Írott és elektronikus média régen és ma

 Olvasom, az origo.hu -n, hogy Rákosmentén a hajléktalanok feltörik az évek óta elhagyottnak tekinthető MÁV- házakat, s beköltöznek. Magyarul: önkéntes lakásfoglalókká válnak. A helyiek persze aggódnak- talán ez érthető- viszont a cikkből az is kiderül, hogy a település vezetői eddig nem nagyon tettek semmit a probléma megoldása érdekében. Az eseménysorozat egy, egész Európában nagyon markáns gazdasági-szociológiai jelenségre, a lakhatási válságra irányítja a reflektorfényt. Egyre több európainak nincs hol laknia, vagy ha van is, az nem nevezhető lakásnak. Ezzel párhuzamosan nagyon sok európai városban lakások százai, ezrei állnak üresen. Az ingatlanárak pedig egyre feljebb kúsznak, úgyhogy a jelenség valószínűleg még csak ezután éri el tetőpontját. Hogyan is lehetne kezelni ezt a helyzetet? Az amúgy is forráshiányos önkormányzatoktól nem várható el, hogy több ezer lepukkant lakást most hirtelen felújítson anélkül, hogy biztos vevő lenne kilátásban. A lakhatási válsággal küszködőknek p

 Az euronews.com internetes portál adta hírül (megtekintve 2021.április 8.,12 óra 3 perc),hogy két francia régész kalandos körülmények között egy bronzkori kőlapot talált,mely valószínű,hogy egy térképet ábrázol. Ha a két franciának igaza van,megtalálták Európa első térképét. No,nem teljes térkép,csak egy kb. 30 kilométer sugarú kör,de akkor is térkép.Valamikor a Kr.e.2.évezred első felében keletkezett. A kőlapot egy múzeum pincéjében találták. Sokáig senki nem vette észre,mit ábrázolhat. Nekem erről az jutott eszembe,hogy ha a kutatók alaposan átfésülnék a múzeumok pincéit és a könyvtárak mélyét,egészen elképesztő dolgokat találnának. Megváltozna,vagy legalábbis árnyaltabbá válna a történelemről alkotott ismeretünk. A mainstream médiának is lenne komoly témája,minden napra jutna egy komoly történelmi felfedezés.Szóval,tudományos kutatók,irány a pince,a padlás!

 Annak idején fél Európa,benne Magyarország médiakedvence volt a Derrick című német krimisorozat. Horst Tappert feledhetetlen karakterét soha nem feledi el,aki csak egyszer is látta.  A sorozat egyik legjobb epizódja a Hívás éjszaka. Autóbaleset miatt haldoklik egy férfi,és papot kér. Anton meglátogatja a haldoklót,hogy vigaszt nyújtson neki. Ám az utolsó perceit élő férfi rábíz egy feladatot,amit mi,nézők,nem tudunk meg. Közben a lelkész családja igencsak furcsállja az egészet,arra kérik az egyházfit,legalább azt mondja meg,hová megy. De a lelkész hajthatatlan:ezt csak Isten tudhatja. Másnap reggel a lelkészt holtan találják,valaki leszúrta. Éééés innentől nagyon jó a film! Megtudjuk,hogy a balesetben elhunyt férfi utazási irodát üzemeltetett. Szépen,fokozatosan feltárul előttünk az egész család,az a rengeteg mocsok,amiben úsznak,az a sok titok,amit hordoznak magukkal. Nagyon jó karakterek,bűnösök,de egyben szánandók,esendők is. Derrick mondja is:neki nem az erkölcsi ítélkezés a dolga

 Ha össz-európai ügyekben kívánok tájékozódni,rendszerint az euronews.hu oldalt látogatom. Pontos,nem elfogult,tényközlő. Egyik kedvenc médiapiaci termékem. Nagyon okos,intelligens cikkben számolt be (megtekintve 2021.február 22.,11 óra 06 perc)az euronews.hu hírportál arról,hogy az Európai Bizottság irányelveket fogadott el Európa jövőbeni,a koronavírus-járvány időszakát követő gazdaságpolitikájáról. Ezek között első helyen szerepel a gazdaság újraindítása a Covid-19 járvány után. Engedtessék meg nekem annyi szubjektivitás,hogy elmondjam:Európában mindenki úgy gondolja,hogy újra kell in dítani a gazdaságot.Csak éppen mindenk állam,minden politikai erő és minden egyes személy másképp gondolja ezt az újraindítást. Van olyan ország,amely a belső fogyasztást élénkítené,van,amelyik az exportot. Van,ahol a régi rend helyreállításáról beszélnek a politikusok,van,ahol azt igyekeznek elfogadtatni a közvéleménnyel,hogy a járvány után minden másképp lesz. Van,ahol a infokommunikációs szektor erő

