Írott és elektronikus média régen és ma

 Az Élet és Tudomány c.folyóirat 1978/24.számában,a 759-761.oldalon olvashatjuk P.Mirtse Márta és dr.Flam Zsuzsa Az önzetlenségről c.cikkét. A Szerzők kitűnően összefoglalják az altruizmussal kapcsolatos,akkoriban frissnek számító szociálpszichológiai kutatások eredményeit. A kutatások három fő irányban keresik az altruizmus eredetét. 1.Csereelmélet.Eszerint az az ember,aki gyakran kap életében elismerést,jutalmat,késztetést érez arra,hogy visszaadja azt. Aki viszont sokat ad másoknak,az sokat is akar másoktól kapni.(Véleményem az,hogy ez tkp.az altruizmus üzleties magyarázata,jellemzően amerikai kutatók munkásságán alapul).  2.Társadalmi és műveltségi felfogás. Az emberek(és az intelligensebb állatok)tudják,hogy közösségeik csak akkor maradhatnak fenn,ha a tagok segítenek egymáson. Szerzők példának hozzák az éhező társaikon segítő csimpánzokat. Eszerint-recenzens legalábbis így értelmezi-az önzetlenség egyfajta intellektuális aktus:én segítek rajtad,mert a közösségnek erre van szükség

 Akkoriban a régészet egyik nagy felfedezése volt,de kevés médiafigyelmet kapott...1972 és 1976 között Várna (Bulgária) mellett egy 2400-4000 éves sírleletegyüttest tártak fel,telis-teli finoman megmunkált erdélyi arannyal-számol be az Élet és Tudomány folyóirat 1978/24.száma(765.oldal). Csak a 36.sír,melynek fényképét is látjuk,több,mint ötven aranytárgyat tartalmaz.Csodás aranylelet az európai rézkorból. Több furcsaság is van a leletegyüttes körül: Több sírban csak aranyat találtak,embert nem. Ennek valamiféle szakrális célja lehet,véli az ÉT beszámolója. Olyan sír is van,ahol az emberi arcot agyagból formázták meg,aztán aranyékszerekkel díszítették. Az egyik sírban találtak egy aranyporral festett mintás agyagedényt. Nem tudok szabadulni a gondolattól, hogy kereskedelmi célra szánt bóvliról van szó.Ez lenne a világ legkorábbi,ilyen jellegű tárgya.Vagy valaki az isteneket akarta megtéveszteni... Mindenesetre a várnai leletegyüttes hatalmas jelentőségű tudományos felfedezés. 

 A jégbarlangok a természet legcsodálatosabb képződményei közé tartoznak. Az Élet és Tudomány (ÉT) folyóirat 1978/24.száma(751-754.o) Dr.Kessler Hubert tollából közöl kitűnő cikket az egyik ausztriai jégbarlangról. Az írás címe:Jéghegyek a föld alatt.A cikk a Salzburg tartománybeli Werfen község közelében,a Tennen-Gebirge hegységben található tüneményes földrajzi képződményt veszi szemügyre. Megtudhatjuk,milyen általános elméleteket dolgoztak ki földrajztudósok a jégbarlangok keletkezéséről,s hogy egyes nagy tudósaink miért tartották helytelennek a "jégbarlang"elnevezést. Dr.Kessler Hubert részletesen leírja a barlang feltárának históriáját,középpontban a tragikusan fiatalon,az első világháború frontjain elhunyt Alexander Mörkkel. Cikkének végén pedig leírja,hogyan keletkezett a tudomány mai állása szerint az Eisriesenwelt névre keresztelt jégbarlang. A cikk vizuális fénypontja pedig az az öt,rendkívül reprezentatív fotó,mely a jég és az ember viszonyát ábrázolja. Tudósok és

 Az Élet és Tudomány ( továbbiakban ÉT) folyóirat 1978/2. számában jelent meg Dr. Kapronczay Károly: Linné, az orvos című ,kitűnő és inspiráló írása. Ebben felvázolja a nagy svéd természettudósnak, az élőlény-rendszertan megalapítójának pályafutását, kiemelve azt, hogy Linné nemcsak a növények és állatok, hanem az ember biológiáját is nagy érdeklődéssel tanulmányozta. Magyarán: orvos is volt. A 18.században növénytan és orvostudomány még nem különült el egymástól ( gyógynövények), de azért már kialakulóban volt egy autonóm orvostudomány. Linnének jó tanítómestere volt:az a Boerhaave professzor, aki először alkalmazott kórházában hőmérőt, aki először kérdezte ki a beteget állapota felől.  Linné aztán egytemi tanár lett, de nem a természettudományi, hanem az orvoskaron. Tanított diagnosztikát, kórélettant, dietetikát, gyógyszertant, és még ki tudja, mit ( milyen jó lenne a mai egyetemeken ilyen sokoldalú tanár- a recenzens megjegyzése). Igazi polihisztor volt, s egészen magasra vitte, a

