Írott és elektronikus média régen és ma

Az Ébredjetek! a Jehova Tanúi folyóirata. Általában népszerű témákat tárgyal bibliai megközelítésben. Ennek mindenképpen van létjogosultsága. Azt viszont már nem teljesen értem a 2017/5.szám olvastával, miért kell egy egyháznak olyasmivel foglalkoznia, hogy földrengés esetén szabad-e bebújni a szekrény alá, vagy hogy a katasztrófa idejére tartogatott túlélőcsomagban sípot is kell tartani a vészjelzéshez. Ettől függetlenül tanultam néhány dolgot ebből az Ébredjetek!-ből, csak azt nem értem ,miért egy egyház foglalkozik ezzel, miért nem pl. a Katasztrófavédelem. Amúgy meg elég kevés az újságban a bibliai idézet. 12-t találtam 13 oldalon.

A Nők Lapja 2017.március 14-i számában jelent meg Jónap Rita cikke, Lehet-e a boldogságra nevelni? címmel. Az örök dilemma köszön vissza a Nők Lapjában: ha egy gyereket túlzottan pozitívra " állítunk be", azzal pont az ellenkező hatást érhetjük el. Ha beszélünk kellemetlen dolgokról, azzal is árthatunk, ha nem beszélünk, azzal is árthatunk. Nekünk, felnőtteknek, mindent jól kell csinálnunk? Ezek örök kérdések. Jónap Rita kitűnő írása nem is törekszik arra, hogy végleges válaszokat adjon erre a kérdésre. Általában a Nők Lapjára jellemző szellemi nyitottság árad belőle, ezért jó. Szalad rajta a szem, boldogságtól ficánkol a szív. Az ilyen cikkekért érdemes magazinokat olvasni. xxxxxxxxxxxxxxx Olvass minőségi könyveket is: konyv-ajanlo.blogspot.com

A Mozgó Világ című folyóiratot általában a balliberális médiatermékek között helyezi el a magyarországi besorolás. Úgy vélem mégis érdemes olvasni, mert ahogy nagyapám mondogatta. mindent lehet jól csinálni, és mindent lehet rosszul csinálni. A 2017/12. szában például egészen tisztességes interjú olvasható Ungváry Krisztiánnal, mely interjúnak nem az a témája, hogy Orbán Viktor ígymegyúgy, hanem az, hogy magyar kormányok emlékezetpolitikája nem épül kellően a szaktörténészek munkásságára, és ez igaz is. Kovalovszky Márta: Szicília című írása jó , csak kissé túlírt, Dalos György regényrészlete, mely az orosz cári családról szól, viszont remekmű. De a leginkább Erős Ferenc: Hidegcsók című írása maradt meg bennem. Szándékosan nem írom ide, miről szól, mert akkor oda a meglepetés.Nagyon tetszett a folyóirat végén olvasható írás, László Ferenc: Zsűri kerestetik című munkája. Minden tévénéző szíves figyelmébe ajánlom. A mozgó Világ 2017/12. számát pedig minden érdeklődő értelmiségi figyel

A Nők Lapja már évtizedek óta meghatározója a magyar médiapiacnak, teljesen megérdemelten: kitűnő sajtótermékről van szó. A 2017.október 11-i szám tartalmából, a teljesség igénye nélkül: Amerikai filmsztárok álltak össze, hogy népszerűsítsék az orvosi sdzűrővizsgálatokon való megjelenést- Eddie Murphy elkészítette az Amerikába jöttem című legendás vígjáték folytatását- Szabó Zsófi interjúban mesél édesapjáról- Nők a futballpálya szélén- Rist Lilla írása az előítéleketől, például az izraeli- palesztin konfliktus vagy a romák kapcsán- Interjú Hadas Krisztával, a Jön a baba című dokusorozat készítőjével- Hogyan lehet nevelni humorral?- Számít-e férfi-nő párkapcsolatban a korkülönbség ( a cikk írója Madonnát hozza fel példának...)?- Bara Margit színésznő kálváriája- Húsz éve halt meg a divat egyik nagy királya, Gianni Versace xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx Nézd meg ezt a blogot is: konyv-ajanlo.blogspot.com

