Írott és elektronikus média régen és ma

 A MezőHír 2022.januári számának 20-22.oldalán olvastam Kohout Zoltán cikkét. Címe:Szép szakma,csinos jövedelem,növekvő érdeklődés. A cikk az agrárgépész,korábbi nevén mezőgépész szakma jövőjéről szól. Kiderül,hogy a magyarországi fiatalokat egyre jobban érdekli ez a szakma:2016-ban a szakképzésre jelentkező 84 ezer tanulóból csak 5 % tanult mezőgazdasági szakterületen,ezek 25 %-a vizsgázott eredményesen. 2015-ben ezer diák jelentkezett agrárgépésznek,2019-ben pedig már majdnem 4000. Négy év alatt közel 400 %-os növekedés!Csak a jánoshalmai képző intézménybe egyik évről a másikra 300-ról több,mint 420-ra nőtt a jelenkezők száma. A pályakezdők keresete a 2022-es cikk adatai szerint 250 000-300 000 forint,az elhelyezkedési esély szinte száz százalékos. Úgy néz ki,az agrárgépészek megoldották a munkaerőhiányt. Ez egy munkaerőpiaci sikertörténet.Érdemes lenne más szakmáknak tanulni tőlük és megkérdezni az illetékeseket:hogy csináltátok?  A MezőHír cikke pedig kitűnő,inspiráló. 

 Méghozzá a Szonett-a tóban tükröződve című Somlyó György-versről van szó,mely az Új Írás c.folyóirat 1978/6.számában jelent meg. Már Arisztotelész óta tudjuk,hogy a műalkotás egyfajta visszatükrözése a valóságnak. Mégis,kevesen foglalkoztak azzal a problémával:hogyan hat az alkotóművészre az,ha valami visszatükrözi őt?Milyen lélektani változásokat idéz elő,ha valaki azzal keresi a kenyerét,hogy visszatükröz? Somlyó György válasza erre a kérdésre pozitív,ő láthatólag élvezi ezt a valóság-imitátori tevékenységet,élvezi azt,hogy ír a napsugárról,a víztükörről,a törött nádszálakról,a köveket bevonó zöld moszatokról. Az,hogy szerkeszthet,hogy valóság-elemekből szonettet állíthat össze,külön is inspirálja.  Nem minden író,költő élvezte ezt ennyire. Valahol ez (is) az irodalom tragédiája.

 Megoszlanak arról a válemények, hogy jó volt-e fiatalnak lenni a 20.században. Azt gondolom, a mai fiatalok közül kevesen cserélnének azokkal a sraácokkal, akik a volt Jugoszláviában építőtáborban dolgoztak. Az építőtáborok az 1945 utáni kommunista rendszerekben  voltaképpen kötelező nyári ingyenmunkát jelentettek a továbbtanulni készülő fiataloknak.Nem volt éppen jó ajánlólevél, ha valaki nem vett részt ilyesmiben. A Képes Ifjúság című magazin ( a kor viszonyaihoz mérten szabad, valójában telis-tele van propagandával) 1976.szeptember 8-i számában olvashatjuk Dudás Károly cikkét egy ilyen építőtábor programjáról.Ébresztő 4 órakor, 5 húszkor indulás munkába, 13 óra húszkor volt ebéd, és 14 óra 30-kor volt vége a munkaidőnek. Ráadásul nehéz fizikai munkát kellett végezni, több, mint nyolc órán keresztül.  Szóval, a mai srácok ezt már nem csinálnák...

 A Pékmester című szakfolyóirat 2022.november-decemberi dupla száma interjút közöl egy magyar munkavállalóval,aki egy németországi pékségben dolgozik. Az alapbéréről nem beszél,valószínűleg nem szabad neki. Azt viszont megemlíti,hogy egy év munka után minden hónapban 40 eurót kap cafeteriaként egy nálunk is jól ismert szolgáltató kártyájára. Először azt hittem,nem jól olvasom. De most is vannak kételyeim.40 euró havonta,hát az németországi mércével mérve nem olyan sok. Még nálunk,Magyarországon is magasabb a  juttatás. Nem lehet,hogy valaki félreértett valamit? Mert 40 euró,az olyan 12000 és 16000 forint között van. Ennél jóval több cafeteriát kapnak a szakmunkások itthon. Valami nem stimmel. De az is lehet, hogy egyedi esetről van szó. 