 Megnéztem Ron Howard:A tenger szívében című filmjét.Békés,nyugodt,legalábbis az elején... A Ben Wirshaw főszereplésével 2015-ben készült alkotás nem másról szól,mint az amerikai irodalom kultikus könyvének,a Moby Dicknek a keletkezéséről. Melville,az író rábukkan az utolsó túlélőre,aki elmeséli neki Ahab kapitány történetét. Van itt minden,ami kell:kéklő tenger,látványos hegyek,harc a túlélésért. Az amerikai közönség nem volt vevő a sztorira,Ron Howard filmje nekik túl édeskés volt. Hiányzik belőle a Moby Dick harcossága. A média sem kapta fel különösebben A tenger szívében c.filmet. Európában és Ázsiában viszont el voltak ragadtatva nézők is,kritikusok is. Merthogy az itteni kánonban nincs benne (annyira)Melville regénye,az itteni nézők jobban tudták a filmet önmagában értelmezni. Úgy pedig jó. Ha pontoznom kellene,10 pontból 7. Nézhető és élvezhető. Ajánlom mindenkinek,egyszeri megtekintésre. 

 Vasárnap esténként a közmédia Duna csatornája Alain Delon filmjeiből indított sorozatot. Kitűnő ötletnek tartom,Alain Delon szerintem a világ egyik legnagyobb filmszínésze. Csakúgy,mint Belmondo,de ez most nem tartozik ide. Csak azért írtam ide,hogy jelezzem,nem vagyok részrehajló. December 13-án este a Volt egyszer egy zsaru c. film került sorra,a nagy rendező,Melville utolsó alkotása. Delon ebben a kemény zsarut játssza,aki mindig céltudatos,sosem mosolyog,néha eljár a keze. Jól áll neki a szerep. Miközben nézem az 1972-ben bemutatott francia filmet,azon tűnődöm,miért nem tudnak Európában egy rendes bűnügyi filmet megcsinálni....Valahogy ezek a Delon-filmek tényleg elvitték a nézőt egy másik világba. Ahol nincs más,nincsenek szürke hétköznapok,csak a történet. A bűnügyi film a felnőttek meséje,ahol jön a hős, és igazságot teremt. Delon kitűnő hős volt. A cselekmény mellesleg úgy indul,hogy egy négytagú bűnbanda rablást követ el,eközben egyik társuk megsérül,kórházba viszik. A másik

 Az euronews.com adta hírül,hogy egy reprezentatív felmérés szerint (1231 fő) a magyar lakosság mindössze 14 %-a oltatná be magát koronavírus elleni vakcinával. Ez, a tudósítás szerint,Európában a legalacsonyabb szám. Nem nagyon tudok most mit hozzáfűzni ehhez az egészhez,meg vagyok döbbenve. Az Euronews-t megbízható médiának ismerem,úgyhogy nem tudom,mit szóljak.

 Miután a magyar színházi élet az utóbbi időben erősen ízléstelenné vált, örömmel olvastam itt: https://magyarnemzet.hu/kultura/megkezdte-mukodeset-a-tortenelmi-vandorszinhaz-8666055/ hogy létezik másféle színház is. Olyan ,amelyik történelemről, a nemzet és Európa múltjáról, létező emberi sorsokról és kereszténységről szól, amelyik valódi konfliktusokat mutat be, amely tanítani, nem pedig pusztán szórakoztatóipari szemlélettel röhögtetni akar. Jómagam sok sikert kívánok a színházat működtető alapítványnak, s kívánom, hogy a szellemi értékeken túl üzletileg is legyen sikeres a társulat.  Merthogy kárpáti kis hazánkban, főleg Budapesten, az utóbbi időkben nagyítóval kell keresni a színvonalas és egyben jó ízlésre is valló színpadi produkciókat. A vidéki színházakban más a helyzet, ott még van becsülete a magaskultúrának. Legalábbis úgy hiszem.  Azt is remélem, hogy a média rendszeresen hírt ad a színház tevékenységéről. Nem pedig csak a megalakulásáról.  A mediaszemle.blogspot.com ebben

