Írott és elektronikus média régen és ma

 Irodalmi műveket olvasni,értelmezni sokféleképp lehet. Egyik-másik értelmezési mód olykor meghökkentő. Magyarul 1999-ben jelent meg a kubai Pedro Juan Gutièrrez Havanna királya című regénye. Főhőse,Rey,nem találja helyét a társadalomban,mindig a perifériára kerül.Teljesen kilép a normális emberi létből.  Egészen meglepő módon értelmezi a regényt az Alföld irodalmi és kulturális folyóirat 2022/7.számában Báder Petra. A modern spanyol irodalom neves tudósa Túlélni Kubában című tanulmányában azt vizsgálja,hogyan jelentkeznek Gutièrrez regényében az állati motívumok,hogyan interiorizálódik az emberbe az állati lét. Részletesen kitér arra is,hogy milyen szexuális összetevői,megjelenési formái mutatkoznak meg ennek az "állattá levésnek". A tanulmány első olvasásra sokkoló. Elolvastam magát a regényt is:kíméletlen,nyers,őszinte hangvétel az irodalomban. De nagyon magas színvonalú,mind a regény,mind a Báder-féle értelmezés. Csak nem ehhez szoktunk hozzá. 

 Nem irigylem azokat a kutatókat,akik a 20-21.század technikatörténetével foglalkoznak. Ugyanis igen sok dolguk van. Már a 20.század közepén elképesztő technikai fejlettségi szintre jutott az emberiség,s ezen fejlődés a mindennapok gyakorlatában is testet öltött. Az Univerzum folyóirat (természettudományokkal és tudománytörténettel foglalkozott) 1969/7. számának 96.oldalán egy különleges televíziót láthatunk-hadd tegyem mindjárt hozzá,hogy akkoriban Magyarországon már az is nagy dolog volt,ha egy családnak egyáltalán bármiféle tévéje is akadt-,melyet a japán Hayakawa cég gyártott. Az akkoriban igen vékony,56 mm-es képcsővel ellátott készüléket ugyanis mindkét oldalról lehetett nézni!Elöl-hátul adta a műsort. Ez akkoriban óriási innováció volt.  1969-ben,ha egyáltalán eljutott az információ egy átlagemberhez,az bizonyára irigykedve megkérdezte:és mire lehet ezt használni? Mi ebben a gyakorlati haszon? Tényleg,mire is jó egy efféle tévékészülék? A válasz:nagy terekben:nagyobb közösség is

 A háztartások nagy része használ valamilyen étolajat sütéshez-főzéshez. A használt étolajat az utóbbi években közösségi szinten összegyűjtik és újrahasznosítják,ezáltal növelve a környezet védelmét. A Zöld Ipar Magazin 2022/4.számának 9. oldalán igen érdekes és informatív cikket olvashatunk a használt sütőolaj összegyűjtéséről. Megtudhatjuk,a magyar lakosság hány %-a él a lehetőséggel,mely áruházláncok vesznek részt a tevékenységben és mennyire elégedettek az eddig elért eredményekkel,illetve,hogy milyen technikai problémákkal jár a használt sütőolaj összegyűjtése. Nagyon gondolatébresztő és aktuális cikk.

 A Top Gun folyóirat 2000/11.számában interjút olvashatunk Marton Lajossal. A rendkívül izgalmas cikk szerzője Szepesi József,címe:Az "angyalarcú mesterlövész". Marton Lajosról igen keveset szól a közbeszéd,pedig megérdemelné,hogy a magyar történelmi köztudat számontartsa. A Magyar Honvédség légierejének tisztje volt,rendkívül művelt,tóbb nyelven is beszélő katona. 1956-ban a forradalmárok mellé állt,november 4-e után Franciaországba emigrált. Belekeveredett a de Gaulle tábornokot hatalomra segítő puccsba,valamint a tábornok elleni összeesküvésbe is. Nagyon izgalmas élete volt. Érdemes elolvasni az interjút. 

 Az Univerzum- azóta már megszűnt tudományos-ismeretterjesztő magazin-1976/8.számának 51-53. oldalán nagyon jó kis összefoglaló cikk található az irídiumról, a Mengyelejev-féle periódusos rendszer 77. eleméről, amely a platina-csoportba tartozik, tehát fém.Megtudjuk, hogy az elem atomsúlya 192,22. Két izotópja fordul elő. Ami igazán érdekes, az előfordulása. annyira ritka, hogy a földkéregnek mindössze egymilliárdod részét teszi ki. Ez nagyon kevésnek tűnik, de- tekintve a földkéreg térfogatát- azért eléggé jelentős mennyiség. A cikk szerzője megírja, hogyan lép reakcióba az irídium különböző fémekkel, sókkal, s hogy mire használják. Például töltőtollak hegyeit készítették belőle- ez a cikk még jóval a mobiltelefonok megjelenése előtt íródott. Nem tudom, ezek a bizonyos töltőtollak engedélyezettek-e manapság is, mindenesetre manapság, a 21.században, jó sokat érhet egy ilyen irídium-hegyű töltőtoll.  Nagyon jó kis összefoglaló cikk. Kár, hogy az Univerzum folyóirat megszűnt, mert megje

 A Kárpát-medencében a múzeumok- csakúgy, mint az összes többi kulturális intézmény- alulmenedzseltek. Ez jutott eszembe, mikor a Magyar Turista című ,rendkívül színvonalas folyóirat  20004.decemberi számát olvastam. A Mezőpetri- avagy mit rejt a Partium című cikk voltaképpen egy múzeumról szól. A mezőpetri sváb múzeumról. Korábban még soha nem hallottam erről az intézményről. A svábokról legtöbben anyit tudunk, hogy 1945 után kitelepítették őket a diktatúra emberei. Arról a csodálatos svéb kultúráról, melyet ez a német nyelv sajátos diaalektusát beszélő népcsoport létrehozott, szinte semmit nem tudunk. Ebben a múzeumban ezzel ismrkedhetünk meg.Mezőpetri ma Romániához tartozik, de érdemes átutazni, hogy megtekintsük ezt a múzeumot. Úticél tehát Mezőpetri. A cikk pedig kitűnő. 

 Amint azt az index.hu írja(megtekintve 2023.július 8.18 óra 53 perc),a magyar labdarúgó utánpótlás-válogatottban játszó hátvéd,Michael Okeke profi szerződést írt alá a Manchaster City csapatával. A nigériai apától és magyar anyától származó Okeke hátvédet és védekező középpályást játszik. Gratulálok Okekének,kívánom,hogy fényes karriert fusson be Angliában. Amúgy pedig nem lenne baj,ha Szoboszlai és Okeke után még vagy 4-5 magyar játékos fejlődhetne a Premier League-ban...