 Plohn József az 1890-es években fényképészkedett az Alföld déli részén, Hódmezővásárhelyen. Mivel a lakosságot nem érdekelte a dolog-akkoriban még nem a mediatizált társadalom korát éltük-,festőművész barátai tanácsára néprajzi tárgyú fotókat készített,kb.háromezret. Az akkoriban már működő Magyar Néprajzi Múzeumnak akarta eladni ezeket. Mint az Élet és Tudomány c.folyóirat 1978/24. számában megjelent cikkből kiderül (Dr.Dömötör János:Plohn József.Néprajzunk elfelejtett hódmezővásárhelyi fényképésze),háromszor utasították el. 1. Először a fényképész származása miatt,ami már a 19.században is problémát jelentett...2. Másodszor:Az igazgató nem hitte el,hogy Vásárhelyen ennyi néprajzi tárgyú felvételt lehet keszíteni 3. Mivel festőművészek javaslatára készítette ezeket a képeket,jogdíjprobléma merülhet fel. Hiába ajánlotta Móra Ferenc,hiába fogadta 1923-ban maga Horthy Miklós kormányzó,és tett ígéretet,mégsem vette meg a múzeum a képeket.Plohn József magányosan,betegen halt meg. Pedig-s

 Albert Einstein, a modern fizikai világkép egyik megalkotója 1879-ben született. Születésének százéves évfordulóján Az Élet és Tudomány c. folyóirat címlappal emlékezett a nagy tudósról ( Élet és Tudomány, 1979.03.16.). De hogyan!  Négy arckép Einsteinről. Az első fekete-fehér, komoly, átlagos, mint amikor utcán közlekedik az ember. Mellette karikatúra, az a bizonyos nyelvnyújtós kép. Aztán balra lent, megint a nyelvnyújtós kép, valami textilművészeti alkotáson. Jobbra lent pedig fénykép, rajta a híres képlet. Nem vitatom, hogy Einstein színes egyéniség volt, a róla készült portréban joggal foglaltatik benne a nyelvnyujtogatós kép is. De azért lássuk be, nem ettől lett híres. Ne csináljunk Einsteinből celebet, mert odalesz a tudományos híre, neve! Az ÉT címalpjára elég lett volna egy nyelvnyujtós kép. Így is jó. Einstein arca, mint médiasztár- nem kellene. Van elég celeb a mai médiában bőven. Albert Einstein fizikus volt, így kellene őt megőrizni az emlékezetnek. 

 Az Élet és Tudomány c.folyóirat 2020.47.számának 1475.oldalán olvashatjuk Szabó Márton cikkét A dinoszauruszkirály fájós fogai címmel. Az írás egy Sou fantázianevű T-Rexről szól,akinek fájtak a hátsó fogai,mivel egy trichomonoázis nevű betegség támadta meg őket. A cikk azzal a végső gondolattal zárul,hogy szegény Sue bizonyára csak nagy fájdalmak közepette tudott táplálkozni. Rendszerelméleti megközelítésben azt gondolnánk-egy kissé most elkanyararodunk Szabó Márton cikkétől-hogy minél nagyobb egy élőlény és minél több foga van,annál kevésbé számít egy-egy fájós fog. Pedig nem így van. Mert minél nagyobbak azok a fogak,annál jobban fájnak,annál jobban igénybe veszik az agy és a test fájdalomközpontjait. Kiterjesztve:minél nagyobb egy szervezet,egy-egy fontos elem kiesése annál jobban megviselheti,hiszen az a bizonyos elem sokkal szorosabb érintkezésben van az irányítással,illetve sokkal nehezebben távolítható el,mint egy kisebb szervezet esetében. Ha egy nagyvállalat könyvelője felmon

 Olvasom az Élet és Tudomány c.folyóiratban (2020.47.szám,1484-1487.o.) Berentés Ágnes geológus Pandora megelevenedik. Világító ásványok bűvöletében című gyönyörű cikkét. Nézem a káprázatos,különböző UV-fényekkel megvilágított barlangi ásványokat. Nem is erről a káprázatról,varázslatról szeretnék most írni,hanem egy,a cikkben is olvasható szimpla számadatról. Tudják,hány barlang van Magyarországon?Azt gondolnánk,talán 3-400,de nem. 4100!Ebből hányat ismer egy átlagos magyar,évente talán néhányszor kiránduló ember?Nagyon keveset:Aggtelek,Baradla,és ennyi. Ideje lenne megismerkedni saját értekeinkkel,különben az "érték"belefullad az "érdektelenségbe". Nem ártana növelni az iskolai természettudományos órák számát. Talán itt kellene kezdeni.  Amúgy a cikk kitűnő,a fotók nagyon látványosak,ajánlom mindenkinek. 