Orbán Viktor a 15.bledi stratégiai világtalálkozón azt mondta, Európa nem definiálta önmagát, ezért került hátrányba az USA-val és Kínával szemben. ( origo.hu ,2020.08.31, letöltve 11 óra 39.) A magyar miniszterelnöknek, azt kell mondjam, ezúttal igaza van. Ám Európa öndefiniálását elvégezni, nem is olyan könnyű művelet. Generációk fognak küszködni ezzel a feladattal. Mert Nyugat-Európa, Kelet-Közép- Európa, ahová Magyarország is tartozik, illetve Kelet-Európa teljesen más kultúrát, gazdaságot, társadalmat hordoz. És Nyugat-Európa sem egységes, a franciák és írek kultúrája például köszönő viszonyban van egymással. Hogyan lehetne mégis Európában valamiféle egységet teremteni? Erre nézve mostanában két koncepció járta be a médiát. 1. Valamiféle Európai Egyesült Államok létrehozása, melyet nemzetközi szinten a baloldal képvisel. Nálunk Dobrev Klára politikai programpontjai között szerepel, a jobboldal viszont harsányan elutasítja. Anélkül többniyre, hogy a javaslat konkrétumaival t

Én nagyon. Mindig is rajongtam a 17.18.századi térképekért. Igaz, hogy ezek a kartográfiai művek nem mindig pontosak, de általában igemcsak eredeti szemléletűek, sok esetben narratívak,és nem mellesleg: szépek. Az Országos Széchényi Könyvtár új, digitális szolgáltatást indított el Földabrosz néven, ahol is több, mint ezer, 1850 előtt nyomtatott, Magyarországot és Európát ábrázoló térképet digiatalizálnak. Úghogy lehet gyönyörködni, történészkedni, kutatni, és gondolkodni. Profi médiafelületen a régi Magyarország! A Földabrosz digitális szolgáltatás elérhető az Országos Széchenyi Könyvtár főoldaláról: oszk.hu

A mno.hu oldalán 2019.november 11-én jelent meg egy nagyon gondolatébresztő cikk Emmanuel Macron francia elnök kínai tárgyalásairól. Macron Eu-lobogók és EU-csillagok alatt tárgyalt a kínaiakkal,úgy, mintha Európa nevében beszélne. A cikk szerzője, Sitkei Levente, azt elemzi, hogyan lehetséges, hogy Macron francia elnök vált az unió vezető politikusává. Németország belső problémákkal küzd, Nagy-Britannia brexitezik, a többiek pedig, ebből a szempontból nem számítanak. Azon tűnődtem Sitkei Levente kitűnő cikkénak olvastán: szeretnék-e egy Macron irányította Európába élni? Ha válaszolni akarok erre a kérdésre, az alábbi tényezőket kell figyelembe venni: 1. Macron migránspárti, az ún. kvótarendszer elkötelezett híve. 2. Macron hosszú távra tervez, nem pillanatnyi karrierpolitikus. 3. Macron a katolicizmus liberális ágának híve. 4. Macron ellen már két éve tüntet a saját népe, ő pedig vízágyúval oszlatja őket, és nem tesz különbséget sztrájkoló munkások és anarchisták között. 5.

A kitekinto.hu folyamatosan és beható részletességgel foglalkozik a brexittel ( szándékosan írom kisbetűvel, nem vagyok hajlandó személyként kezelni, mint a hazai média legnagyobb része), és mindazzal, ami Nagy-Britanniában történik. Nagyon objektív, okos cikkek születtek a témában. Én, mint laikus, csak annyit fűznék hozzá: ami Nagy- Britannia politikai életében az utóbbi években történik, az méltatlan a szigetország történelméhez. És méltatlan Európa történelméhez is. Hogy egy ország népszavazást rendezzen, amely úgy dönt, hogy kilépnek az EU-ból, aztán mégse, aztán ekkor és ekkor, közben két kormányfő bebukik- ez már kabaré. Rossz szappanopera. Azt kívánom Nagy- Britanniának, hogy akadjon végre olyan politikusa, aki határozott, döntésképes, tudja, hogy népe mit akar. Mert ez a kicsinyes bohóckodás már fárasztó.

