A munkahely megmondóembere,1982

 Mindig, minden időben, minden munkahelyen akadtak emberek, akiket munkatársai és főnökei a " nehezen fegyelmezhető" kategóriába soroltak be. Sóvári Zsuzsa: A csatabárd című riportja ( megjelent a Forrás folyóirat 1982/5.számában) egy ilyen embet mutat be. Afféle megmondóember ő: mindig megmondja a véleményét, főleg,amikor nem kellene.
Az illető a Rákosi-rendszerben sztahanovista volt, a kommunista rendszer kedvence. A Kádár-korszakban pedig levezette mindazt a keserűséget, ami felgyülemlett benne. Saját bevallása szerint az esztergályosként dolgozó férfi többször is megverte a főnökét, állandóan panaszkodott a rossz munkakörülmények miatt, amolyan nehéz ember-e volt a cégnek. Túlérzékeny a csávó- egyszer azt mondta neki az igazgató, hogy " jöjjön csak mondja gyorsan...", ezt is személye ellen irányuló kommunikációnak tartotta. Pedig hát egy vezető mindig, minden történelmi korban igencsak elfoglalt.
Hogy ez az érzékenység, érzelmi túlhevültség mennyiben vezehető vissza fizikai betegségeire- hát az jó kérdés. A férfi szilikózist kapott, ez egy olyan tüdőbetegség, amikor valamilyen por vagy fém kerül a tüdőbe. Lehajolni is alig bír. 
A riport elolvasásakor elkezdtem sajnálni az illetőt- de inkább arra gondoltam, jobb lenne végleg leszázalékolni. Nem való már neki a munka. 
A szociografikus riport mindenesetre kitűnő. 

Itt a Forrás folyóirat linkje:forrasfolyoirat.hu