 Az Élet és Tudomány c.közkedvelt folyóirat 2020/47.számának 1500.oldalán (természetesen folyamatos a számozás egy esztendőn belül,így jön ki ez a nagy szám) elolvastam Molnár Csaba cikkét,melynek címe:A kétféle királylazac igazából egyféle. A cikk arról szól,hogy megvizsgálták a korábban külön fajnak vélt tavaszi és az őszi királylazacot,és kiderült,hogy valójában egy faj. Csak az őszi ivarérésű fajtának valahogy hamarabb kifejlődik mindene,hamarabb megerősödik,ezért erősebb lesz,mint a tavaszi faj.  Lehet,merül fel bennem a kérdés,hogy az embereknél is így működik?Aki hamarabb érkezik,az a nyerő,mert több ideje van megerősödni? És aki hamarabb érkezik,szükségképpen elfogyasztja az erőforrásokat a későn érkezők elől? Beugrott az "iskolarendszer"szó,hirtelen nem is tudom,mi okból...Amúgy az ÉT cikke kitűnő,kellemes olvasni. Az azért érdekelne,hogyan reagáltak a dologra a jurok indiánok.

 Az Élet és Tudomány című folyóirat weboldalán ( eletestudomany.hu ) találtam egy érdekes cikket ( megtekintve 2021.június 17., 9 óra 7 perc) egy új állatfaj megjelenéséről. Dél-Magyarországon, Baranya megyében találkoztak a kutatók a jobb híján borostyán-sodrómoly nevű lepkefaj példányaival.  A történetben az az érdekes, hogy ez a faj eredetileg Dél-Európában élt. Csakhogy a globális felmelegedés hatására az eredeti élőhelyen csökkent a levegő páratartalma, a lepke pedig felköltözött északra. Mára már Amszterdamtól Londonig találtak belőle példányt. Ilyen ez a huszonegyedik század: a felmelegedés hatására számos faj költözik a hűvösebb, csapadékosabb vidékekre. Délen meleg van, hát jönnek északra. Mint a borostyán-sodrómoly.  A cikk kitűnő, szemléletes, minden művelt ember számára érthető, ajánlom mindenkinek olvasásra! 

Az Élet és Tudomány folyóirat ( a magyar printmédia egyik legrégebben futó és egyik legjobb "terméke") 2020.február 14-i számában közli Kittel Ágnes írását, melyben egy, a fájdalomcsillapítás terén merőben új technológiáról ír, mégpedig a világ egyik legismertebb kutatójának, Dirk De Ridder professzornak előadása alapján. De Ridder professzor a mesterséges intelligenciát használná fel a krónikus fájdalom csillapítására. Egy okostelefonra letölthető alkalmazás aktiválna olyan elemeket, melyeket az idegrendszer-stimulátorok aktiválására vagy éppen de-aktiválására használhatnánk. Mindenki személyre szóló, vegyianyag- mentes fájdalomcsillapítóval rendelkezne. Hát, nem tudom, mit szól ehhez a gyógyszeripar, de ha én fájdalomcsillapító- gyártó lennék, máris elkezdenék kutatni a témában. Azonkívül, ha jobban belegondolunk, a Ridder-féle fájdalomcsillapító is függővé tehet. eletestudomany.hu

Az Élet és Tudomány ( közismert nevén ÉT) az egyik legjobb magyar ismeretterjesztő médiatermék. Már 1980-ban hírül adták (739.o.), hogy himlőmentessé vált a Föld! A himlő alatt it nem a még ma is fertőző bárányhimlőt értjük, hanem egy feketehimlő nevű alattomos betegséget, mely nemcsak hogy elcsúfítja az ember bőrét, hanem még a látására, a hallására is rámehet. Utóbbiról Klöcsey Ferenc, nemzeti Himnuszunk kötője tudna mesélni...Koszovóban még 1972-ben is volt himlő, az utolsó eset pedig 1977, Szomália. 1980. óta nem támadtak himlőjárványok, a kórokozót kihaltnak minősítették. Reméljük, nem támad fel. Soha. 