A Nők Lapja azon női magazinok közé tartozik, amit én még férfi létemre is gyakran elolvasok. A szépségápolási jótanácsok persze nem érdekelnek, a tanulságos, sokatmondó interjúk viszont igen. A népszerű, több mint 50 éves hetilap 2017/10. számában nagyon tanulságos interjú olvasható az ismert magyar üzletasszonnyal, Kósa Erikával. A sok szép és érdekes gondolat közül csak azt szeretném kiemelni, hogy Kósa Erika fontosnak tartja a családot. Ez meglehetősen szokatlan a sikeres hölgyektől. A kilencvenes évektől kezdve Magyarországon is elterjedt az úgynevezett szinglikultusz ( ld. pl. Szex és New York című film), amely szerint az ember életében legfontosabb a karrier, és a szabadidő tartalmas ( például vásárlással) történő eltöltése, ami pedig a magánéletet illeti, egyik ágyba be, másikból ki. Kósa Erika nem osztja ezt a szemléletet, szerinte igenis fontos, hogy egy üzletasszony legyen ember, legyen anya, magánéletében is teljességet találjon. Nagyon szép és számomra rendkívül rokonszen

Túlzás lenne azt állítani, hogy a magyar lakosság többsége Istennek elkötelezett személyként élné mindennapjait. Mégis, az írott és elektronikus média időnként elővesz keresztény témákat is- ha másért nem, hát azért, hogy szúrjon egyet a keresztények oldalába. A Nők Lapja becsületére legyen mondva, ők tisztelik a hitet. A 2017/52. számban olvashatjuk Balogh Boglárka írását ( Boszorkányok éjszakája Mexikóban), melyben Szerző egy mexikói ( Catemaco városában rendezett) boszorkányfesztiválról számol be, ahol a gyógyulni vágyók felesküsznek a Sátánra. Balogh Boglárka úgy mutatja be az eseményt, mint üzleties szélhámosságot, melynek egyetlen célja: jó alaposan megvágni a hiszékenyeket. Számomra az egészben az a legfelháborítóbb, hogy mindez a helyi katolikus templom, a Szent Kármen előtt zajlik. Hogy adhatja a katolikus egyház ilyesmihez a nevét? Miért kell a keresztény hitet összekeverni azték, maja szertartásokkal, vudu praktikákkal, meg még sok mással? Ferenc pápa tud erről? Hogyan enge

Még az előző országgyűlési ciklusban, 2017.november 3-án volt egy kis összezördülés a házelnök illetve Józsa István MSZP-s képviselő között. Valami örökségvédelmi törvényről folyt a vita éppen, amikor a Házelnök " vezérszónok" -nak nevezte Józsa Istvánt. aki persze rögtön megsértődött- vagy a politikai cirkuszok szokásrajza szerint játszotta sértődöttet- és kikérte magának, hogy őt vezérszónoknak nevezzék, valamint a megengedett 15 perc helyett 30 percet követelt magának. A házelnök erre megvonta tőle a szót. Na, tessék. Miért sértő szó az, hogy " vezérszónok?" Örüljön, hogy ott ül, ahol ül, és szónokolhat! A magyar sajtó persze nem számolt be erről a kis parlamenti epizódról... xxxxxxxxxxxxxxxxX Nézd meg ezt is: penzugyitanacsok.blogspot.com

Minden évben napvilágot látnak a magyar tudományosságban olyan publikációk, melyek magas színvonaluknál fogva még sokáig idézettek lesznek. Véleményem szerint Kovács Attilának az Erdélyi Múzeum 2017/4. számában megjelent tanulmánya ilyen. A tanulmány címe: Önmagaságunk a fogyasztás útvesztőjében. Érdemes lenne minden üzletembernek elolvasni. Csak tanulhat belőle. A rendkívül színvonalas írásból most csak egyetlen gondolatot szeretnék kiemelni. Kovács Attila szerint a fogyasztó valóságérzéke bizonytalan. Ha veszünk egy példát, például a médiafogyasztást, ott ez pregnánsan megjelenik. Azok az emberek, akik nem dolgoznak, de néznek tévésorozatot, elveszítik kapcsolatukat a valósággal. A sorozat lesz számukra a valóság. A szappanopera pedig termék, nem pedig kulturális attribútum. Persze, lehetne példákat sorolni az élet egyéb területeiről, pl. elektronikai termékek fogyasztása, számítógépek és játékok fogyasztása stb. Most ezt találtam legjellemzőbbnek. Kovács Attila tanulmányával pe

