Írott és elektronikus média régen és ma

 Miután Magnus Carlsen lemondott világbajnoki címéről,a kínai Ding Liren és az orosz Ian Nepomniachtchi játszotta 2023-ban a férfi sakkvilágbajnoki döntőt,melynek színhelye Kazahsztán fővárosa,Asztana,volt. A rendes játékidejű játszmák után 7-7 lett az eredmény, a rövidített játékidejű (más néven rapid)partikban azonban a kínai versenyző 2,5-1,5 arányban jobbnak bizonyult. Így ő lett 2023-ban a sakk világbajnoka. Megjegyezném,hogy a hazai és nemzerközi médiában a legkülönfélébb átírásokat alkalmazzák a kínai versenyző nevére. Jómagam a Nemzetközi Sakkszövetség(FIDE) oldalán található angol átírást alkalmazom,amíg más átírás nem honosodik meg Európában. Tehát sakkvilágbajnok 2023-ban Ding Liren,Kína. Néhány gondolat a VB-döntőről.1. Elképesztő akarással,mindkét fél minden partiban győzelemre játszott.Nem volt szalonremi. A döntetlen partik is hatalmas küzdelem után végződtek remivel. Még két királyig tartó összecsapás is volt! az utolsó parti is időzavarban, a kínai versenyző meglepő lé

 Nagyon szomorú hírt közölt a magyarországi média 2023.április 29-én. Ezen a szombati napon hunyt el Vágó István,a magyar média,kúlönösen a televíziózás történetének legendás alakja,Vágó István.Egy ország kedvencévé vált.  Számtalan műsora közül hármat emelnék ki:a dr. Grétsy László nyelvészprofesszorral közösen vezetett Álljunk meg egy szóra!című nyelvművelő műsort,a Van benne valami című barkochbajátékot-és az ikonikussá vált Legyen Ön is milliomos című vetélkedőt. Hihetetlen intelligens,olvasott ember volt.Nyolc nyelven  beszélt,írt és olvasott,ezen kívül még három nyelven írt. Alapító tagja volt a Szkeptikus Társaságnak,amely az áltudományos nézetek ellen küzdött. Mindemellett vidám,kedves,nagyon szerethető ember maradt.Egy legenda volt ő,aki köztünk élt. Nyugodjék békében!

 Ratkó József:Üzenek lovat című verse 1978-ban jelent meg az Életünk című folyóirat 1978/2.számában. Nem aratott túlzottan nagy feltűnést,pedig eléggé egyedi motívumokkal találkozhatunk a műben. Csakhogy a korabeli hatalom-a Kádár-korszak és az aczéli három T kultúrpolitika-sem Ratkó Józsefet,sem emberundort és depressziót kifejező verseit nem kedvelte különösebben,bár tehetségét elismerték. Ratkó a "tűrt" kategóriába tartozott. A vers első része a világtól és az emberektől való undornak kifejezése. Már-már szürreális mértékben támadja a világ a lírai ént:az emberek szeme beleesik a költő levesébe,a verseit darabokra tépik,folytonos hazudozást várnak el tőle,a vers "homlokát malom alá törik". A társadalom és különösen a hatalom nem fogadja be a lírai ént. Ezért nem marad más választás,mint a természet őszinteségébe,szépségébe menekülni-azért jön a ló,hogy a költőt elvigye a legközelebbi fűszálig. A természet lesz a költő menedéke.  Jómagam Ratkó József egyik legjobb

 A Nők Lapja Psziché 2012.június-júliusi számának 38-39.oldalán olvashatjuk Sáfár Zsófia írását Élettelen szerelem címmel. A cikk azokról az emberekről szól,akik tárgyakhoz,élettelen dolgokhoz kötődnek érzelmileg. Geist Klára pszichológus szerint az ilyen kötődések oka többféle lehet. Bensőséges emberi kapcsolatok hiánya,ingerszegény környezetben való felnövekvés,feldolgozatlan gyász,vagy éppen fenyegetőnek érzik a másik emberrel való meghitt viszony kialakítását. Lehet oka a szexuális vágy is,főként férfiak esetében.A pszichológus szerint a fetisizmus elsődleges oka az,hogy valaki "gátlásos a kapcsolatépítésben".Hogy lehet-e ezen változtatni,az kiderül Sáfár Zsófia írásából. A kitűnő cikket ajánljuk mindenkinek,aki ilyen problémával küzd,vagy van a környezetében ilyen személy,illetve ajánljuk pszichológusoknak és pszichológia szakos egyetemi-főiskolai hallgatóknak.

 Kezd kialakulni a magyar irodalom történetiségében egy Kosztolányi-Ottlik, Pilinszky-Esterházy, Nádas vonal.Akiket az ő irodalomfelfogásuk érdekel, annak érdemes elolvasni a Vigilia folyóirat 1978/5. számában megjelent esszét, melyet Ottlik Géza írt, címe pedig: Kosztolányi novelláiról.  Ottlik ( aki elsősorban az Esti Kornél-novellákból indul ki) kiemeli, hogy minden egyes újraolvasáskor egyre többet és többet kapunk Kosztolányiból. Találóan fogalmaz Ottlik: " horzsolgat bennünket" Kosztolányi elbeszélő művészete. Ottlik hangsúlyozza az életrajziságot, Szabadka szerepét, próbálja alkalmazni az "érzet" szót a Kosztolányi-novellák által keltett hatásra. Álombeliség és valóság együttélélse, valami újfajta romantika,mérhetetlen valóság, a boldogtalanság vállalása, paradox módon úgy, hogy boldogságáról vall. A létezés minden percét megéli, olykor élvezi, a Kosztolányi-próza pedig éppen olyan öncélú, mint a költészet.  Egy irodalmi nagyság írt esszét egy másik irodalmi

 Norvégiában,Brumunddal városában áll a világ legmagasabb,85,4 méteres magasságú faépülete-számol be róla az Ács/tetőfedő című szaklap 2022/1.száma. A 2019-ben átadott,kívülről felhőkarcolóra hasonlító,18 emeletes épület a Mjøstårnet nevet viseli. A toronyépület anyaga keresztrétegelt falemez.A benne lévő oszlopok úgynevezett glulamból készültek,ez egy speciálusan feldolgozott gyalult fa. Az épület többfunkciós:találhatók itt magánlakások,szálloda,irodák,uszoda,étterem.Nagyon környezetbarát épület. Mint a kitűnő cikkből kiderül,Európában egyre népszerűbbek a fából készült magas épületek.  Akit bővebben érdekel a téma,például az,hogyan épült fel a Mjøstårnet,az feltétlenül olvassa el az említett cikket az Ács/tetőfedő című lap 2022/1.számának 38-39.oldalán!

 Bevallom,ritkán olvasok időjárással kapcsolatos elemzéseket,de azért meg-megtörténik olykor,elvégre az időjárás az a média-téma,amit tényleg mindannyian a bőrünkön érezhetünk. A Magyar Narancs hetilap 2023.február 2-i számának 24-25.oldalán olvashatjuk Barotányi Zoltán:Viszi a cica című írását. A cikk második része gyakorlatilag arról szól,hogy 2023-ban forró lesz a nyár,mivel az El Nino hatást már nem fogja mérsékelni a La Niňa hatás. Hát,ne így legyen. Amúgy a cikk kitűnő,szakszerű,mégis stílusos és érthető.