"Se csók, se báj, csak magány, csak háj, hát hálj, akivel csak tudsz, aztán meg hadd dagadjon a buksz." Félreértés ne essék, ez nem a Heti válasz cikkéből van, ez egy punkegyüttes nótája nyolcvanas évekből.A Heti Válasz 2018.február 1-i számában Élő Anita írt okos, meglehetősen sokkoló cikket (Magányos szívek országai) arról, hogy mily sok magányos ember él Angliában ( itt magányügyi minisztériumot is alakítottak), és Magyarországon, ahol is félmillió embernek nincs senkije. Gyereket csinálni/szülni nem akarunk. Egymással foglalkozni nem akarunk. Mindenki bele van fordulva a maga bajába. Katasztrofális érzelmi és szellemi állapotban vannak Európa népei, s hogy ezen hogyan lehetne segíteni, azt mindjárt írom ( és ezzel túl is léptünk az említett cikken, mely különben nagyon jó, gondolat-és önébresztő). Szóval, hogyan lehet segíteni a magányon? Egy büdös nagy Megtéréssel. Ha az ember odaadja magát Istennek, egy barátja már mindenképpen van. És ez a barát élő, kommunikatív

Nem értem, hogy azok az európai politikusok, akik a multikulti szükségességét hirdetik, miért nem néznek kicsit keletre. A Heti Válasz -anonim, ez azért érdekes- újságírója a Kaukázusban járt, és a 2017.december 14-i számban meglehetősen fanyar, ugyanakkor tragikus tudósítást közölt az ottani helyzetről. Azeriek, örmények, avarok, molokánok, németek, albánok, akik csak névrokonaik az európai albánoknak- szóval, közel húsz nemzet él Azerbajdzsánban, békétlen egyet nem értésben. Igazi multikulti, mégsincs egység. Ezt akarják Európában is?

Stumpf Anna cikke 2018.június 7-én jelent meg a Heti Válaszban. Arról szó, hogy az Amerikai Egyesült Államok külpolitikai preferenciái módosulnak. Az amerikai vezetés rájött, hogy Európával is törődni kell, mivel a nyugati civilizáció kulcspontja. Ha Európa veszít erejéből ( és itt most írjuk le azt, amit Stumpf Anna valószínűleg nem írhatott, és nem is akart volna leírni: ha Európa elkínaisodik), akkor a nyugati civilizáció bukik. Nagyon jó elemző cikket írt Stumpf Anna, különösen az utolsó bekezdés tetszik. Arról szól, hogyan fogják a balos civil és egyéb szervezetek elbagatellizálni Orbán Washingtonhoz való közeledését. Lényegtelen kérdéseket, úgynevezett " demokráciaproblémákat" állítanak a politikai kommunikáció fősodrába. Stumpf Annának és a Heti Válasznak igaza lett, ld. a 2019.májusi Orbán-Trump találkozót. Remek cikk, minden politológusnak ajánljuk. 

Nem is lapoztam bele a Magyar Hírlap polgári közéleti napilap 2019.04.02. számába. Mert a lényeg a címlapon olvasható. " Brüsszel szereti a migrációt". Brüsszel, a nagy politikai álomgyár. Az önmagát folyton meghaladó antigravitációs mező. Csak felfelé vonz. Túlléptek Soroson. Túlléptek a kollektív lelkifurdaláson. Meghaladták az önös gazdasági érdekeket. A migráció sok brüsszeli politikus számára érzelmi kérdéssé vált. Egyszerűen úgy vélik, ők valamiféle egzisztenicialista missziót teljesítenek, amikor is összekeverik a világot. Mit tehetünk ez ellen? Csak annyit, hogy mi is érzelmi kérdéssé tesszük a magunk álláspontját. Mi nem szeretjük a migrációt. Mi nem szeretjük a multikulturális társadalmat. Mi elvisszük a segítséget oda, ahol szükség van rá. Mi szeretjük- Európát. Úgy, ahogy van. Nemzetállamok laza konglomerátumaként. 