Érdemes tavalyi gazdasági lapokat is nézegetni- kap az Olvasó egy képet arról, mit is terveztek a cégek, és mit sikerült abból megvalósítani. A Figyelő 2017.május 4-10. számában jelent meg Halaska Gábor írása, melyben összefoglalja, hogyan is akarták megvalósítani a világ vezető webáruházai a logisztikai feladatokat. Trump amerikai elnök szinte könyörgött Mr.Ma-nak, az Alibaba vezetőjének, hogy engedjenek már be amerikai cégeket a kínai piacra. Az Amazon és az Alibaba is raktárbázisokat szeretett volna kiépíteni szerte Európában. A magyarok és a horvátok is szeretnék, ha az Alibaba logisztikai központ náluk lenne. Hát, ezek voltak a tervek. xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxXXXXX óvatosan... penzugyitanacsok.blogspot.com

A 3 Havi Szemle Aradon ( ma Románia...) megjelenő kulturális folyóirat, s jó ötlet volt a szerkesztőktől, hogy nem  " Negyedéves Szemle" címet adták a sajtóorgánumnak, mert így, számmal, sokkal figyelemfelhívóbb...A 2017.szeptemberi számának hátoldalán olvasható Juhász Gyulának, a magyar irodalom sokáig méltatlanul elfedett klasszikusának Ősz című elégikus verse. Az első strófa inkább a nyárutó-őszt, a második versszak inkább a télelő-őszt mutatja be, nagyon szemléletes metaforákkal. Nagyon jó ötlet, hogy Juhász Gyulát, a Nyugat korszakának oszlopos egyéniségét együtt, egy folyóiratban szerepeltetik a kortárs költőkkel. Így kiderül, ki a jobb... xxxxxxxxxxxxxxxxxXX Ha könyvek érdekelnek: konyv-ajanlo.blogspot.com

Ledöbbentő és sokkoló adat: Magyarországon 2017-ben több, mint 19 000 kiskorú eltűnését regisztrálták. Ez hatalmas szám, egy olyan országban, ahol mindössze 9 és fél millió ember él. Miért is tűnhet el ez a sok gyerek? ( Nagy részük természetesen megkerül) Azért, mert nem jüó nekik hazamenni. Rossza a családi légkör, apa és anya veszekszik, isznak is. Vagy éppen túl jól van tartva a gyermek, vágyik egy kis szabadságra. Sokféle oka lehet. Az a lényeg, hogy hazánkban a világi családok nem működnek jól. A szereplők nem ismerik a helyes arányokat. Apuka túl sokat dolgozik. Anyuka túl sokat idegeskedik. Vagy éppen már folyamatban a válóper. Szóval, nem jó ez így, sehogy. Illetve egyetlen megoldás azért van. keresztény hitre kell térni, családostul. Ezáltal Krisztus lesz a család feje, őt követi a hierarchiában az apa és az anya, és utána jön a gyerek. Ha ez így megvalósul, és szeretet párosul hozzá, a gyerek nem fog elcsámborogni otthonról. Remélhetőleg. xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxXX

A Helikon irodalom- és kultúratudományi szemle, valljuk be, nem tartozik Magyarország legkurrensebb folyóiratai közé. Inkább csak az értelmiség egy része olvassa, főként az úgynevezett egyetemi körök. Pedig nem ártana, ha az itt közölt írásokat a művelt nagyközönség számára is elérhetővé- mondjuk ki: érthetővé- tennék, mert a Helikon egy egészen sajátos témával foglalkozik: magával a kultúrával. A 2017/3. számban például a modernitásról olvashatunk nagyon komoly tanulmányokat: mi a modern, mit és miért nevezünk modernnek, számít-e nekünk, ha valami modern, kelendőbb-e egy adott kulturális termék attól, hogy modern, vagy inkább beérjük a tradicionálissal? Egyáltalán: ki dönti el, hogy mi számít modernnek és mi nem? Ki szabja meg a kánont? Akiket részletesebben érdekelnek ezen témák, s hajlandók bizonyos intellektuális erőfeszítésekre az ügy érdekében, mindenképpen ajánlom a 380.oldaltól Anthony Giddens esszéjét: A modernitás következményei címmel. Giddens azt vizsgálja, milyen hatá

