaim szerint ez ma forintértékben olyan 50 000 körül lenne) ad neki azzal,hogy tízet vegyen le,a többit hozza vissza. Aha,ahogy az ilyenkor lenni szokott,az asszony soha többé nem látja a tarhálót. Vagy mégis? Mert két hét múlva megint csengetnek. Megint Placide áll az ajtóban,megint virágkertészi állást keres,természetesen sebesült...Szóval,ennek a remek kis h

 A Falu,Város,Régió című,területfejlesztéssel,regionális projektek kommunikációjával foglalkozó folyóirat 1999/4.számában olvashatjuk a Vidéki minták című cikket,Jürgen Peters és Ónodi Gábor tollából. A cikk egy magyar-német hallgatói csereprogramról szól. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem hallgatói a németországi Börnickébe,a Fachhochschule Eberswalde Fachgebiet hallgatói a magyarországi Tiszadobra látogattak. Ha 21.századi szemmel olvassuk ezt a cikket,nagyon is korszerűnek találjuk a benne leírt oktatási-ökológiai programot. Tiszadobon az ökológia mellett a turizmus-idegenforgalom is jelentős szerepet játszott a programban. A németországi Börnicke esetbén pedig érdemes volt megfigyelni,hogyan lesz-egy képzőművész-házaspár településfejlesztő egyesületéből kiindulva-klasszikus porosz nagybirtokos faluból modern település,ahol a fiatalok is jól érzik magukat.  Kár,hogy a 2020-as években,a járvány és a háború miatti gazdasági problémák miatt a fizikai részvételen alapuló hallgatói csere

 A Nők Lapja című hetilap 2022/26. számában jelent meg Bus István tollából A jövő itt van! Gyalogbusztól a légi taxiig-szuperfokozatra kapcsol a közlekedés? című cikke. Szerző több vonalon is halad azon kérdés megválaszolása felé, hogy milyen lesz a közlekedésünk tíz év múlva- kérdés, érdemes-e jósolgatni, azt gondolom, olyan világban élünk, amelyben azt sem tudjuk, mi fog velünk történni holnap. Szó esik a elektromos autókról ( 2035-től csak ilyeneket lehet forgalomba hozni), a sokmindent megtudunk a mikromobilitási eszközökről is, hogy ezek micsodák, azt nem áruljuk el, tessék elolvasni a cikket! Említés történik a budakalászi gyalogbuszról ( önkéntesek kísérnek iskolába hetven gyereket, a dolog egyébként nem új, már Püspökladányban is találkoztam ilyennel).  A cikk végén pedig szó esik arról, hogy szupergyors vonatokkal váltanák ki a repülőket, Musk ötlete alapján. A dolog szerintem a légitársaságok ellenállásán megbukna, hacsak a légitársaságok nem szállhatnak be a szupergyorsvonat