A Reader's Digest mértékadó amerikai magazin, a világon 17 nyelven jelenik meg, 28 millió példányban. Amerikai politikusok még a mai napig nagyon komolyan veszik, mit ír róluk az RD. Rendhagyó módon csináltam egy teljesen személyes toplistát a Reader's Digest 1994.júliusi számának írásaiból, attól függően, hogy nekem melyik cikk mennyire tetszik. Ezt lehet vitatni, de jó játék. Teljesen személyes, másnak nyilván más lenne a sorrendje. Itt az első tíz: 1. Idézhető idézetek 2. Ukrajna, a káosz és a félelem országa 3. Menekülés Szarajevóból 4. Alagút a tenger alatt 5. Szervezett bűnözés Európában 6. A remény festője, Jean-Michel Folon 7. A sebész, aki szembeszállt a fájdalommal 8. Bámulatos hullámok. 9. Nem kell több fogyókúra! 10. Módszerek undok emberek leszerelésére Hát, ezek voltak a számomra legjobban tetsző cikkek. Azért tartom a legjobb magazinnak a RD-t, mert intelligens. Nem okoskodó, intelligens. Felvállalható mindenki számára. Itt a magazin weboldala:

A Reader's Digest a világ egyik legolvasottabb magazinja, az USA-ban kifejzetten befolyásos médiaterméknek számít. A 2009.júniusi szám fő témája a környezetvédelem, a címlapon nagy betűkkel olvasható a " Zöld Európa születik" mondat. Vannak érdekes és jó cikkek a lapszámban, például igencsak megrázó a rabszolgaságban tartott lány esete, akit egyiptomi " gazdái" az USA-ban évekig tartottak fogva, eléggé hitvány körülmények között, végül a gyermekvédelem emelte ki. Mint a cikkből kiderül, az Egyesült Államokban több tízezer lányt tartanak rabszolgaságban. Elképesztő... Nekem az a problémám ezzel a lapszámmal, hogy sok cikk egyszerűen nem érdekel. Nagyon szeretem olvasni az RD-t, talán ez az egy magazin van, amit rendszeresen elolvasok, de ez most valahogy nem jött be. A zöldenergiáról illetve energiatakarékosságról szóló cikkek sem kötnek le. Valahogy túl könnyed az egész. A címlap pedig egyszerűen gyenge. Elnézést az érintettől, nem a hölgy szépségével van baj

Jó kis folyóirat ez a Médiapiac.com, igazán releváns információk található benne Magyarország és a világ médiafogyasztási szokásairól. Nekem a 29. oldalon megjelent adatok tágították tágra a pupilláimat, merthogy 2014-ben Európa napi 3 óra 13 percet tévézett fejenként. Ez egy héten 22 óra 31 perc. Azaz: minden héten majd egy napot tévézik az átlageurópai. Az átlagamerikai még ennél is többet. Az emberek már médiában élnek. Nem nézik-olvassák-hallgatják a médiát, hanem abban élnek. Nem életünk része lett a média, hanem mi lettünk a média részei. És ez még csak a tévé, ebben nincs benne a számítógép, a rádió, az újság, a könyv, meg az egyéb. Elképesztő, megdöbbentő. Ugyanakkor valahol jó is, mert gazdasági lehetőségeket nyújt mind a médiaszolgáltatóknak, mind pedig az egyéb piacokon tevékenykedőknek. Csakhát az egyén, az egészség...mind kárát látja. Egy évben közel ötven napot tévézünk. Ez a legpreferáltabb tevékenység Európában.

Az Építőmester rendkívül színvonalas szakfolyóirat, elsősorban építési vállalkozóknak szól, ez utóbbit a lehető legszélesebb értelemben véve. Bethlenfalvy Gábor felelős szerkesztő és csapata nagyon érdekes, okos lapot alkotott. A 2000/5. számban legjobban az Így készült rovat sikerült: a Benczúr utcai ház teljes felújításáról szóló anyag valóságos  riport, nagyon szemléletes a 11. oldalon látható kép, amelyen az látható, hogy a munkások helyhiány miatt kézi erővel mozgatnak hatalmas acélgerendákat. Az ember szinte beleéli magát a munkások helyzetébe, ahogy ott állnak, és azon a szűk helyen próbálják emelni azt a behemót nagy súlyt. Aztán ott a Vízszigetelés rovat, ahol egészen 2 nyugati" színonalú megoldásokkal találkozhat az Olvasó. Nagyon tetszik a lap végén található összeállítás a most éppen futó építőipari projektekről. A magyar szakújságírás mindig is európai színvonalú volt. Olyan médiatermékek kényeztették a hazai Olvasót, melyek Európa bármely országában megállták vol