A Magyar Építők építőipari magazin I.évfolyam 1. számának tartalmából, teljesség igénye nélkül: - Megkezdődött a Puskás Stadion építése, ez az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb építőipari beruházása. Amint azt az erről szóló cikk kimutatja, nem igazak azok az ellenzéki vádak, miszerint az építkezés még európai mércével mérve is drága. Az egy székre rúgó költségek Európában átlagosnak mondhatók. - Újjáépítik Magyarország egyik történelmi nevezetességét, a Csillagerődöt. Az épület jelenleg kissé romos, de hamarosan fogadhatja a turistákat. - A Duna Aréna a budapesti vizes VB bázisa. A cég vezérigazgatója szerint a tervezés volt a legnehezebb fázis, mert csak az alapkoncepció állt rendelkezésere. - Nyugat-Magyarországon az elmúlt években számtalan fejlesztés valósult meg, például a Savaria Múzeum, vagy az oroszlányi gyár jelentős bővítése.

A TermészetBúvár című, 1935-ben alapított folyóirat a magyar ismeretterjesztő sajtó egyik legjobbja, öröm szemlézni. A 2017/6. szám tartalmából, a teljesség igénye nélkül: - 2018 madara a vándorsólyom lesz, amely az 1950-es évek végére teljesen eltűnt Magyarországról, mígnem 1966-ban megpillantottak egy tojót. A vándorsólyom nem rak fészket, ezért sok rabló állat támadásának ki van téve- főleg a tojásai. - Az év természetfotói közül véleményem szerint figyelmet érdemel Herpai Imre: Vízicsata című képe, melyen két réce harca látható. - Schmidt Egon cikkéből megtudhatjuk, hogy télen sem áll meg az élet a hazai élőhelyeken. A csuka például télen is halászik. A vidra pedig egész évben aktív. - Kovács Gergely Károly Székesfehérvár vidékét járta be, és találkozott természeti szépségekkel. A magyar tarsza nevű sáskafélérő például keveset hallottunk, pedig fokozottan védett. - Dr. Isépy István írása a magyar botanika elképesztően sokoldalú alakjáról, Dr. Priszter Szaniszlóról. 

A PC World a magyarországi számítástechnikai szaksajtó egyik vezető terméke, nagyon színvonalas folyóirat. A 2018. januári szám tartalmából, a teljesség igénye nélkül: - Az USA eltörölte a netsemlegességi határozatot. Ez nagyon nagy hatalmat ad az internetszolgáltatóknak. - Magyarországon 2017. legnépszerűbb keresései: Black Friday,Eurovision, FINA, szmogriadó. ( Bevallom, engem az utóbbi meglepett...) - Újfajta fordítóprogramon dolgoznak a Baszkföldi Egyetem kutatói. Ha jól értem, ez azon alapul, hogy bizonyos szavakat gyakran használunk egymás mellett. - Molnár József cikkében olvashatunk 2017. legfőbb trendjeiről. Molnár szerint a tavalyi év " nem a virtuális valóság éve volt."(19.o.) - Hogyan kell használni az OneNote-t? - Bemutatják a Grammarly nevű webszolgáltatást, mely helyesírás- és nyelvi ellenőrző programokat tartalmaz. - Hogyan viselkednek kényes helyzetekben a mobiltelefonok? Mi az a strapatelefon?Erről szól Erdős Márton cikke.

A Korunk című folyóirat havonta jelenik meg, szerkesztősége Kolozsvárott található. A 2017/8. szám témája: Mindennapi új médiánk. A tartalomból, a teljesség igénye nélkül: - Milyen tényezők torzítják az internetes vitákat, milyen szerepet töltenek be a kommunikációban a kommentek? - Miért érezzük úgy, hogy feltétlenül jelen kell lennünk a digitális médiában? - Hogyan hat a család a gyermekek médiafogyasztására? Jó az, ha egy óvodás tud internetezni? - Kiket választanak példaképül a Székelyföldi fiatalok, és miért? Vajon a sportolók vagy a médiasztárok vezetik a listát? - Milyen politikai és egyéb tartalmakat olvasnak az erdélyi magyarok? - Miként épült fel a 19-20.század fordulóján Nagyvárad gazdasági és társadalmi elitje?

