Írott és elektronikus média régen és ma

 Jómagam a Világosság című materialista tudományos folyóirat 1960.november-decemberi számában, egy szerkesztői bevezetőben találkoztam a heliotropizmus kifejezéssel. Elkezdtem utánanézni, mit is jelent- azt már tudtam, hogy a " helio" napot, napfényt jelent.  Nos, a heliotropizmusnak alapvetően kétféle jelentése van: 1. Fizikai:növények, állatok, emberek ösztönösen a fény felé fordulnak. Ha pl. ülsz egy sötét szobában, és belép valaki egy világító zseblámpával, azonnal a fény felé irányul a tekinteted. Szerintem ez egyszerű, érthető, mindenki tapasztalt már hasonlót, 2. Filozófiai jelentés. Az ember lelke-lelkiismerete- szelleme, ki hogy nevezi, időnként olyan állapotba kerülhet, hogy keresi a fényt, a megvilágosodást, a bölcsességet. Ezt is nevezhetjük heliotropizmusnak.  Helytelen a szó használata akkor, ha valamiféle ősi napkultuszt értünk alatta. Az ilyesmit más idegen eredetű szóval jelölik. 

 Hát, megvolt a különös körülmények között lebonyolított, a magyar sajtó által sorsdöntőek aposztrofált futballmecss. Szófiában, labdarúgó EB-selejtezőn Bulgária-Magyarország 2-2, a 97. percben egy öngól döntötte el, hogy Magyarország ismét résztvevője az EB-nek.  Gratulálok a fiúknak és örülök. Tíz éve még elékpzelhetetlen volt, hogy a magyar labdarúgó-válogatott két egymást követő EB-re is kijut.  De azért hozzá kell tennem:Litvánia és Bulgária ellen a magyar csapat nem játszott jól, túl sokat hibázott, nem bírta el a feszültséget.Ádám Martin 10.percben lőtt gólja után túlságosan megnyugodtunk. Így nem lehet játszani a 2024-es EB-n. Javulni kell, mentálisan, taktikailag erősödni, fizikailag pedig csúcsaformába kerülni.  Úgy érzem, ez a csapat- annak ellenére, hogy van egy Szoboszlai Dominikunk- most gyengébb, mint az előző EB-n, vagy a Nemzetek Ligájában szereplő gárda. Kicsit fel kell jönnünk.  Már Montenegró ellen is bizonyíthatunk. 

Tulajdonképpen mi is volt a problémája a bolgár szövetségnek? Hogy a meccs alatt -valószínűleg- a szurkolók egy része tüntetni fog ellenük? Most őszintén:igazán sajnálom a bolgár labdarúgó-szövetség vezetését, de ezért miért a magyar válogatott bűnhődik? Nem kellett volna a bolgároknak nyeretlenül végigkínlódni az EB-selejtező eddigi meccseit, és akkor most nem lenne ilyen gond. Nem tudom magamtól elhessegetni a gyanút, hogy ez az egész hercehurca csak arra volt jó, hogy a magyar labdarúgó-válogatottat pszichológiailag megzavarja. A bolgárok játékerőben most gyengébbek, hát bevetették a jó öreg sportdiplomáciát. Marco Rossiéknak nincs más választásuk: nyerni kell, vagy legalább 1 pontot szerezni és kint vagyunk az EB-n. Mi ebben a helyzetben csak ennyit tehetünk. Legyen jó futball,nyerjük meg a meccset!

 A kacsacsőrű emlős a világ egyik legkülönlegesebb állatfaja,átmenetet képez a hüllők, a madarak és az emlősök között. Kizárólag Ausztrália keleti tengerpartjainál él. Kétéltű életmódot folytat.  Hogy még mi mindent kell tudni a kacsacsőrű emlősről? Mivel nehéz megfigyelni az életmódját, viszonylag kevés tudományos cikk született erről a különleges lényről. Magyar nyelven talán a legjobb Mervyn Griffiths:A kacsacsőrű emlős című cikke a Tudomány folyóirat 1988.júliusi számának 46-53. oldalán.Szerző nagyon pontosan, alaposan belemegy témájába, a kétéltű életmódtól kezdve a kloákás emlősök szaporítószerveiig mindenre kiterjed figyelme.  Jómagam egyetlen dolgot emelnék ki a nagyszerű írásból. Az evolúcióbiológusok már a 19.század óta keresik az ún." hiányzó láncszemeket", azaz a fejlődés egyes lépcsőit összekötő átmeneti formákat. Amikor a tudományos közösség megismerte a kacsacsőrű emlőst, sokan azt hitték, itt a hiányzó láncszem a hüllők és a madarak között. Ezeknek a kutatókna

 Tragikus baleset (?) érte Zaluzsnij ukrán vezérkari főnök helyettesét- derül ki az origo.hu internetes portál cikkéből (Kitört a háború Zelinszkij és a saját hadserege között:melyikük nyer? Megtekintve 2023.november 9,10 óra 57). Ez utalhat arra is, hogy valamiféle belviszály robbant ki Ukrajnában Zelinszkij elnök és az ukrán hadsereg vezetése között. Ez instabillá teheti Ukrajna amúgy sem túlzottan szilártd nemzetközi helyzetét, és kiszámíthatatlanná teheti az orosz-ukrán háború menetét.  Nem lenne jó. 

 A második világháború végső szakaszában ( 1944-1945) a németek reménykedtek abban, hogy a korabeli sajtóban, filmhíradókban csak "csodafegyverként" aposztrofált V1 és V2 rakéták megfordítják a küzdelem állását, visszaszorítják az egyre inkább Németország felé győzedelmesen előrenyomuló amerikai, brit és szovjet szövetségeseket. Igen ám, de a rakátékat valahol tesztelni kellett, ami nem volt kis dolog, hiszen addig ismeretlen, nagy hatótávolságú rakétákról volt szó.  A Hadi Krónika című folyóirat 50. számában olvashatunk cikket erről a tesztelési folyamatról. Az írás címe: Az utolsó esély. A teszteket ( a V2 esetében)  1944.április 20-május 20. között végezték.Megtudhatjuk a cikkből, hogy a tesztek katasztrofálisan sikerültek, ugyanis a rakétákból folyton leszakadt egy-egy darab, mely a közeli erdőkben, illetve az amúgy is meglehetősen rosszkedvű lengyel gazdák földjén landolt. Volt olyan leszakadt rakátadarab, melyet lengyel partizánok találtak meg. A kb. fél tonnás roncsot,

 Hogyan lehetséges az, hogy az egyik ember természete olyan, hogy átgázol a másikon, a másik ember pedig képes akár a teljes önfeláldozásra? Mi határozza meg az emberi viselkedést, mi dönti el, hogy valaki macchiavellista lesz, vagy altruistaként éli életét és segít az embertársain? Vajon velünk született hajlamok alapján leszünk önzők vagy segítőkészek, vagy pedig a környezeti hatások eredményeképpen válunk ilyenné vagy olyanná? Ezekről a nagyon fontos kérdésekről, a hétköznapi pszichológia világot meghatározó problémáiról olvashatunk interjút a National Geographic folyóirat 2018.áprilisi számában Bereczkei Tamás pszichológussal, egyetemi tanárral. Az interjút Egyed László készítette, fényképezte Sóki Tamás. Mindannyiunk számára hasznos lehet ennek a kitűnő cikknek az olvasása, még akkor is, ha nem kifejezetten a pszichológia az érdeklődési területünk. Hiszen mindannyan kapcsolatba kerülünk más emberekkel, s mi magunk is sokszor bizonytalanok vagyunk saját természetünket illetően. Szó