 A gazdaságtörénet és az agrártörténet feljegyzi, melyek voltak az egyes területeken a legnagyobb szárazságok. A Kárpát-medencében, Magyarországon, minden idők legnagyobb aszálya a 2022.évi szárazság volt.  Akit részletesebben érdekel a téma, annak ajánlom a Haszon Agrár magazin 2022.szeptemberi számának Kiszáradt a fél ország című cikkét. Szerző: Petneházi Attila.  A cikkből kiderül többek között, hogy 2022-ben kiszáradt kb. 1 millió hektár termőföld, ez a magyarországi termőföld 20 %-a. A búzánál 25 % a terméskiesés. A kukorica 60, a napraforgó 40 %-a veszett oda. Elképesztő számok, elképesztő mennyiségek.  Szó esik a cikkben a gazdáknak juttatott állami támogatásokról, azokra való jogosultságról is.  Nagyon remélem, hogy még egy ilyen éve nem lesz a magyar agáriumnak, mint volt 2022.  Bár a klímaszkaértők nem biztatnak sok jóval.  A cikk viszont kitűnő. Véleményem szerint a Haszon Agrár jóval több, mint egy magazin. Nyugodtan lehetne szakfolyóiratnak vagy ismeretterjesztő folyóira

 A fény kezdettől fogva meghatározza növény sorsát, már akkor hatással van rá, amikir még ki sem kelt. Erről szól a Tudomány folyóirat 1988.júniusi számának cikke. Szerzők:Phyllis B. Moses és Nam-Hai Csua. Címe:A növényi gének fénykapcsolói. A fény tehát már akkor hat a növényi gének egy részére, mikor a növény még mag-állapotban van. Az ilyen géneket nevezi a tudomány fényérzékeny elemkenek ( LRE). Az LRE-kutatás azóta a mikrobiológia egyik kurrens ágáva fejlődött.  A cikkből megtudhatjuk, mi a fotomorfogenezis ( a fény kialakítja a kikelő növény méretét, alakját). Megismerkedünk egy természetes génsebésszel, az Agrobacterium tumefacians nevű mikrobával, amely génei egy részét a kikelő növénybe ereszti, gyökérgolyvát okozva ezzel. Megtudjuk, miért a Föld bolygó leggyakoribb enzimje a RUBESCO nevű enzim. De tovább is lépünk: megtudjuk, hogyan mérjük meg a növényekbe jutó mRNS mennyiségét.  Ajánljuk a cikket mindenkinek, akit érdekel a biológia, a mikrobiológia, az agrárium ( a kísérlet

 A történelem egyetemi kurzusai főként másokról szólnak: nagy hadvezérekről, híres művészekről, gondolkodókról, miniszterelnökökről, királyokról és egyéb híres személyekről.  A Nők Lapja című hetilap 2022.november 9-i számában Gellért Veronika kommunikációs tanácsadó említést tesz egy elképesztően jó történelmi kurzusról ( színhelye: Színház- és Filmművészeti Egyetem, televíziós műsorvezető- rendező szak). Rainer M. János, a neves történész, olyan feladatot adott a hallgatóknak, mely mindenki számára testhezálló volt: saját családtagjaikat kellett kérdezni történelmi eseményekről. Mit csináltak akkor, amikor ez és ez történt....Ha tudománoysan fogalmazunk ,akkor ez egyfajta oral history. Szerintem nagyon érdekes lehet, ha ma lennék egyetemista, biztosan áthallgatnék, akármilyen szakra járnék is. Szerintem elképesztő dolgokat tudtak meg a hallgatók a saját családjukról.  Nem tudom, hogy a " színi" átalakulása után megmaradt-e még ez kurzus, azt gondolom, kár lenne, ha elnyelné