Az Erdélyi Örmény Gyökerek füzeteket a hasonló nevű kulturális egyesület adja ki, s ez már a 232. szám. A 2017. november-decemberi szám tartalmából, a teljesség igénye nélkül: - Miként ünneplik az örmény naptár szerint a keresztény ünnepeket? - Kirándulás az EÖGYKE szervezésében, olyan csodás településeken keresztül, mint Kissolymos, Székelykeresztúr, Kányád, Nagygalambfalva, Marosradnót - Hogyan emlékeztek az erdélyi örmények az 1849-ben kivégzett aradi vértanúkra? - Megrendülten emlékeztek Tarján Tamár irodalom-és színháztörténészre - I. Apafi Mihály több, mint 30 éven át volt Erdély fejedelme, a török árnyékában reálpolitikus tudott maradni ( hozzátehetjük: sajnos, az iskolai történelemoktatás igen kevés teret szán uralkodásának). - Kulturális program: Kárpátmedencei Székely és Magyarörmény Fesztivál, elsöprő sikerrel. - Kabdebó János fotóművész is állított ki a MOM kulturális központban. Mi, magyarok, nagyon keveset tudunk a nálunk élő örményekről. Pedig, mint ezt az Erdélyi Örmén

A Biblia és Család a Bibliai Házasságondozó Szolgálat lapja. A 2017.decemberi szám tartalmából, a teljesség igénye nélkül: Dr. Erdélyi Judit írásában olvashatunk az énközpontú világképről, az Istennel való viszony hamis értelmezéséről. Miért kommunikálnak nehezen a generációk- más generációkkal? Mi a különbség a digitális bevándorló és a digitális bennszülött között? Ki volt Jókébed, miért tarthatjuk őt is bibliai hősnek? Isten nagyon nehéz helyzetbe hozta őt, de Jókébed vállalta, hogy bármi áron megmenti fiát, Mózest. Kálvin János is szeretett volna boldog családot, egyik barátját megkérte, hogy kezdje el bonyolítani a hivatalos ügyeket- miközben még menyasszony-jelöltje sem volt. Egy kereskedelmi igazgató otthagyja az állását, és Krisztusnak szenteli életét. Azóta boldog. 

A Valóság című tudományos folyóirat 2017.decemberi számában jelent meg Tele Gábor bravúros esszéje, melynek címe: Ellentmondások a gyermeki lélek felnőttkori jelenlétében. Nagyon szépen megfogalmazza a Szerző az emberi boldogság titkát: el kell hagyni az infantilizmust, mely egyoldalúan a fogyasztói társadalom szenvedő alanyává tesz, s a Maslow-piramis felsőbb szintjei felé kell fordulnunk. Tele Gábor példaként hozza fel a falusi, vallásos-tradicionális társadalomban élő időseket, akik nem ismerik a magaskultúrát, viszont vannak magasabbrendű szellemi igényeik, s ezzel " túlnőnek a kizárólag befelé irányuló fogyasztásorientált társadalomnál...". Szóval, voltaképpen arról ír Tele Gábor, hogy a hit fontosabb, mint a kultúra. Ezt nagyon fontos lenne belátnia minden értelmiséginek. Hajlamosak, különösen a társadalomtudományokkal foglalkozók, azt gondolni és hirdetni, hogy a kultúra a csúcspont, annál feljebb már nincs is semmi. Hát van. Van pedig a hit, az Istenbe vetett alá

Az Ötlet Mozaik Magyarország piacvezető barkácslapja. Kitűnő színvonalú, igényes, szépen illusztrált, szakembereknek és otthoni barkácsolóknak egyaránt érdekes. A 2017. év decemberi szám tartalmából, a teljesség igénye nélkül: - Hogyan készítsünk otthon franciaágyat? A lapban mind a 46 szükséges lépést részletesen leírják, nekünk már csak el kell készíteni. - Hogyan készíthetünk egyedi világítótesteket? Persze, csak óvatosan... - Még saját íróasztalt is tudunk készíteni fenyődeszkából, rétegelt lemezből és még néhány alkotóelemből. - Környezetbarát porszívó, páraelszívó, klímaberendezés: van köztük jó és rossz. - Hogyan dolgozzunk forrasztópákával? - Milyen ingyenes alapprogramokat telepíthetünk fel gépünkre, - Mire kell figyelni okosórák, és karkötők vásárlásakor? - Gyermekszoba: tapéta helyett festmény a tenger élővilágáról.