2019.márciusában a marokkói Agadirban konferenciát rendeztek az ortophterológusok( rovarszakértők). A konferenciáról az Élet és Tudomány ( itt most a főoldalra linkelünk ) 2019/49. száma írt. A szakértők megállapították, hogy a klímaváltozás hatására egyre több sáska, szöcske- és tücsökfaj (egyenesszárnyúak rendje) jelenik meg eredeti élet-területétől északabbra. Olyan fajokkal találkoznak az emberek Hollandiában, melyek azelőtt csak a maditerrán vidékeken voltak honosak. Hát, nem voltunk jó gazdái a bolygónak. De, és nagyon de:amíg a klímaváltozás okait, jelenségeit szakmailag kutatják és értékelik, addig nincs baj, az jó. De amikor a klímaváltozásból politikai következetéseket vonnak le ( az Élet és Tudomány nem esett ebbe a hibába), az már veszélyes. A globális éghajlatváltozás a biológusok ügye. Olyan stratégiákat kell kidolgozni biológusok, ökológusok segítségével, melyek segítenek a meglehetősen rossz állapotban lévő Földnek. Hogy aztán jó gazdák legyünk, jó uralkodók. 

Az Élet és Tudomány Magyarország egyik legnépszerűbb ismeretterjesztő folyóirata. Az 1996/27. szám témáiból, a teljesség igénye nélkül: - Milyen is volt a honfoglaló magyarok legendás fegyvere? Hogyan lőttek vele és mekkora volt a lőtávolság? - Miről írt 25 éve az Élet és Tudomány? Valóban létezett az a bizonyos felfedezetlen fülöp-szigeti törzs, vagy csak Marcos elnök találta ki, hogy odacsalogassa a turistákat? - Bakteriológia: Miért veszélyesek a shigella baktériumok? Hogyan terjednek át ezek a bacilusok a betegekre? - Orvostudomány: A terhességi magas vérnyomás: miért nem foglalkozunk eleget ezzel a problémával? Hogyan és miért lehet a preeklampszia későbbi betegségek forrása?Mit tehetünk, ha idejében felismertük a betegséget? - Matematika: Mi is az a bűvös négyzet? Milyen négyzet szerepel Dürer híres festményén? - Meteorológia: alapismeretek és új felfedezések a szivárványokról. Miért kell a Napnak 42 foknál alacsonyabban tartózkodnia a szivárvány kialakulásához? Mi a mellé

Az Élet és Tudomány című tudományos ismeretterjesztő folyóirat 2018/5. számának tartalmából, a teljesség igénye nélkül: - A címlapon egy kis leopárd látható ( gondolom, ezzel csalogatja az újság az Olvasókat. Tényleg cuki kis állat). - Nemcsak bárányt, de lovat, patkányt, kutyát is klónoztak azok a kutatók, akik Dolly bárányt " sokszorosították". Az állat ízületi gyulladása a tudósok szerint nem függ össze a klónozással. - Egyiptomban olyan kőzettöredéket találtak, melynek alapos vizsgálata fényt deríthet a csillagközi porfelhő titkára. - Nem olyan régen fedezték fel magyar kutatók a rucaöröm nevű növényt. - Portré Csengeri Tímea csillagászról, aki a Max Planck Intézet munkatársa, és az óriáscsillagokkal foglalkozik. -Ki volt Matteo Ricci és mit csinált Kínában? - Vajon észrevesszük-e embertársunkon, hogy beteg? Nagyon érdekes ezzel kapcsolatban John Axelssohn svéd kutatócsapatának vizsgálata. Az erről szóló cikk a 154. oldalon olvasható. - Oroszország: Szocsi közelében term

Az Élet és Tudomány (közismert rövidítése: ÉT) c.folyóirat karácsonyi dupla számának tartalmából: Gammasugárzó óriásbuborékok a Naprendszerben- Polinéziából terjedt el a világ egyik legnépszerűbb sportja, a szörfözés- Kínában és a Közel-Keleten készültek az első harangok- Liszt Ferenc őszinte vallásossága- A középkori egyház valódi földrajzi helynek tartotta a Paradicsomot- Brassai Sámuel sok szegény diákon segített- Az ezüst hárs lett az Év Fája- Amerikai kutatások az olvasás közben fellépő idegrendszeri változásokról- Egy különös kísérlet diétások és a kalória viszonyáról- Egy egyszerű e-mail 0,3 gramm szén-dioxidot bpcsát ki- Emberi települések a Perzsa-öböl alatt.